Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-08-28 / 34. szám
276 MAGYAR FÖLDMIVELÓ szár áldomása s meleg szimpátiával tárgyalták e mindenképp jelemző jelenetet. — Nagyközségből — város. A 14.2(59 tisztán magyar lakost számláló Szegzárd eagyközség képviselő testületé egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy Szegzár- dot rendezett tanácsú várossá alakítja át és ezen célból megtette a szükséges intézkedéseket. A mozgalom élén dr. Hirling Ádám főjegyző áll, aki nagy gonddal készítette el az átalakításra vonatkozó tervezeteket. — A jó pásztor. Ritka hőslelküséggel mutatta ki önfeláldozó felebaráti szeretet hívei iránt Grosz Ferenc, giróthi lelkipásztor. Ott ugyanis Neukum Józsefné nevű öregasszony hosszas betegeskedése miatt öngyilkossági szándékkal az udvarán lévő kútba ugrott. A halál e nemét azonban mégis kellemetlennek találva, csakhamar kinltozni kezdett. A lakók megmerevedve hallgatták a halálkiáltást, de senkinek sem volt bátorsága az önfeláldozó mentési munkálatra vállalkozni. Szerencsére ép akkor haladt arra Grosz Ferenc plébános, ki rögtön lebocsátkozott a kútba és kimentette az öreg asszonyt. A lakosság ovációkban részesítette a jó pásztort, a ki életét adja az ő juhaiért ! — Elevenen eltemetve. Nagy szerencsétlenség történt a múlt héten gróf Csekonics Endre zsámbolyai kastélyában. A kastélyban három munkás egy mély gödröt tisztogatott, miközben a gödör fala bedőlt és a munkásokat maga alá temette. A kastély cselédsége rögtön segítségükre sietett, de ekkorra már az egyik munkás. Köri Antal meghalt, a másik kettő halálos sebeket szenvedett, azonkívül súlyosan megsérült Krettel János uradalmi pandúr is a mentés közben, mert amint a mélybe szállt, ő reá is rádőlt egy darab fal. A hatóság megindította a vizsgálatot— Égő temető. Ü-Paulison, nyilván egy arra robogó vonat mozdonyától, kigyuladt a temető s lángba borilotta a kiszáradt avart, majd a fakereszteket s a kápolna fedelét is, úgy, hogy a temető valóságos tüztengerré változott. Oltásra gondolni sem lehetett, csak nagynehezen sikerült a tűz továbbterjedését megakadályozni. Az egész temető elhamvadt s most borzalmas látványt nyújt. . vH -Az orosz-japán háború. na£y ’ A háború színhelyéről kevés megbízható hir érkezik. Port-Arthurból az a legutolsó hir, hogy a japáni gyalogság immár végleg elfoglalta az Icsau-erődöt. Ez Port-Arthur erődítésének északnyugati vonalán fekszik és úgyszólván kulcsa Port-Arthur városának. Az újváros ezáltal máris hatalmába jutott a japánoknak és ez Port-Arthur végének kezdetét jelenti. Icsau erődből a japánok akadály nélkül bombázhatják a várost, mely már nem állhat ellent annyi ideig, ameddig az erőd az ellent- állást kibírta. Port-Arthurból különben a legrettenetesebb híreket hozzák ismét csifui menekült kínaiak, akik többek közt azt jelentik, hogy a húskészlet fogytán van, egy zsák liszt 10 rubelbe, a tyúkok darabja három rubelbe kerül. A magánházak telve vannak sebesültekkel s a japánok úgy az orosz, mint a kínai uj városhoz nagyon közel vannak. Ezzel szemben Stössel tábornoktól állítólag az a hir érkezett Liaojangba, hogy Port-Arthur még hat hétig tarthatja magát, az amerikai tengerészeti attassé pedig a vár ellentálló képességét pláne három hónapra becsüli. Itt említjük meg, hogy a harctérről érkezett legutóbbi hírek, különösen