Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-02-07 / 5. szám
iMAGYAR FÖLDMIVELŐ szolgálni. Mert már neki a szolgálás édesebb. A mező, rét utálatos volt előtte. A szolgálás jobb. Miért? Mert kereshet annyit, hogy cifra ruhát vehet. A cifra ruha, a városi rongy boldogítja. Aztán, mikor már cifra ruhája van, akkor van — nem paraszt — de úri udvarlója, vagy van katonája. Mily dicső dolog az aztán, mikor haza megy a faluba és látják az ő uraságát, cifra fehér ruháját .. . A ruhája ilyen, de milyen a lelkei Miíven a becsületje? Hol maradt erénye, szüztisztasága? Ott maradt a város sarában. Hát kérjük szeretettel, az ilyen leánynak kell tűzhely, családi élet? No majd erre is felelünk, M—r. Állatszámlálás lesz... A földmivelésiigyi miniszter ur rendeletet adott ki, melyben arról intézkedik, hogy Magyarországon — legkésőbb március végéig az állatszámlálás megtörténjék. E rendelet olvasására a nép körében máris azzal hozakodnak elő, hogy az állatokat azért Írják össze, mert állatadót, illetőleg újabb terheket akarnak a magyar ember nyakába akasztani. Alávaló hazugság és embertelenség ez a haszontalan beszéd! ’Iszen az állatszámlálással éppen az állattenyésztést, tehát a gazdák érdekét akarják előmozdítani. Azt kezdették ugyanis hirelni a külföldön, hogy Magyarországon az állatbetegségek miatt az állat- állományt veszedelmes csökenés kezdi fenyegeti. Vagyis, hogy Magyarország nem szállíthat többé külföldre állományt. Persze, ezt a mai gazdaságunk hírének rovására esnék, sőt nagy károkat okozna a gazdáknak. Természetes, hogy az ilyen rosszlelkü hirelés ellen védekezznünk kell. A gazdasági egyletek már foglalkoztak ezen kérdéssel és ki is mondották, hogy a tej gazdaság fellendülése az bizonyítja, hogy állat állományunk nem csak, hogy meg nem csappant, de megszaporodott. Most az állatszámlálással a földmivelési miniszter ezt számadatokkal fogja bebizonyítani. Ez célja teliát az állatszámlálásnak. Mert ama híresztelésnek, melyet a külföldön cselekedtek meg, célja nyilvánvaló. Azt akarják, hogy az argentínai és amerikai húst behozó osztrákok engedményeket csikarjanak ki az állatbehozatalnál. No hát majd résen leszünk! Azért minden gazda jó lélekkel segítse elő az állatszámlálás lelkiismeretes keresztül vitelét. Hozzávetőleges távolság. — Mennyire van a földhöz a nap? kérdé a pataki tanár a diákot. — Mindenesetre messzebb, mint Perbenyik Helmechez — felelt a sekundától menekülni nem képes diák. 35 N É P I P A R. ______ Me zőgazdasági házipari tanfolyamok. Ez idő szerint az ország háromszázötven községében népies mezőgazdasági házipari kurzus indult. A kurzusoknak az a célúk, hogy a földmivelőket olyan iparcikkek készítésére megtanítsák amelyeket gazdaságukban használnak. A kurzusokra 15.740 ember jelentkezett, akik kosár- és seprükötéssel, szalma-, gyékény- és sásfonással, faragómunkával, méhkas, gyümölcscsomagoló ládák, gazdasági és kerti eszközök készítését tanulják el. Tallián föld- mivelésügyi miniszter kiváló figyelmet fordittat arra, hogy a székelyföld az;op vidékein, ahol a nyersanyag könijyen beszerezhető, a nép tömegesebben adja l'á magát a házipari munkára. így a szekélyföldöil Rítta, Sárafalva, Hosszuasszó, Zsidve, Zagor, Somosd, Szent-Ágota, Szent-László, * Paratény, Margonda, Márlonhegy, Tóbiás, S.-Keresztur, Szentmihály és Szentkirály községekben rendeznek házipari kurzusokat. ___ TÉLI ESTÉK. Ko reában. Elbeszéli: Jóska bácsi. Leírtuk a múlt héten a japáni katonát. A muszkákat úgy ahogy, ismerjük. De szükségesnek tartjuk ama nép leírását is, amelyért, illetve amely nép hazájáéit az egész háború készülődőben van Egy kis országról van szó. Khina és Japán között fekszik. A tengerbe nyúlik, mint Olaszország, tehát félsziget. Területe körülbelül annyi, mint ami országunk két-harmada. Királyuk van; az egész ország azonban a khinaiak fönhatósága alatt áll, de a hatalmat a japániak gyakorolják. Ily forma viszonyok között a koreaiak királya tulajdonkép a japániak alattvalója. Ebből pedig az következik, hogy bizony a koreai nem valami szívesen látja a japánt. Talán le is rázta volna már Korea a nyűgöt a nyakáról, de magában véve, bizony nagyon tehetetlen, gyámolatlan egy nép — amint azt a következőkben látni fogjuk. Az ország fővárosa Söul. Nagy város, mert körülbelül egy negyed millió ember lakja. — De a város nagysága ellenére is csupa bambusnádból készített házból, jobban mondva kunyhóból áll. Az ázsiai szokásokhoz híven, ez ő városuk is körül van véve kőfallal. A fal elég magas; átlag io méter. A városba nyolc kapu vezet, melyeket esténkint bezárnak. Azontúl sem ki, sem be — senkinek. — Nem volna ott jó, ha komám uram este felé kimenne a városon kívül a csárdába, mert biz ott hálhatna ő kigyelme. Akkor pedig komámasszony meg a nyujtófa .... A fővárosban van a legtöbb katonaság. Állandóan 12000-tői — 15000 főre menő. — Ezek vannak legjobban felszerelve és legjobban betanítva. Hogy mennyire régi módi emberek a koreaiak, abból is látszik, hogy csupán a fővárosban tartózkodó katonáknak van puskájuk, amelyekkel még hozzá biz’ elég kezdetlegesen bánnak. A többi katonák fegyvere csak olyan, mint Árpád apánk-é volt: nyit meg lándzsa-
