Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-10-16 / 41. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 327 sekre, gazdasági számvitel berendezésére, számadások felülvizsgálatára, állattenyésztési berendezésekre, az állatfajták megválasztására állalbeszerzési forrásokra, lejgazdasági berendezésekre, a takarmányozásra vonatkozó különböző kérdésekre. Ellenben nem tartoznak a tanácsadó bizottság elé: kémiai vizsgálatokra, növények termelésére, megvizsgála- tára, növényi betegségekre, állati ellenségekre, gazdasági gépekre, állati betegségekre, talajjavításokra, kertészeti és szőlőszeti ügyekre vonatkozó kérdések, minthogy ezek elintézésére külön állomások máris a gazdaközönség rendelkezésére állanak. Szintúgy nem tartoznak a tanácsadó bizottság efé azok a peres ügyek, melyekben a bíróságok és hatóságok az akadémia egyik, vagy másik szaktanárát szakértői működésre felkérik. A tanácsadó bizottságok szak- véleményét az ország minden lakosa kikérheti. A megkeresőnek érdekében áll, különösen helyszíni szemlét követelő ügyekben a hozzá legközelebb álló gazdasági tanintézet tanácsához fordulni. — A ki a tanácsadó bizottság tanácsát kikérni óhajtja, eziránt a gazdasági akadémia vagy intézet igazgatójához fordul, beadványában részletesen előadja kívánatét s amennyiben az ügy elintézése helyszíni vizsgálatot tesz szükségessé, megjelöli a megszemlélés óhajtott idejét, valamint az utazás módozatait. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! Gabonaértékesitö szövetkezetek Pozsony- megyében. A Pozsonymegyei Gazdasági Egyesület a vármegye területén szervezendő gabonaraktárak létesítése érdekében Somorján gróf Pálffy Béla elnöklésével értekezletet tartott, amelyen Horváth János az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldötte behatóan ismertette az ügyet. Megjelentek az értekezleten gróf Apponyi Albert, gróf Pongrácz Frigyes, Sághy Gyula és az érdekeltségből sokan. Az értekezlet Apponyi indítványára kimondta a hitelszövetkezetekkel kapcsolatosan szervezendő gabonaraktárak létesítését. Az értekezleten megjelentek nevében Kisfalud}7 Zsigmond esperes üdvözölte Apponyit Amerikában kifejteit működéséért. A negyedszázados község. A csongrádme- gyei Sándorfalva község október 16-án, vasárnap, nagy ünnepségek között ülte meg fönnállásának negyedszázados évfordulóját. A virágzó alföldi község lakossága a szegedi árvíz elől menekült az akkor még puszta, homokos területre; a hol őrgróf »Pallavicini Sándor a Gsongrádmegyében levő száznégyezer holdas hitbizomány ura 600 katasztrális holdat adott megművelés végett a hajléktalanoknak. S bár 1879-ben az árvíz alkalmával alig néhány száz főnyi csoport telepedett le a mostani Sándor- falván, ma már 5000 törzsökös magyar él az uradalomból kihasított termőföldön. A község alapítás jubiláns ünnepében részt vett: Pallavicini Sándor és fia, Alfonz őrgróf. Jelen voltak még: a szomszéd törvényhatóság fejei, dr. Csathó Zsigmond csongrád- megyei főispán, dr. Lázár György szegedi, Juhász Mihály hódmezővásárhelyi polgármesterek, dr. Ci- catricis Lajos csongrádmegyei alispán, Scossa Dezső kir. tanfelügyelő, Novák József országos képviselő, továbbá a megyei főszolgabirák és községi jegyzők. Sándorfalva lobogódiszt öltött és lovasbandériummal fogadta a község határszélén az érkező őrgrófi családot. Az ünneplőruhás nép a községházához vonult, ahol délelőtt 10 órakor tartották meg a díszközgyűlést Szél Pál községbiró elnöklésével. Dózsa Károly jegyző mondta az ünnepi beszédet, üdvözölve a Pallavicini őrgrófokat. Pallavicini Sándor igy felelt: Rövid szavakban nyilvánítom, csak érzelmeimet. Nagyon meghat ez a szép ünnepély és megtisztelve érzem magamat, hogy a község a disz- polgársággal kitünteteti, Visszaidézem emlékembe a 25 év előtti jelenetet, a mikor az árvíz menekültjeit a Tisza töltésén láttam zokogni. Akkor támadt az a gondolatom, hogy a szegény hajléktalanoknak menedéket adok. Én és azok, akik elsőknek jöttek ide, már megöregedtünk a lefolyt 25 év alatt, de itt vannak helyettünk fiaink, a kik tovább haladnak az általunk megkezdett utón. Kijelentem önöknek ez alkalommal, hogy úgy, mint a múltban ezután is bátran fordulhatnak hozzám bajukban, én segítségükre leszek. E szép nap emlékére egy teljesen felszerelt óvodát adok a községnek, hogy ezzel is elősegítsem a gyermekeik nevelését. Amikor köszönetét mondok a kitüntetésért, ígérem és fogadom, hogy halálom napjáig a községre gondolok. Isten éltesse Sándorfalva lakosságát. Innét a közönség a templomba vonult, a hol fényes istentisztelet volt. Délben diszlakoma volt, de ezen az őrgróf nem vett részt. Angol tanulság Magyarországról. A Daily News október 6-iki számában egy angol, aki Ma- gvaroi'szágon járt, a következőket írja: Valahányszor megfordulok Magyarországban, mindig látok valamit, amit utánozni kellene Angliában. íme két példa: Az országutak mentén száz meg száz mértföld hosszában gyümölcsfákat ültettetett a kormány, az útnak mind a két oldalán, körülbelül 30 lábnvira egymástól. És kitűnt, hogy mikor a fák már teljes gyümölcsözésben vannak, a gyümölcs értékesítéséből elért jövedelem elegendő arra, hogy az utat jó karban lehessen tartani. Láttam igy, mint ültették az alma-, körte-, cseresznye- és diófákat és azt hallottam, hogy az ország déli részén a szederfát is igy ültetik nagyban a selyemtermelés fejlesztése céljából. Az által, hogy a fák az országutak szélén vannak elültetve, semmi forgalmi nehézség nem keletkezik. A másik példa az utcákon elhelyezett levél- szekrényekbe dobott levélanyag g)üjtése. A gyűjtő villamos biciklin ül és arról levesz egy bőrtáskát, melynek vaskerete van. Ezt a keretet betolja a levélszekrény alsó részébe, miáltal a táska is nyílik, de nyílik egyúttal a levélszekrény feneke is és a levelek automatice behullanak a táskába, anélkül, hogy a gyűjtő azokhoz férhetne. Midőn a keretet kihúzza, a táska és a szekrény megint tökéletesen be van zárva. Ezzel elvégezte a maga teendőjét a gyűjtő és már utón van a legközelebbi szekrényhez, mialatt az angol levélgyűjtő még mindig csak a kulcsot keresné a szekrény felnyitásához. Ily módon érhető el, hogy a levélszekrénybe dobott levele1-.- ^ ne veszszenek.
