Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-10-16 / 41. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 329 litottam hajómat, mire a japán cirkáló egyenesen oldalam mellé jött és a következőket adta tudtomra. — Togo admirális nevében. Semmi bajotok nem lesz, de utánunk kell jönnötök a mig kiértek a harczászati távolból, különben valamelyik lerakott robbanóaknánk egyikén a levegőbe röpültök. — Ezzel a hadihajó előre indult és mi követtük őt, szorosan a nyomában haladva mindenütt. A midőn a sárga vizek végére értünk, a japán hajó félreállt. — Most már mehettek ! Jó utat! — Személyesen meg akartuk köszönni a parancsnoknak figyelmességét, de a japán czirkáló az üdvözlő jelzés után megfordult és teljes gőzzel haladt ismét vissza a sárga vizekre. Cak ekkor gondoltam vissza arra a borzasztó szerencsétlenségre, mely bekövetkezhetett volna, midőn kerge- tőztünk egymással. A GAZDA TANÁCSADÓJA. A katonai szolgálatból elbocsájtott egyének azon évekre, amelyek védkötelezettségük idejéből még hátra vannak, tartoznak hadmentességi dijat fizetni. Tellekkönyvi törlési engedélyek bélyeg illetéke, ha a tartozás kiegyenlítését igazoló nyug- tatványt is tartalmaznak, a második bélyegfokozat illetéke alá esnek. Ha a törlési engedély csupán a váltó- vagy számlahitel biztosítékául bekebelezett zálogjog törlésének megengedését tartalmazza, akkor 1 K állandó bélyeg illeték kötelezettsége alá esik. Oktalan divatba jött, hogy a piacra kerülő sertések legértékesebb sertéjét, nevezetesen a sertés hátán levő sertét leginkább a fuvarosok, hajcsárok és munkások le szokták tépni, illetőleg lelopják és eladják. Ez nemcsak állatkínzás, hanem egyúttal a sertés értékét is csökkenti, mert az igy megtépett élő sertésnél a fájdalom következtében egy bizonyos súlyveszteség áll be s a sertésnek szalonnája a meglépés helyén vörhenyes kékes szintivé válik és ez csak árleszámitás mellett értékesíthető, emiatt aztán az igy megtépett sertést nem igen veszik. Ugyanazért a belügyminiszter az 1904. évi augusztus ltí-én 56405. B. M. sz. a. kiadott rendeletével szigorúan tiltja az élő sertések sertéjének kitépését, kijelenti, hogy ez a büntetőtörvénykönyv 418, §-ába ütköző ingó vagyon rongálását képezi, mely három évig terjedhető fogházzal és ötven forinttól ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel bün- tettetik. E rendelet végrehajtását szigorú kötelességévé teszi a közigazgatási hatóságoknak, a csendőröknek és rendőröknek. KIS GAZDA. A gyümölcsfák ültetése. Sokan vannak, a kik úgy gondolkoznak: a gyümölcsfa ültetéshez nem kell valami nagy tudomány. Gödröt ásunk, és beleültetjük a fát, punktum. így gondolkozott hosszú időn keresztül az én szomszédom is. De aztán, mikor látta, hogy ültetése nem sikerül, hogy nagyon sokszor meddő munkát végez, boszuságában felhagyott az ültetéssel. Pedig nagy udvartelke volt, hogy bizony sok gyümölcsfa elfért. Az ősz megérkezett és én sajnálkozva kérdeztem szomszédomat. — Szomszéd gazda, hát nem ültetünk fákat? — Nem én, mondotta elkeseredve. Az én ültetésemen átok van. Megsajnáltam a szegény embert és igy beszéltem neki. — Dehogy van átok, dehogy van. Csak az volt a baja szomszéd ur, hogy nem úgy" ültette a fákat, a hogyan dukál. — Hogyan értsem azt! — Hát nem járt el okosan a gödör ásásnál. Lássa szomszéd ur, ha azt akarja, hogy munkája kárba ne menjen a gödörásásnál a következőképpen kell eljárnia. — Be szívesen meghallgatom. — A fa gyökerének terjedelméhez képest oly széles gödröt kell ásni, hogy a szétágazó gyökerek végétől a gödör oldala legalább egy lábnyira (30 cm.) legyen; az első ásónyom földet, ha az kellő porhanyó nem lenne, a lehető légapróbbra vágjuk az ásóval és azt mind egyoldalra hányjuk. A második ásónyom földet pedig a másik oldalra vetjük. Az első ásónyomot azért aprózzuk fel, mprt a gyökérzetre apró föld kell, hogy a gyökerek hézagjai beteljenek s mert ezt az időjárás, a hideg és meleg már megtermékenyítette, ezt kell tehát a fa gyökérzetére huzni, felül pedig jön az alsó földréteg. — Bizony hát ennek is megvan a maga módja, mint mindennek a világon. ■"— Úgy van szomszédgazda. De menjünk ám tovább, mert a fa elhelyezése is fontos dolog ám. Ügyelnünk kell ugyanis, hogy az uj ültétmény a gödör közepére essék. Az apróbb, finomabb földnek körülbelül felét belehúzzuk a gödörbe s ott elegyengetjük. A fát akkor középre teszszük és úgy hányjuk az apróbb földet a tövére, hogy a törzs körül halom képződjék. Ekkor a fát gyöngéden rázogatva, felfelé huzzuk mindaddig, mig törzsének legalsó része el nem érte azt a magasságot, a melyen a földben előbbi helyén volt. Feljebb inkább lehet egy kissé, mert a gyökérzet úgy is sülyed a porhanyó földdel együtt, de mélyebben semmi esetre se ültessük. — És ezzel készen volnánk ! — De nem ám, szomszéd gazda. Van még ennél fontosabb dolog is. — Ugyan-e? — A fa gyökerének elkészítése. A legtöbb gazda, mikor a fát kiakarja ásni a földből, neki áll a fa törzsének arczczal és igy neki áll a fa gyökerének természetesen az ásó egész hegye. A feszitgetéssel az ilyen állásban úgy összeroncsolja a gyökérzetet, hogy alig marad rajta sértetlen hely. Az ilyen gyökerű fa aztán ritkán fogamzik meg. Egy ideig teng, aztán elhal, kiszárad. — Szeretném tudni hát. hogy készitsem el a gyökeret ? — Vizsgálja meg szomszéd gazda a fa gyökerét jól, hogy alul vagy felül hol van megsértve. A sértett részeket egy jó éles késsel rézsútos alsó vágással vágja el. De úgy, hogy mikor a fa gyökerét beállítja a földre, egy vágásnak sem szabad látszani felül. Ezenfelül az apró sürü rost gyökereket is belátása szerint távolítsa el vagy rövidítse meg. Ha ily gondosan fogja szomszéd gazda a fákat ültetni,
