Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-08-21 / 33. szám
MAGYAR FÖLDMIYELÓ 265 Pétert hivatta az ur. Péter eljővén igv szólt: — Én nem tudom, uram, hogy fog sikerülni, de én jóban-rosszban mindig a Szentháromságban bíztam és hiszem, hogy most sem hagy el. Miért is őt veszem dolgom zsinórmértékéül... Azt találom, hogy a nagyságos ur és a nagyságos asszony és egy kakas három ; két ifjú ur és egy kakas, két kisasszony és egy kakas szintén 3; s végül én szegény ördög és két kakas szintén háromságot képezek, s igy most mint közönségesen: jó apetitust kívánok mindnyájunknak ! Az uraság és övéi hahotája közt leült és a kél kakast bekebelezte. Ebéd után Pál a 24-el megkapta, Pétert pedig házzal és földdel ajándékozta meg. ISMEBETEKTARA. Tudnivalók a végrendelet készítéséről. I. Ha a végrendelkező önkezűleg Írja és aláírja a végrendeletet, akkor 2 tanú elegendő, akinek azonban a végrendelet tartalmát ismerniük nem szükséges. A tanuk egyike a következő záradékot vezeti a végrendeletre s e záradékor, miután az kellettel is ellá- tatott, mindkét tanú aláírja: „Alulírott végrendeleti tanuk ezennel bizonyítjuk, hogy az általunk személyesen ismert N. N. (a végrendelkező állásának megnevezése) x-i lakos, a mi együttes jelenlétünkben és az általunk értett . . . nyelven kijelentette, mikép ezen saját maga által irt okirat az ő végrendeletét tartalmazza s hogy ő az előttünk, ami együttes jelenlétünkben, sajátkezüleg alá is irta; (vagy ha a végrendeletet a végrendelkező előbb már aláírta) ő azt már előbb általa önkezűleg aláírtnak előttünk elismerte. Kelt . . . (két tanú aláírása).“ II. Ha a végrendelkező a végrendeletet nem önkezűleg irta, hanem csak aláírta: akkor négy tanú szükséges, akinek azonban nem szükséges ismerniük a végrendelet tartalmát. A tanuk egyike a következő záradékot vezeti a végrendeletre és a záradékot kelettel mind a négy tanú aiáirja : „Alulírott végrende leti tanuk ezennel bizonyítjuk, hogy az általunk személyesen ismert N. N. (a végrendelkező állásának megnevezése) x-i lakos, a mi együttes jelenlétünkben s az általunk értett . . . nyelven kijelentette, mikép ezen okirat az ő végrendeletet tartalmazza s azt előttünk, a mi együttes jelenlétünkben aláírta: (vagy ha a végrendeletet előbb már aláírta), melyre nézve előttünk, a mi együttes jelenlétünkben elismerte, hogy ő azt már előzőleg sajátkezüleg aláírta. Kelt . . (négy tanú aláírása.)“ ' III. Ha a végrendelkező a végredeletet nem Írhatja alá önkezűleg, akkor négy tanú kell, akiknek a végrendeletet felolvasásból ismerniök kell; szükséges továbbá a végrendelkező kézjegye és a tanuk által mindezek igazolása a következő záradákban: „Alulírott végrendeleti tanuk ezennel bizonyítják, hogy az általunk személyesen ismert N. N. (a végrendelkező állásának megnevezése) x-i lakosnak, mint végrendelkezőnek s a mi, mint végrendeleti tanuknak együttes jelenlétében közölünk A. B. tanú a jelen, általunk értett . . . nyelven megirt okiratot felolvasván, ennek megtörténtével N. N. végrendelkező az általunk értett . . . nyelven kijelentette, mikép ez okirat az ő végrendeletét tartalmazza s végül, hogy a föntnevezett A. B. tanú ezen okiratra N. N. végrendelkező nevét, mint névaláiró aláírta, a végrendelkező pedig azt saját kézjegyével ellátta. Kelt . . . (négy tanú aláírása.)“ VI. A záradék nem a végrendelet boritékára Írandó, hanem magára a végrendeletre és pedig akként, hogy a tanuk egyike által Írandó záradék közvetlenül a végrendelkező aláírása alatt, tehát ugyanazon az oldalon legyen. Lehetőleg kerülendő a záradék szövegének folytatásként való átvitele a következő oldalra; de ha ez annálfogva, mert a végrendelkező aláírása alatt már nincs arra elég hely, hogy oda az egész záradék ráférjen, elkerülhetetlen volna : a záradéknak legalább is első sora a végrendelkező aláírása alatt legyen s a záradék folytatása a következő oldalra minden esetben úgy vitessék át, hogy oda szintén egy két sor jusson, mely alá, a hely, kelet és a tanuk aláírása jön. Ha a tanuknak nem kell ismerniök a végrendelet tartalmát: akkor ennek szövege alkalmasan eltakarható előlük s igy vezetendő a végrendeletre a tanuk által aláírandó záradék. V. A végrendelkező ügyeljen arra, hogy a vég- rendelkezés helye és időpontja a végrendelet szövege alatt és az aláírás fölött meg legyen. Ez érvényességi kellék, melynek hiánya a végrendeletet semmissé teszi. Érvényességi kellék az is, hogy ha a végrendelet több ívből áll, ezek összefüzessenek és az ösz- szefüző zsinór két vége a végrendelkező és legalább egy tanú által megerősittessék. VI. Ami a szóbeli végrendeleteket illeti: ezeknél különösen vigyázni kell arra, hogy a végrendelkező ne faggató kérdésekre való igenlés vagy tagadás által, hanem önmaga adja elő, hogy ezzel vagy azzal a vagyonnal mit akar; és hogy formaszerüleg kijelentse, hogy az általa tett nyilatkozatot az ő szóbeli végrendeletének kívánja tekinteni. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Hogy lehet az államtól nemes baromfit kapni? A földmivelési miniszter, hogy az ország baromfi állománya javíttassák, intézkedett, hogy esetleg a közönséges baromfiak nemes baromfiakért becseréltessenek, ha egy-egy község lakosai egyetemlegesen folyamodnak a kerületi felügyelőség miniszterhez. E tekintetben a legegyszerűbb eljárás a következő: Ha valamely község gazdái elhatározták, hogy közönséges baromfiaik hímjeit kicserélni megkísértik, akkor öszszeirják mindazokat, akik kakast, gúnárt, gácsért, pulykakakast cserélni óhajtanának s ezt a kimulatást kérvénynyel együtt a helybeli elöljáróság által beterjesztik az állattenyésztési kerületi felügyelőséghez. A kerületi felügyelő aztán meggyőződik róla, hogy komoly czélokra kérik-e a nemes himbaromfiakat s aztán véleményes jelentésével együtt felterjeszti a kérvényt a miniszterhez. Ott aztán a körülményekhez képest vagy megadják, vagy megtagadják a kérést, a miről aztán az illető folyamodókat értesítik. Ha a miniszter engedélyezte a nemes baromfiak cseréjét, akkor a nemes himbaromfiakat az ál
