Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-08-28 / 34. szám
274 MAGYAR FÖLDMIVELŐ hogy mikor állott szolgálatba és mikor lépett ki. Ha más semmi dicsérni való nincs a könyvében, jóravaló ember úgy is tudja, hogy hányadán van az ilyen cselédkönyv tulajdonosával. Mértékhitelesités. A kereskedelmi miniszter elrendelte nemrégiben, hogy a mértékhitelesítő hivatalok ezentúl hordók után is szedjenek vizsgálati dijakat oly esetben, amikor a hitelesítési eljárás során derül ki, hogy az edények hibásak és hitelesítésre alkalmatlanok. Megengedte egyúttal, hogy az összezúzott szőlő- és mustkeverék mérésére szolgáló 50 literes edények és a hitelesítés alá kerülő korcsmái palackok és poharak után is szedessenek vizsgálati dijak, valahányszor azok az előirt hitelesítési kellékeknek nem felelnek meg. Ezen rendelet által megállapított vizsgálati dijak maximumai a) a hordók után: 50 liter űrtartalomig 10 fillér, 51 — 150 liter űrtartalomig 15 fillér, azonfelül minden 10 literért 1 fillér. A tiz liternél kisebb maradék a díjfelszámításnál teljes 10 liternek tekinthető. b) Összezúzott szőlő- és mustkeverék mérésére szolgáló 50 literes adény után 75 fillér, c) Korcsmái palackoknál és poharaknál Űrtartalom-különbség nélkül 4 fillér és azon esetre, ha egynél több mérték van feljegyezve, még külön 2 fillér. _____KI S G A Z PA. Ta karmányhiány. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a múlt héten gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt sürgős igazgatóválaszmányi ülést tartott, melyen a takarmányhiány folytán szükségessé vált intézkedéseket tárgyalták. Az indítványt Forster Géza terjesztette elő. Eszerint a gazdák szükségesnek tartják, hogy társadalmi szervezkedés létesüljön a takarmányhiány okozta veszedelem elhárítására. A kormány eddigi intézkedéseit elégtelennek tartja s kebelében bizottságot alakitolt, hogy a kérdést állandóan figyelemmel kisérje s a szükségesnek mutatkozó lépéseket úgy a kormánynál, mint a gazdasági egyesületeknél megtegye. Nyilván fogja tartani a bizottság a takarmánykészleteket, olcsó hitelt eszközöl ki a kisgazdák részére, a vámhivatalnál tarifakedvezményt eszközöl ki s a szeszgyárakat feszólitja, hogy a burgonyát étkezési célokra adja el. Központi inségbizottségot is alakított, tekintettel a beállható Ínségre. Ugyanekkor az Aradmegyei Gazdasági Egyesület hosszabb feliratot intézett a kereskedelmi mintszteriumhoz a takarmányszállitási kedvezmény megadása érdekében. A bor penészize. A bor penészes mellékizének megszüntetésére egy tudós szakember a legjobbnak tartja a jól égetett faszenet. A tisztított szenet borsonagyságu darabokra kell széttördelni, a port le kell róla szitálni s egy-egy hektoliter borhoz fél vagy egész kiló ilyen apró széndarabot kell hozzátenni és öt-hat nap múlva vele összekever- getni. A szin hat-nyolez hétig marad a borban. Nemesebb fajta bornál ez az eljárás azonban nem alkalmazható, mert a bor annak a manipulációnak a következtében sokat vészit bouquetjából. Fölös és tisztátalan izü boroknál azonban ettől az eljárástól, a szénnel való kezeléstől, a legjobb eredmény "várható. • Szagos hordók kitisztítása. Eddig bármit tettek is az erősen megszagosodott hordóval, még sem sikerült azt kifogástalanul megtisztítani, hogy aztán bor vagy egyéb ital eltartására használható lett volna. Most azonban egy angol oly keveréket talált ki, a melynek segélyével tökéletesen szagtalanná lehet a hordókat tenni. A keverék igy készül: Venpi kell 1 rész kaliumhipermangant 15 rész poralakú boraxot és 8 rész friss faszenet szintén törve és ezeket jól össze kell vegyíteni. Ezen keverékből, minden hektoliterre fél kilót öntünk a hordóba s 4—5 napig ott hagyjuk, közben a hordót többször megforgatván. Ekkor kiöntjük a keveréket, azután pedig forró vízzel kellőleg kiöblítjük a hordót, mire az mindenféle szagtél megszabadult. A burgonya eltartása. A burgonyát (krumpli, kolompár) igen jól el lehet tartani másfél méter mélységű homokveremben, a melynek fenekére legfeljebb másfél arasznyi vastag rétegben töltjük az ép egészséges burgonyát, azután a vermet teletöltjük homokkal. Mindenesetre száraz helyet kell az ilyen gödör számára választani, a hol a talajvíztől sem lehet tartani. így éltévé a burgonya egész a következő év májusáig, sőt tovább is oly frissen és szépen eláll, mintha épen akkor szedték volna ki a termőhelyéről. A kicsirázást úgy akadályozhatjuk meg legjobban, ha a pincében vagy egyéb helyen levő burgonyát többször megmozgatjuk, például átlapátoljuk. Az igy gyakrabban megháboritott burgonya nem csírázik ki vagy legalább nem olyan hamar, mint az, a mely mozdulatlanul hever csomóban ősztől tavaszig. Jó baromfi takarmány-pótlék. A hol sok a makk, ott azt baromfi-táplálékul is fel lehet használni. Olyanformán, hogy igy őszszel összeszedjük az erdőben a makkot, kemencében megszáritjuk, azután lisztté törjük vagy őröljük. Az ilyen makklisztet egy kevés gabonaliszttel összekeverve s apró kenyerekbe gyúrva, használatig szellős helyre ellehetjük. Használatkor aztán az ily makkenyeret apróra tördelve, langyos vízben megáztatva adjuk egyéb eleség mellett a tyúkoknak. Ez az eleség- pótlék nem csak igen olcsó, hanem a tojást is nagyon előmozdítja. HÁZI-ASSZON 7. Az udvaron.-- Beszélgetés Róza nénivel — — Nézze meg már azt a szegény tyúkot!... A lába egészen meg van vastagodva s úgy néz ki, mintha mész rakódott volna a lábára. Mi annak az oka'? — Betegség... Azokat a meszes lábakat egy élősdi állat okozza, mely a láb pikkelyei közé és alá furakodik. Utat váj magának, elszaporodik, miáltal fájdalmas bőrgyuladást okoz. S nemcsak, hogy elcsúfítja a tyúkok lábait, de kellemetlenséggel is jár. A tyuk viszkető lábát csőrével folytonosan ka- pargatja, miáltal a baj a csőr tövére, esetleg szemére is átszármazhatik. Sőt mi több átragadhat más állatokra is ! — S aztán van ennek valami orvosága 2 — Igenis van. Még pedig nagyon egyszerű.
