Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-10-16 / 41. szám

330 MAGYAR FOLDMIYELÓ meglátja, nem lesz azon átok, de áldás, melynek szép gyümölcsét csakhamar élvezni fogja. — Köszönöm szívesen a jóakaró szavakat, — Szívesen szomszéd gazda. De szeretem én a hosszas beszédet összefoglalva rövid szentencziá- ban is elmondani. Tehát jegyezze meg magának szomszéd gazda a következőket. I-ször. A gödör mentői nagyobb legyen. 2-or. Mikor a fát kiássa, ne arcczal, de oldalt álljon a fa törzsének. 3-or. Az ösz- szezuzatt, roncsolt gyökereket egész az ejtett sebig, a sebet is rézsútos alsó vágással eltávolítjuk. Az ül­tetés után a fát jól meglocsoljuk. — Világos magyar beszéd, ezenképpen fogok cselekedni. A köles ára. A gazdaközönség legnagyobb része nem bir tudomással arról, hogy a jelen évben a köles ára mily magasra szökött fel. A tőzsdei jegy­zésekben is — miután forgalmunk nincs — a köles elő nem fordul; igy tehát a gazdaközönség nem tá­jékozódik arról, hogy a köles minő értéket képvi­sel. Ma a köles métermázsájáért a 14 koronát is el lehet érni és igy azok. a kiknek a kölesből termé- sök volt könnyen számítást tehetnek abban a tekin­tetben, vájjon feltakarmányozzák e ezt az anyagot, vagy azt mással pótolják. Az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület, tekintettel a kölesben való tájéko­zatlan helyzetre, nyilván tartja a köles készleteket, a kiknek eladó kölesük van, forduljanak az egyesü­lethez, a mely a vevők czimével bárkinek szívesen szolgál. Vakok kérése a magyar gazdákhoz. A va­kokat gyámolitó országos egyesület már régebb idő óta tart fenn foglalkoztató műhelyt, a melyben az általa befogadott világtalanokat kosárfonásban, ke­fekötésben kiképezted s igyr tiszteséges kenyérkere­sethez juttatja. A vakokat gyámolitó egyesület a minap beadványt intézett az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület igazgatóságához, amelyben arra való tekintettel, hogy a vakok munkájához szüksé­ges nyersanyagnak : nemes fűznek, lószőrnek, serté- nek stb. beszerzését a közvetítő kereskedelem na­gyon megdrágítja, kéri, tegye lehetővé, hogy ezeket az anyagokat közvetlenül a gazdáktól vásárolhassa. Kéri egyúttal, hogy tagjainak figyelmét a vakok ké­szítményére hívja fel, továbbá pártfogolja a földmi- velésügyi miniszterhez az egyesület segélyezése iránt benyújtott kérvényét. Az 0. M. G. E.-ben ro­konszenves fogadtatásra talált a beadvány s az egyesület iparkodni fog azt a legkedvezőbben el­intézni. HÁZI-ASSZONY. Keményítő vadgesztenyéből. A vadgeszte­nyét, melynek sokhelyt semmi hasznát sem veszik és legfölebb eldobják, igen jól fel lehet használni keményítőnek. A gesztenyét e célra meg kell há­mozni és lehetőleg mozsárban vasruddal összetörni. Erre az összenyomott tömeg vízzel leöntetik és né­hányszor megfordíttatik. Tizenkét óra múlva ezen keverék vászonzsákba tétetik, melynek azonban nem szabad nagyon sűrűnek lenni és folytonos ka- varas, vízzel való felöntés által a pép (liszt) egy zsák alatt levő edénybe haj tátik. Ha az átszűrt viz tisztulni kezd, ugv az annak a bizonyítéka, hogy a zsákban nincs többé pép , illetve liszttartalom. Ha a liszt leülepedétt, — a mi 24 óra múlva okvetlen bekövetkezik — akkor a vizet leöntjük és frissel pótoljuk. Ezt 2 —3-szor