Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-09-04 / 35. szám

Megjelenik minden vasárnap.

Szerkesztősig és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szám.

FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS:

BODNÁR GÁSPÁR.

Előfizetési árak:

Egész évre ... 4 korona (2,fruj t-. ,

Fél évre .... 2 » J&SXry *

Negyed évre . . 1 » áMP.')

: ^ ■ -- - \

Da

rányi Ignác a gazdákhoz.

— Elnöki megnyitó a Gazdaszövetség veszprémi nagygyűlésén. —

Ha most, mélyen t. nagygyűlés, ilyen ünnepélyen, mint ez a kiállítás és gazdagyülés együtt lehetünk, méltóztassanak megengedni, hogy mint a Gazdaszövetség ez idő szerinti elnöke, önökhöz néhány szót szóljak. (Halljuk ! Halljuk !)

A Gazdaszövetség első sorban és mindenekfe- lett szociális célokat tűzött maga elé; maga elé tűzte azt a célt, hogy a szegény ember ügyét felkarolja; hogy ne lássék olyannak a szegény ember, mint az oldott kéve, magára hagyatva, széttagolva, hanem legyen valami kapocs, ami egység által neki erőt ad, hogy az anyagi létért való küzdelemben ő is megállni tudjon. Az irás azt mondja, hogy mindenkinek lelke valakitől számon kéretik. En azt hiszem, hogy nekünk is érezni kell, hogy mi is bizonyos lelkekért összesen és egyénenként felelősséggel tartozunk. Ne akkor lássuk meg a szegény embert, amikor nekünk rá szükségünk van, hanem ő lásson meg bennünket akkor, amikor ő van bajban. (Igaz ! ügy van!

A szegény ember szivéhez az utat meg lehet találni, csak keresni kell azt; bizalmat kell benne kelteni irántunk, hogy ő is megállhasson és mi is megállhassunk. Senki se mondja magáról, hogy kevés, vagy kicsiny arra, hogy a szegény ember sorsán lendíthessen. A szeretet munkájából mindenki annyit végezhet, amennyit akar. A nagy Széchenyi István mondotta, hogy nincs ember a világon, akitől tanulni ne lehessen ; fordítsuk meg tisztelt gazdatársaim ezt a tételt s mondjuk azt, hogy nincs oly szegény ember, ki a maga kis körében jót ne tehessen. És akinek az Isten a vagyonból többet adott, mint másnak, mint amennyi az élet fentar- tására szükséges, az érezze azt, hogy ami több van neki, annak legnagyobb becse abban áll, hogy egy ember képes százaknak, ezreknek könnyeit felszántani. A vagyon legnagyobb értéke abban álljon, hogy az emer több jót tehet vele, mint más és nemcsak akinek több vagyona van, mint amennyi

í

az elet ientartasara szükséges, de akink*'S viselés több tapasztalatot, több ismereted adbtt, az is tartozik embertársainak azzal, hogy tapasztalatait, ismereteit felebarátjától ne vonja meg. (Lelkes éljenzés.)

A Gazdaszövetség minden tagja apostolnak érezze magát, aki nemcsak olt vet. ahol a föld jól meg van munkálva, hanem vet mindenfelé, vet utón, útfélen, mert lehet, hogy az utszélen elvetett magból fog valamikor egy terebélyes fa kinőni»~És ne mondja senki, hogy ehhez az akcióhoz neki ideje nincsen, mert én azt mondom, hogy mindenkinek van annyi ideje, amennyit szakítani akar magának, ez csak a helyes időbeosztástól függ. Miért adta az Isten a hosszú téli estéket? Nem-e azért is, hogy a jó embereket közelebb hozza egymáshoz, nem-e azért, hogy ez estéket is embertársaink érdekében felhasználni tudjuk? A humanizmus ezen akciójából tehát ne vonja ki magát senki, ne találkozzunk mindenütt és minden alkalommal csak ugyanazon nevekkel! Munkamegosztás kell, mert enélkül a modern korban már nagyobb sikereket elérni nem lehet.

Az az Ínség, amely az országnak több vidékén mutatkozik, az a nehéz esztendő, amelyet általánosnak lehet mondani, alkalmas arra, hogy összehozza az embereket, kipróbálni bennünket, hogy találékonyságunkat fokozza. A szárazság, amely alatt hazánk ez évben annyit szenvedett, két irányban is nagy károsodást jelent. Az egyik a nagymérvű takarmányhiány, a másik a tüzesetek kiáltó nagy száma. A takarmányhiány alkalmas arra, hogy állattenyésztésünket veszélyezlesse; állattenyésztésünket nagy fáradsággal, nagy áldozattal tudtuk azon színvonalra emelni, amelyen jelenleg áll. Mindent el kell tehát követni arra, hogy ezen akcióban visszaesés, mely az országot évek sorára vesse vissza, be ne álljon.

De a tüzesetek óriási száma is roppant károkat okozott, számos embertársunkat tett hajléktalanná. Azt hiszem, mindkét irányban messze menő intézkedések lesznek szükségesek. Állam és társa-