a tengeri csatákról szóló jelentések, mint a Petit Párisién szentpétervári tudósítója jelenti, nagyon elkeserítették ugyan a cárt, de a jövőbe vetett bizodalmában meg nem ingatták. A cár bízik és reméli, hogy végre is Oroszországé lesz a győzelem. Mikor a csifui és sangháji esetekről jelentést tettek, a cár állítólag szó szerint a következőleg nyilatkozott: A japánokat faji büszkeségük teljesen elvakitja. A háború első félévében győztek ugyan, mert kitünően voltak szervezve és mert régóta készültek rá, hogy a konfliktust csak háborúval fogják elintézni. Oroszország azonban türelemmel, elszántsággal és erővel van vértezve és ez a három tényező végül is megszerzi számunkra a győzelmet. Ha az orosz flotta súlyos veszteséget szenvedett is, szárazföldi haderőnk ereje megtörhetlen és mielőtt még a tél beköszön- tene, vége lesz a japán zászló dicsőségének. A cár hozzátette még, hogy Oroszország a lehetetlent is megteszi, csakhogy a sárga faj diadalát megakadályozza. — Kolera Perzsiában. A kolera Perzsiában borzalmas pusztitást okoz. A betegségnek eddig kétszázezer ember esett áldozatul. Egyedül Teheránban harmincezer ember, vagyis a lakosságnak tiz százaléka halt meg. Valamennyi újság, még a hivatalos lap is fölfüggesztette a megjelenését. NEVESSÜNK!!! Orvos: Hát aztán mi a baja ? Sára: Jaj leiköm, doktor ur, ha sok pálinkát iszok, szörnyen köhögök ! Orvos: Hát akkor ne igyék! Sára: Igön ám lelköm, de ha nem köhögök, akkor meg szörnyen kévánom a pálinkát! Az olcso malac. Sertés vész volt F ..........a faluban. A faluháza előtt kihi rdették, hogy a kinek a disznója elhullana, okvetlen bejelentse az állatorvosnál, mert aki ezt elmulasztja, 5 forint bírságot fizet. A többek közt az öreg Csatár bácsinak is megdöglött egy malaca. O azonban nem akarta bejelenteni, mert félt a sok hivatalos járás-keléstől, aztán megtudta, hogy el is kobozzák az elhunyt malacot. Elhivatta tehát a »Csillagvizsgáló« cigányt és eladta neki 2 frtért, lelkére kötve, hogy ne szóljon róla senkinek. De a cigánynál állítólag nem volt pénz, hanem ősei becsületére megígérte, hogy 2—3 nap atatt megfizeti. Múltak a napok, de a cigány nem fizetett. Egyszer találkozik vele az öreg és kérdőre vonja, hogy miért nem fizet. A cigány azonban kereken kijelenti, hogy nem fizet, mert mikor vitte hazafelé a malacot, találkozott az állatorvossal és azt vesztegette meg a két forinttal, kétszer pedig nem fizet meg egy malacot. — Különben ha nem hisi, kérdezszse meg az állatorvost — mondja a more. — Igen, te gazember — förmedt rá az öreg — de akkor én fizetek öt forintot. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJA. 0—s. ifj. V. A. Kérjük máskor is, de tessék a híreket rövidebben és külön-külön kisebb papíron Írni. Cs. Cs. Káposztás. Lehetetlenség ilyen hosszú lére eresztett dolgot hozni. Nekünk nagyon drága a hely. K. J. L—as. Örülünk, ha mindig derék olvasni valót talál a mi újságunkban. Előfizető. Azt a lapot mi nem láttuk egy fél esztendeje. A másik kérdésre meg épen nem tudunk válaszolni. Olv. köri tag. Sár-Szent-Miklós Tessék a Borászati lapok tek. szerkesztőségéhez fordulni. Budapest, Köztelek. R. M. Gyöngyös. Vasárnap, a^iz szept. 4-én este 7 órakor többet fognak ^»«érá’sze^eszt^^zene^iél beszélni.----------MOR VÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRONf. Nagy beteg.
