Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-09-18 / 37. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

295

él, megadva Istennek a mi Istené és a királynak, a mi a királyé: az olyan emberek erkölcs és szelídség dolgában megnemesednek.

Azt akarjuk, arra törekedjék tehát mindenki, a ki szereti a népet, hogy ez a nép boldoguljon.

E törekvésünkben nagy segítségünkre lesznek az: Olvasó-körök.

Nem hiába mondotta tehát a világkongresszuson gróf Károlyi Sándor, hogy minden szövetkezet mellé egy gazda-kört szeretne. lí—s.

Törvényszéki jelenet.

— János! kend ellopta ennek az asszonynak a libáit, — kérdi a bíró a vádlottat.

— Ennek az asszonynak? Soha se tudok én róla semmit.

— Hiszen rajta kapták kendet, mikor azt a tiz ludat vitte haza a hátán.

— Soha bizony. Hát azok a ludak ezé az asszonyé ?

— Persze, hogy azé.

— No, ezt most hallom először.

— De nem kellett volna azt ellopni.

— No lám. Hát tehetek én arról? Ez az asszony engem megszólított: hogy lopjak neki libákat, majd ő felmegy Pestre, ottan eladja. Hát én loptam neki a mezőről tizet, mit tehetek én róla, hogy éppen a saját ludjait találtam neki ellopni ? A ki mivel vétkezik stb.

A gazdasszony legfőbb ékessége.

A jó gazdasszonynak legfőbb ékességei közé tartozik: a tiszta ház.

Nincs is annál szebb, de tegyük hozzá azonnal. hogy hasznosabb dolog, mintha a mi drága otthonunk tiszta, csinos, tetszős.

Sok asszonynak, mint mondani szokás, már a vérében van a takarítás, a tisztaság érzéke, ügy született, úgy nevelődött. Mert tudja a jó Isten, de igazán erre születni, nevelődni kell. De fájdalom, vannak olyan asszonyok, a kik úgyszólván csak kényszerűségből tisztogatják lakásukat. Megszokják a rondaságot, ügyet se vetnek arra, hogy bizony a szomszédasszony, meg esetleg más idegenek kföny- nyen megszólhatják ő kigyeimét.

De lakásunkat nem csak azért kell tisztán tartani, hogy meg ne szóljanak az emberek.

Van annak bizony sok más oka-foka.

Én most csak kettőre vetem a figyelmemet.

Az első oka: saját egészségünk. Az egészség legdrágább kincsünk. Többet ér a pénznél, gazdagságnál, az egész világ kincseinél. Mit ér a gazdagság, ha nincs egészég!

A tisztaság leghűebb őrzője, gondozója az egészségnek. A tisztában lakás pedig leghamarabb elrabolja az egészséget.

Némely családnak lakása egészen olyan, hogy már megmondjam magyarán, akár az istálló. Ott tartózkodnak egy szobában a kis malacokkal, apró csibékkel stb.

Uramfia, milyen levegő van az ilyen szobában !

Szinte hallom a feleletet, hogy mondjátok:

— Az ám, de ig}r él a szegény ember. Jó aztán, ha a malacból, csibéből, apró jószágból garast látunk. Ezt pedig csak úgy tehetjük, ha meleg helyen tartjuk a kis jószágokat.

De én meg amondó vagyok, hogy bizony ott lehet a garas, ha az egészség meg elköltözik. Ha a gazdasszony okos, takarékos, több garast csinálhat másból, mint a szobában nevelt malacok, csirkék és libákból, melyek a sok piszok, rendetlenség mellett megtöltik még férgekkel is a lakást.

A tisztaságnak lelke a szellőztetés. Mindennap többször kell a szobát szellőztetni, mert a jó levegőre éppen olyan szükségünk van a szobában is, mint az egészséges táplálékra. Még télen is szellőztetni kell és pedig kétszer-háromszor is. Hadd járja át a levegő a szobának minden kis zugát.

A másik ok, a miért a házát rendbe kell tartania a jó gazdasszonynak: mert csak a tiszta rendes otthont kedvelheti igazán a gazda.

Az a gazda, a ki nemszereti otthonát, keveset ül otthon. Inkább fut hazulról, keres magának otthont a korcsmában vagy más helyen.

A tiszta rendes lakás szinte oda köti a munkás embert a tűzhelyhez, hogy ott pihenje ki magát, munkától megmaradt idejét ott töltse szeretet- jei körében.

És végre a tiszta asszony nemcsak övéi részéről van nagy becsülésben, de becsüli mindenki, a ki csak ismeri.

A tiszta házba szívesen lép be mindenki, szinte emelkedik lelke, inig a rendetlen, piszkos ház nemcsak az asszonynak, de az egész családnak szégyenére válik. Gereben.

Bor- és élelmiszeráruk ezelőtt negyed- félszáz esztendővel.

I. Ferdinánd császár és király biztosítani akarván fiának, ki már 1462-ben római és cseh királylyá koronáztatott, Magyarországban is az örökösödést. 1563. augusztus 20-dik napjára országgyűlést hivott össze Pozsonyba, melyen a rendek Miksát királyul fogadták. A koronázás napján a püspökök, mágnások és nemesek négyezer díszesen fölfegyverezett lovassal Pozsonyba gyülekeztek és Zrínyi Miklós gróf, a szigetvári kapitány vezérsége alatt a Duna- parton tábort ütöttek. Száz lovasnál nagyobb számú bandériummal jöttek akkoron. Oláh Miklós esztergomi érsek 150 lovassal, Báthory András és Miklós 209, Zrínyi Miklós 168, Erdődy Péter 160, Nádasdy Ferenc 150, Dobó István 132, Perényi Gábor 118, Zay Ferenc 100 lovasból álló bandériummal. Miksa trónörökös nejével és családjával érkezett meg, kisérve 3000 cseh lovastól és 4 bécsi zászlóaljtól. Érdekes, hogy az ünnepségek alatt netalán elkövetendő árbeli zsarolások elhárítására az élelmiszerek ára is szabályoztatott. És pedig a következőleg: Búzalisztnek köble húsz dénár, zabnak köble tizenöt dénár, árpáé tizenhárom, rozsé tiz dénár. Egy hízott lúd hat dénár, a szakma fontja négy, marha- és borjúhúsé két dénár, a pontynak fontja négy, a vajé hét dénárban állapíttatott meg. Öt tojásért egy dénárt, egy font fagygyuért négyet, egy négylovas szekér szénáért negyvenet, ugyanolyan szekér szalmáért huszonötöt volt szabad kérni. A borsónak és lencsének pintje egy dénár, a legjobb boré négy dénár volt.

E tájban egy dénár körülbelül két fillér értékű