Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-10-16 / 41. szám

326

MAGYAH FÖLDMIVELŐ

kel őket, hogy magukról gyakrabban hirt adjanak.

A szeretet legyőz minden távolságot. A szeretet módot talál, hogy szivetek soha el ne szakadjon a kaszárnyában, a nemzet szol- gatában álló fiaitoktól.

Az amerikai pénz.

A magyar munkaerőnek Amerikába való rohamos vándorlása különösen az utóbbi időben érte el tetőpontját. A készlet — hivatalos nyelven szólva — nagy mértékben felszaporodott, úgy hogy túlszárnyalta nagy mértékben a keresletet, ami által természetszerűleg bekövetkezett a reakció s az Amerikában levő munkanélküliek óriási száma okozta azt, hogy a munkabérek minden vonalon közel 33 százalékkal lejebb szállíttattak és még igy is akadt vállalkozó elég, aki a redukált bérek mellett is szívesen vállalt alkalmazást.

A sztrájk hátránynyal csak a munkásra járt, igy történt meg Magyarországra nézve az az örvendetes eset, hogy junius és julius havában a vissza- vándorlás az anyahazába a tengeren túlról, szinte nem remélt mérveket öltött.

De talán sohasem volt érezhető, észrevehető az amerikai pénznek a hatása Magyarországon any- nyira, mint épen a mostani időben, amidőn úgy a mostoha termésviszonyok, mint a rengeteg nagy tüzek okozta károk a magyar népet súlyos megpróbáltatásoknak tették ki s hogy úgyszólván végromlás és pusztulás nem lépett fel rohamosan és nem öltött nagyobb mérveket, határozottan a beözönlött amerikai pénznek köszönhető. Aki figyelemmel nem kisérte az eseményeket, annak sejtelme sincs arról, hogy mennyire rúg az az összeg, amelyet magyar állampolgárok, mint megtakarított keresetet Amerikából magukkal hozlak.

Három hónapon keresztül a kikötőkben tartózkodván, ahonnét a magyarországi ki- és visszaván- dorlás irányítása történik, alkalom kínálkozott, hogy a dolgok lefolyását figyelemmel kisérjem és igy jutottam igen fontos dolgoknak a tudomására, amelyeket már azért is sietek ez utón az illető mértékadó körök tudomására adni, mert ebből gazdasági életünk fellendülésére rendkívül sokat tehetnek, minthogy tőlük függ, hogy az a sok ezer ember, aki Amerikából visszavándorolt, itthon biztos existenciát találjon, nehogy megtakarított pár garasát elprédálja s hogy azután munkanélküli proletár legyen belőle, veszélyére az államnak és a fenálló társadalmi rendnek. Proletár igy is elég van Magyarországon, nem tanácsos, hogy még a visszavándorolt egyének is ezek közé tartozzanak.

Junius 1-től julius 31-ig bezárólag Brémán és Antwerpenen keresztül 5570, Hamburgon és Rotter- dammon keresztül 2300 magyar alattvaló érkezett vissza, hogy Magyarországban véglegesen visszatelepedjen. Ezeknek mindegyike átlagosan 1450 korona megtakarított pénzt hozott magával, ami kerekösz- szegben 11 millió 412 ezer koronát tesz ki. Már most, ha hozzávesszük azt az összeget, amelyet a többi hónapokban visszaérkezett kivándorlók magukkal hoztak, úgy nem túlozunk, ha ezt 25 millióra becsüljük.

De ez csak a kisebbik összeg, mert a nagyobb összeg postán lett beküldve, amely pedig jóval túlhaladja a 75 millió koronát az elmúlt hónapok alatt.

Ilyen körülmények között szinte magától kínálkozik az alkalom, hogy az eddig alig létező magyar ipar is megalapittassék, ami annál is könnyebben keresztül vihető, mert most már tanult ipari munkásunk is van. Hiszen a visszavándoroltak nagy’része gyárakban és ipari vállalatoknál kereste meg kenyerét. De másképen is kell az államnak gondoskodni ezeknek az embereknek az existenciájáról, akiknek 90 százaléka földmunkás, azonban földdel nem rendelkezik.

Itt lép előtérbe Somogy-vármegye közönségének a magyar képviselőházhoz intézett felirata egész valóságában, hogy a magyar földbirtok magyar kézben tartassák és idegen állampolgár magyar földet ne vásárolhasson.

A mi magyar földbirtok csak eladó, arra tegye rá kezét a magyar állam és parcellázza a polgárok közölt, vagy telepítse le rájuk az Amerikából visszavándorolt földéhes népet s akkor a kivándorlással kettős célt érünk el, keresethez juttatjuk a visszavándorolt egyéneket és visszatartjuk azokat, akik földhiányában Amerikába akarnak vándorolni.

A vízben és hegyekben gazdagabb, azonban földmivelésre nem alkalmas vidékeken kell létesíteni gyári és ipari telepeket és akkor ott fogunk tartani, ahol ma Németországban Ruhr és Achen környékének népe tart.

Teljes jóakarattal figyelmeztetjük azonban a polgárokat, hogg a kivándorlástól tartózkodjanak,mert ma Amerikában — amint a visszavándorlók száma is mutatja — munkát alig lehet kapni és a viszonyok ma Magyarországon oly változásokon mentek keresztül, hogy aki dolgozni akar és semmiféle munkától vissza nem riad, itthon is megélhet. Nem lesz tehát kitéve annak, hogy a nyelvet nem ismervén, mindenféle ügynök kezébe kerül, aki saját céljaira, saját hasznára kiaknázza, mig néki csak a nélkülözés, a szenvedés fog osztályrészül jutni. A parcellázás és telepítésnél, mely az egész vonalon megindult, lehet földhöz jutni és egy kis szorgalommal és erőteljesebb intenzivebb gazdálkodással nem marad el a biztos megélhetés. A hazai fekete kenyér legyen édesebb az amerikai kalácsnál s akkor boldogulni, felvirágozni fog a magyar nép. Csak akarat kell, leküzdeni a kisértést, s biztos lesz a győzelem. (A.)

Gazdasági tanácsadó bizottságok. A földmi velésügyi miniszter a magyaróvári gazdasági akadémián és a debreceni, kassai, keszthelyi és kolozs- monostori gazdasági tanintézeteken gazdasági tanácsadó bizottságokat szervezett, a melynek feladata, hogy az ország gazdaközönségének oly gazdasági ügyekben és kérdésekben szolgáljon tanácscsal, a melyekben szakvéleményadásra más intézriíények és hivatalok eddig szervezve nincsenek.

A szakvéleményadás vonatkozhatik: gazdaságok berendezésére, gazdasági üzemtervek készítésére, vetésforgók megállapítására, eladó és bérbeadó birtokok értékbecslésére, haszonbéri szerződé-