ismételjük. Aztán a vizet le­csapoljuk vagy leöntjük és néhány óra múlva kive- hetjük a lisztet, kiteszszük a napra vagy mérsékelt hőmérséklet mellett a szobában szárítjuk. Ha meg­száradt, átszitáljuk és ugv használjuk, mint a buza- keményitőt. Megjegyzendő, hogy a gesztenyekemé- nyitőt különösen finom fehérnemüekhez igen taná­csos alkalmazni, mert annak igen szép fényt köl­csönöz. Hasonló módon készítenek burgonyából is keményítőt. Hónapos retket lehet az évnek bármely sza­kában termelni. A magot 24 óráig langyos vizben kell áztatni és aztán kis zsákokban a nap hatásá­nak kitenni, télen az ablakon át, ha hideg van. A mag már 24 óra múlva csírázik, ekkor jó kövér földdel megtöltött ládába kell elvetni és langyos vízzel öntözni, 15 nap múlva lesz friss gyenge hó­napos retek. így lehet télen át is mindig friss ret­ket termelni, csakhogy nem nagyobb mennyiségben, ha melegház nincsen, mert akkor a ládát csak egy fűtött szobának ablakán lehet elhelyezi. MI ÚJSÁG? — Katholikusok nagy gyűlése. Ötödik orsz. nagygyűlését tartották e napokban Budapesten a katholiku­sok. Kath. főurak, püspökök, papok, ügyvédek, tanítók, egy­szerű földmives emberek, egyszóval az egész kath. társadk- lom lelkesedéssel hallgatta a szebbnél-szebb szónoklatokat. — A D. K. E. ünnepe. Komáromban nagy ünnepségek keretében tartotta meg a minap a Dunántúli Közművelődési Egyesület közgyűlését. A közgyűlés a vá­rosháza dísztermében folyt le. Az elnöki széken Pallavicini Ede őrgróf, a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek egyik megteremtője foglalt helyet. Pontban 11 órakor nyitotta meg Pallavicini Ede őrgróf a közgyűlést, majd a vármegye nevében Ghyczy Dénes alispán, Komárom városa nevében Domány János kir. tanácsos, polgármester, a Komáromvár- megyei Közművelődési Egyesület részéről Lőrinczy György kir. tanfelügyelő üdvözölték a közgyűlést, majd általános érdeklődés között felállott Pallavicini Ede őrgróf és meg­tartotta elnöki megnyitó beszédét. A megnyitó beszéd után Fodor Oszkár titkár ismertette az egylet egy évi működé­sét, majd Lőrinczy György a komárommegyei Oókegyesület működését ismertette. Ezután nagy lelkesedéssel Pallavicini őrgrófot elnöknek és Rákosi Jenőt másodelnöknek válasz­tották meg. A közgyűlés után leleplezték a Pérczely József és Tóth Lőrinc születési házán elhelyezett emléktáblát. Délben diszlakoma volt, melyen számos felköszöntő hang­zott el. — A perbenyiki református templom tor­nya felépülvén, október 16 án délelőtt volt a gombfeltétel, mely ünnepélyre igen sok környékbeli vendég érkezett. Az ünnepélyt délután táncvigalom követte a »Nye­sésében, melyen a bodrogközi láuj'ok és legények tüzesen járták a csárdást kivilágos virradtig. A mulatság igen szé­pen folyt volna le, ha nem történik — ezúttal először — egy kis kellemetlenség. Ifj. Diószegi Balázs házas ember, ki nem régen jött haza Amerikából, minden ok nélkül rátá­madt a táncoló Fülep Gábor legényre és öt 6 helyen, fején és karján megkéselte. Sebei súlyosak, de nem életveszé­lyesek. (Tudósitó). — Magyarország népesedése augusztus hónapban. A folyó év augusztus havában 60.591 gyermek született élve a magyar birodalomban, az elhal­tak száma pedig 39.J88-at tett, úgy. hogy a szaporodás

Next

/
Thumbnails
Contents