Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-08-28 / 34. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 275 Készítsen olvasztott faggyúból és petróleumból olyan kenőcsfélét, melyet könnyű szerrel a lábára lehet kenni. Az ólat havonkint legalább egyszer petróleummal kevert mésszel meszelje ki s az ülőrudakat tartsa tisztán.. . Evvel elejét veszi úgy ennek, mint sok más betegségnek. — S uztán hol és hogyan kenjem? — A térd csuklótól — körömhegyig. Bőven, erősen! Legjobb este végezni, mert ilyenkor a tyúkokat könnyebb megfogni s aztán igv egész éjjel rajta marad a kenőcs a tyúkok lábain s egészen felszívódik. Ezt aztán megteheti a látszólag egészséges — de valószínűleg már befertőzött állatokkal is. — S aztán meddig kell igv kenegetni? — Körülbelül egy hétig. Nyolc, tiz nap múlva a kiálló pikkelyek a lábakról leváltanak s alattuk uj bőr képződik. — Ejnye de jó, hogy eljött... Még ma hozzá fogok a kenéshez! Sz. Gy. ____MI PJSÁG? Eg yről-másröl. Királyunk életmódja. A lengyel főnemesség egyik tagja, ki előkelő állásban van a bécsi udvarnál, egy lengyel lapban érdekes adatokat mond el királyunk életmódjáról. »6 felsége — irta a múlt hó 18-án, — teljes fizikai és szellemi erőben érle meg életének 74. évét. Dédapja, II Lipót, fiatalon halt meg, 40 éves korában ; nagyapja, I. Ferenc, 58 évet élt; apja, Ferenc Károly főherceg 76 évet ért ugyan, de életének utolsó éveiben már nem volt testileg és szellemileg oly friss, mint őfelsége. A király ezt a ritka testi és szellemi üdeséget egyesegyedül rendkívül mértékletes és szabályos életmódjának köszönheti, főképen pedig az ételben és italban való mértékletességnek valóságos mintaképe a király. Télen reggeli öt órakor kel, nyáron fél órával korábban s nyomban egy csésze tejeskávét iszik egy kilh vei. 8 órakor egy csésze teát fogyaszt szintén egy ki Ilivel. Pont 12 órakor felszolgálják a villásreggelit, mely egy levesből s két húsételből és egy pohár bajor sörből áll. Utána őfelsége szivart szív, de már nem Virginiát mint azelőtt, hanem regalitást. A Virginiáról lassanként leszokott, mert az udvari orvosok azt mondták, hogy nagyon izgatja a gyomoridegeket. Ezeket a regálitásokat a bécsi dohánygyár külön kiválogatott havanna-dohánylevelekből készítteti nagy gonddal, a legügyesebb munkásnőkkel, s minden hónapban egy nagyobbacska ládával küld a Burgba, a számlával együtt, mely nem nagyobb, mint a rendes rega- litásokért való számla. Kiváló katonai, polgári és egyházi méltóságok, a kikről a felség tudja, hogy nagy Ínyencek a a dohányzásban, nevüknapjára néha kapnak egy-egy láda ilyen regalitást, melyekben rendesen 600 darab szokott lenni. Este 7 órakor van az ebéd, mely bármily gazdag és változatos legyen is különben, őfelségére nézve egy kis levesből, egy darabka sültből, némi főzelékből, egy darabka sajtból s egy pohár sörből áll. Azután elszív még egy szivart s ebből áll az uralkodónak egész napi élelme és itala. A bort nem valami nagyon szereti őfelsége, a pezsgőt meg éppen csak hogy megkóstolja, mikor az etikett valami felköszöntőt ir elő. Fél kilenckor kialszik minden világosság az uralkodó lakosztályában, mert ő felsége nyugalomra tér. Ezt a házirendet még utazás közben és hadgyakorlatok alkalmával is szigorúan megtartja. * — A királyné halának évfordulója. Szeptember 10-én lesz az évfordulója annak a szomorú történeti eseménynek, hogy Erzsébet királyasszonyunk ellen Genfben gyilkos merényletet követtek el. Az évforduló napján, mint minden évben, az idén is gyászmisét tartanak a budavári koronázó Mátyás-templomban. Ezenkívül rekviemet mondanak a budai királyi vártemplomban is. — Egy parancsolat a hadsereg rendeleti közlönyében. Szól a parancsolat a hadsereg minden parancsnokságainak hatóságainak, csapatainak. És meghagyja