Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-09-18 / 37. szám

296 MAGYAR FÖLDMIVELŐ volt. Tekintettel arra, hogy ezelőtt 3-4 száz eszten­dővel a pénznek legalább is tízszer oly értéke volt, mint most, a bor elég rendes áron kelt, sok egyéb élelmiszerekhez hasonlítva, drága volt. Ne felejtsük el azonban, hogy ez nagy ünnepségek alkalmából kivételes árszabás volt, mely bizonyára sokkal ma­gasabb volt a rendesnél. AMERIKA. Magyar képviselők Amerikában. Szeptem­ber 5-én folyt le a Grand Central Palace-han az Amerikába érkezett magyar vendégek tiszteletére rendezett fényes ünnepség az amerikai magyarok lelkes részvétele mellett. Ez alkalomból New-York- nak ezt a legszebb palotáját a Grand Central Pala­cet gyönyörűen fellobogózták magyar és amerikai zászlókkal. Már a reggeli órákban sűrűn gyülekez­tek az amerikai magyarok a nagyteremben, melyet az ünnepély megnyitásáig teljesen elfoglaltak. Ap- ponyi Albert grófért küldöttség ment és midőn Dessewffy Tamás magyar-osztrák főkonzullal az élén a tribünön megérkezett, zajos óváczióban és lelkes tüntetésben volt része. Percekig tartott a lelkes él­jenzés, miközben a három egyesitett magyar zene­kar a Rákóczy-indulót játszotta, utána pedig az amerikai néphimnuszt. Ezután az összes fogadóbi­zottságok elnöke Ágoston Gábor szép beszédben üd­vözölte a magyar képviselőket, köszönetét mondva nekik azért, hogy magyar testvéreiket felkeresték. A beszédet éljenzés követte, melynek lecsillapul- tával Kovács Kálmán lelkész tolmácsolta az ameri­kai magyarok érzelmeit a magyar haza iránt; majd Blau Vilmos az amerikai magyar republikánus klub elnöke hangoztatta szép beszédben, hogy az ame­rikai magyar származású honpolgárok ma is lelke­sednek Magyarországért. Apponyi Albert gróf angol nyelven kezdte beszédét, köszönetét mondva a fé­nyes fogadtatásért. Majd magyarul folytatva örömét fejezi ki, hogy megismerhette azt a földet, ahol 50 év előtt lelkesen és oly nagy vendégszeretettel fo­gadták Kossuth Lajost. Barabás Béla és Hoch János nagy tetszéssel fogadott beszédben fejtegették, hogy a magyar hazafiság és az amerikai honpolgárság összeférnek. Még több felszólalás után az ünnepélyt Ágoston Gábor lelkes hangú beszéddel rekesztette be. A magyar csoport tagjait New-Yorkban tartóz­kodásuk alatt mindenütt igen szívesen fogadták, a csoport elnökét Apponyi Albert grófot Roosevelt köztársasági elnök villásreggelire hívta meg, St.- Louisba e hónap 7-én érkeztek a magyar képvise­lők s az interparlamentária konferencia tanácsko­zásainak befejezése után megkezdik körutazásukat az Egyesült-Államokban, melynek több nevezetes pontját fogják felkeresni. A körutazás szeptember 25-én ér véget. Amerikában elhunyt magyar műszaki ta­nácsos. St.-Louisból jelentik: Izsáky Ernő főmér­nök, a kereskedelmi minisztérium műszaki tanácsosa, akit minisztériuma a st.-louisi világkiállítás tanul­mányozására kiküldött s aki augusztus 15-én utazott Amerikába, hirtelen elhunyt. Izsáky még csak negy­venhárom éves, vízügyekben a minisztérium egyik kiváló szakférfia volt, hat esztendeig a Vaskapu sza­bályozásánál is működött s a Greben-szoros felrob­bantási munkálatait végezte. Nagy tűz Newyorkban. Newyorkban nem­rég olyan tűz pusztított, amely kimenetelében a pá­risi áruház tüzkatasztrófájáhak borzasztó részletei­hez' hasonlított. Éjjel 3 órakor ütött ki a tűz a newyorki east sidei bérkaszárnyában, ahol 12 csa­lád lakott. A férfiak a nyári éjeket a lapos házte­tőn szokták átaludni, mert ott legalább szabadabb a levegő, mig benn a szobában a meleg szinte el­viselhetetlen. Az asszonyok és gyermekek hálószo­báikban aludtak, mikor a tűz kiütött s nehány pil­lanat alatt az ötemeletes ház első három emelete lángban állott. A tűzoltók igyekeztek és meg is mentették a két felső emeletet, de nem tudtak meg­menteni sok emberéletet. Ugyanis mind az öt eme­let lakói lefelé a lépcsőkön kísérelték meg a mene­külést, holott az alsó három emelet egy tüzkatlan volt, sokan ugrással menekültek meg, de akik a lángban álló emeleteken keresztül igyekeztek mene­külni, a tüzbe vesztek. Egy férfi, négy asszony és kilenc gyermek lett a lángok martaléka, mig vagy húszán megsebesültek, ezek között nyolc tűzoltó, kiket a leomló falak löbbé-kevésbbé megsértettek. Milyen ur a baka? Nagyban magyarázhatja a bakakáplár az újoncoknak a katonai és polgári állás közti különbséget. Bevégezvén magyarázatát, szükségesnek tartja a mondottakat a gyön­gébbek kedvéért érthetőbben előadni, mondván : — Mert az katona nem cibil, mert az katona még a patyikában sem veszi le a sapkáját! vasáemap délután. Hajdan és — most. Emlékezve régi jó időkről — Mig azokat a jelenhez mérem, — Úgy tűnik föl a múltak emléke, Mint dicső fény, sötét, rideg éjen... Bizony-bizony nagyon hátramentünk, Ezért fog el olykor honfi-bánat, Ezért sóhajt a sivár jelenben »Dicső multunk« lelkem te utánad! Szegény hazám már csak kopott szekér __ He j! azelőtt másként állt a rudja; Azóta lett csak igy összerontva. Ádáz tusa hogy a porba zúzta !... És azóta nyögünk, sóhajtozunk, Rázzuk fejünk, mint a rab bilincsét; Lánctól ugyan ma szabad már kezünk^ De elvesztők az »ősiség« kincsét. Hej, azelőtt másként lelkesültünk Egy szó volt írva minden zászlóra, Közéletben, csatákon ott lengett A »szabadság« szűzi lobogója. Most — újra a rut visszavonás dúl, Minden pártnak külön a jelszava; Magyar magyar ellen agyarkodik, S mindenkinek utolsó a — haza.

Next

/
Thumbnails
Contents