Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-02-07 / 5. szám
34 MAGYAR FÖLDMIVELŐ SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! A kik télen aratnak. A takarékpénztárak, bankok most, zuzmorás téli időben tartják meg — az aratást. Most folynak le közgyűléseik, most terítik ki mérlegeiket, most töltik buzájokat zsákokba, akarom mondani, most fizetik ki a részvények után a nyereségeket. Ezek a nyereségek pedig meglepően emelkednek évről-évre. Magyarországon a banki részvény- társaságok pompás jövedelmeket produkálnak. Azért szaporodnak úgy a részvénytársaságok, takarékpénztáraknak csúfolt ez intézmények, mert látják a pénzes emberek, hogy ott legtöbb nyereségre lehet szert tenni, az az ezek a takarékok leginkább a maguk számára takarékoskodnak. Hogy fogalmunk legyen a nyereség arányairól legközöljük a következő adatokat a fővárosi takarékpénztárak mérlegeiből. Egyik jobb a másiknál. A Hazai Takarékpénztár nyeresége .meghaladja az öt milliót. Az Egyesült Fővárosié többre megy két milliónál. Az úgynevezett Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön Részvénytársaság szintén 800.000 korona tiszta jövedelmet mulat ki. Ez 10 miliő részvénytőke után kevesebb, mint a Belvárosi Takarékpénztáré, amely öl millióra rugó részvény- tőkéje- segítségével ennek 10°/o-át meghaladó tiszta nyereséget hozott össze. Ezekből tehát azt látjuk, hogy a viszonyok nem minden tekintetben olyan rosszak, mint ahogy azt sokan hirdetik. És igy van ez a nagyobb városok bankjainál, igy a gomba módra szaporodó minden részvény- társaságnál. Világért sem irigyeljük mi ezt a szerencsés állapotot, csak éppen azt hozzuk fel ez alkalommal, hogy mily kicsiny erő ezekkel a nagy molochokkal szemben a hitelszövetkezetek. Menyit kell még haladnunk. dolgoznunk kitartóan, hogy a népet kiragadják a nagy percentekre dolgozó bankok körmeiből. Hogy megmentsük azt o sok-sok földet, melyet a takarékpénztárak, bankok kölcsönei miatt kiszednek a nép lábai alól. Hej, mert a jó Isten a megmondhatója, hány hold föld ment idegen kézre a könnyelműen felvett banki pénzek, kölcsönök miatt. Azt azonban el kell ismernünk, mert tapasztalásból napról-napra látjuk, hogy ott, azokon a vidékeken, hol a hitelszövetkezeti élet virágzó: a bankoknál megcsappant a váltók száma, nem megy úgy sem a kölcsön felvétel, sem nem szaporodik a betét. Ez a körülmény reményt ad arra, hogy lassan- lassan megérzi a magyar nép is a hitelszövetkezetek nagy értékét és elfog jöhetni az idő, mikor népünket a jól szervezett, virágzó hitelszövetkezetek nem csak kiszabadítják a terhes, elviselhetetlen költségektől, de takarékosságra is megszoktatják. W-r>■ Hitelszövetkezet Margitán. Biharvármegye nagyobb községei derekasan fejlődnek. Ezek közzé tartozik Margita is, amelynek kereskedelmi és ipari forgalma aránylag már tekintélyes. Most egy hitel- szövetkezet alakult, Vasárnap, január 24-én tartották meg a városház nagytermében az alakuló közgyűlést, nagyszámú érdeklődők jelenlétében. Összesen 49ti részvényt jegyeztek, de kilátás van rá, hogy még ennyire ezután jegyeznek. Az az üdvös cél vezette az alapítókat, hogy a szegényebb sorsú lakosoknak is lehetővé tegyék a részvények jegyzését s éppen ez okból egy-egy részvény árát 50 koronában határozták meg. amelyeket heti 20 filléres befizetéssel kell törleszteni. Uj gazdakör, 'femes megye Szent-András községében a napokban alakult meg a gazdakör, a Temes vármegyei Gazdasági Egyesület ügyvezető titkárjának : de Poltere Brúnónak buzgólkodása folytán, aki az alakuló közgyűlésen meggyőző szavakkal ecsetelte a gazdakörök fontos hivatását. Ez már a 23-ik gazdakör a vármegyében, amely a vármegye gazdasági egyesület buzgólkodása folytán másfélévi restaurálása óta megalakult. A házasság. Annak, hogy mai napság megritkult a házasságok száma és nincs annyi megelégedett és boldog tűzhely, mint egykoron, nagy részben okai maguk a leányok! Igenis, egész határozottsággal mondjuk ki. Mint a mivel megmondottuk a magunkét a legényembereknek is. A leányokat ma igen kényen nevelik. Vagy nem igy kell ezt mondani. Ma a leányok nevelik az anyákat! Hogy-hogy, fogjátok kérdezni? Hát úgy, hogy ma az anyák úgy táncolnak, a’ hogyan a leányok akarják. Mert a mai leány alig, hogy felcseperedik, már tanítja az anyját, hogy hát a mai világban már hogg szoktak? Milyen ruhát hordanak ? Hogy kell menni a — bálba? És hogy kell az ablakba ülni és várni a gavalérokat. És a’ többi. Az a szegény anya meg — ha kell a tüzbe ugrik szeretett, imádott leányáért Óvja hidegtől, melegtől. Óvja a mezőtől, sarlótól, munkától, sőt még a konyhától, a főzéstől is. Azért nem tudnak a mai fiatal asszonyok nagy százalékai főzni, sütni, dolgozni és háziasszonyoknak lenni. Azért van a sok perpatvar, hazajáró lélek. Azért keresik fel a férfiak a kocsmát, mert nem a tűzhelyen érezhetik az édes otthon édességét, hanem — a kocsmában. Az elkényeztetett leánynak természetesen kicsi lesz a szülők kis háza. Kicsi lesz a kör; rossz a koszt, nem elégséges a barna kenyér. Utálatos lesz a mező. a sarló, kapa szégyenletes eszköz. Az ilyen leánynak szűk leszen egyszerre a falu. És vágyódik ! Hova ? A városba! Otthon pedig jó dolga van. Szülei, édeseinek oltalma alatt független, gondtalan életet élhetne. Oltalma alatt viruló szűzzé fejlődhetnék, kinek gyönyörű hivatása, boldoggá tenni a falunak egy legényét, hogy általa ő is boldog lehessen. Nem ilyen boldogság kell már neki. Falun ő már nem lehet boldog. Hát hol ? A városban! Szűz tiszta kebellel megy hát a városba —