és elrendeli, hogy minden parancsnokság, hatóság. csapat vagy intézet, bárhol legyen is, köteles elfogadni és elintézni minden magyar átiratot, beadványt, je- entést vagy kérelmet, — s ha magyar földről szedi katonáit ez a parancsnokság vagy csapat, köteles elintézni magyar nyelven. Mi van hát ebben a rendeletben igazán ? Se nem több és se nem kevesebb, mint hogy a közös hadseregnek magyar földön és magyarokkal szemben a nyelve legyen magyar. Maguknak, külön, saját használatra és emléktárgy gyanánt lefordíthatnak mindent németre, sőt kötelesek is lefordítani. — A pécskai választás. Erős küzdelmek között folyt le a pécskai választás. Este 8 órára tűzték ki a zárórát s ekkor Herczeg Ferencz kormánypártinak 802, Zlinszky István függetlenséginek 457 és Popa György nemzetséginek 429 szavazata lett. így tehát Herczeg Ferencz és Zlinszky István között pótválasztás leszen. — A veszprémi kiállítás megnyitása. A veszprémi gazdasági és ipari kiállítás megnyílt. A megnyitáshoz a vármagye nagyszámú előkelősége, valamint a szomszédos megyékből is igen sokan jelentek meg. Délelőtt 11 órakor érkezett meg Makfalvy Géza államtitkár, kit a pályaudvaron Kolossváry főispán fogadott nagyobb küldöttség élén. Az államtitkár főispánnál szállt meg és délben megjent a kiállítás területén, ahol időközben óriási közönség gyűlt egybe. Jelen voltak: Báró Hornig püspök, az O. M. G. E. képviseletében őrgróf Palavicini és Szilassy Zoltán, Sárköz}' Aurél Komárom- és Hertelendv Ferenc Zalamegye főispánja, a Zalamegyei Gazdasági Egyesület küldöttsége, több képviselő és nagybirtokos. Kolossváry főispán üdvözölte a kormány képviselőjét, amire Makfalvy válaszolt. Makfalvy azután bejárta a kiállítást. 2 óráig disz- lakoma volt, melyen mintegy négyszázan vettek részt. Az első felköszöntőt Makfalvy Géza mondta, amelyet a közönség állva hallgatott végig. Aztán még több felköszöntő hangzott el. Délután öt órakor nyitották meg a kiállítást a nagyközönség részére, amely azonnal nagy tömegben lepte el a kiállítás egész területét. — Rettenetes jégverés Szegeden. Tűznél is borzalmasabb pusztulást hozott Szeged városára a perzselő hőség után rég óhajtott esőzés beköszöntése. A nagy szárazság után szőlője volt a szegedi nép egyetlen reménysége. Most ez is oda. Elvitte a jég kánikulában. A nagy meleg az idén szokatlanul korai szürettel kecsegtetett, úgy, hogy már is általánosan készülődtek a szüretre. Szombaton délután léi 2 rakor tán örömmel üdvözölték az első esőt. De kettőkor kitört az orkán, rettenetes égdörgéssel, sivitással jött meg a jégeső. Csak huszpercig tartott az Ítélet idő, de hatása siralmasan romboló. Mintha hó fújta volna be az utakat, oly fehérre tette őket a nagy jégmeny- nyiség. Csak három óra felé láthattak a tisztogatáshoz. A galambtojásnyi jégszemek különösen az udvarokon halmozódtak össze oly mennyiségben, hogy csak lapátolással lehetett a járdákról eltávolítani. Ehhez járultak a tanyákról érkezett szomorú hírek. — Táborszernagy és a közhuszár. Mertens báró cs, kir. táborszernagy, kassai hadtestparancsnok Miskolcon időzött és szemlét tartott a helyőrségen. Szemle után a tisztikar ebédet adott a Korona verdeglőben a táborszernagy tiszteletére. Étkezésközben történt, hogy Mer- jensnek táviratot hozott és kézbesített egy lovas küldönc, a 15-ik huszárezred közhuszárja. A táborszernagy átvette a telegremmot és a diszebéden jelenvolt előkelő közönség és a tisztikar jóleső meglepetésére, az asztalon előtte álló borból megkínálta a közhuszárt, mire az az áldomásra átnyújtott pohár bort ezekkel a szavakkal ürítette ki: — Isten éltesse kegyelmes uramat! Természetes; viharos lelkesedést keltett magán a diszebéden és — rövidesen elterjedvén — egész Miskolc városában a táborszernagy-hadtestparancsnok és a közhu-
