Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-08-21 / 33. szám

Piruljon az a község, melynek nincs gazdaköre! Sürgetjük igenis, hogy Magyarország min­den községében megalakuljon az olvasó vagy gazdakör! Lelkűnknek fajunk, népünk iránt való egész szeretetével esedezünk, hogy a község vezetői, értelmesebb elemei vegyék kezükbe ezt az ügyet! Ne késedelmeskedjenek, ne aggályoskodjanak, ne aludjanak . . . hanem fogjanak hozzá a munkához ... a gazda vagy olvasó-kör megalakításához! Mióta a földmives nép sorsával foglal­kozunk, mióta ezer és ezer község életét, helyzetét éles szemekkel figyeljük: kitéphet- len meggyőződésünkké lett, hogy az ilyen gazda vagy olvasó-körök legbiztosabb kezdete, a falusi jólét emelésének, megteremtésnek. Ott hol ilyen gazda vagy olvasó-kör ala­kult — ezt számtalan adatokkal bizonyíthat­juk — ott legalább is gondolkodóba estek, hogy hát mégis csak bizony hogy lehetne ez a szegény földmives-nép másképen is! Az olvasó-körök a falusi jólét emelése oly termékeny magvának bizonyultak, mely­ből valóságos áldás fakad. Gyökerei ezek mindazon intézményeknek, melyektől a ma­gyar földmives osztály megmentését, sőt meg­erősödését várjuk. Csak nem rég voltam egy községben. Első kérésem volt, vezessenek el a gazda­olvasó körbe! Elvezettek. Egy szerény, nád- fedelü házikóba léptem. És ott találtam va­sárnapnak délutánján a község gazdáit, beszél­getés, újság olvasás és ártatlan játékok közt. Magyar községek földmivelő népei, mi­kor jöttetek ti igy össze a múltakban ? És hol jöttetek össze? A kocsmákban, a hol a vad italnak ál­doztatok, a hol szidalmak közt keserítetté­tek egymást, a helyett, hogy bizalmat, bá­torságot, munkakedvet öntöttetek volna egy­más leikébe, szivébe. Alacsony kunyhó, kis nádfedelü ház . . . örökre emlékemben maradsz! Itt beszélték meg a falubeliek szomorú sorsukat. Itt vallották be egymásnak a vál­laikra nehezedő terheiket, innen pattant ki a hitelszövetkezet, innen a fogyasztási is a magyar bolt. Itt nyílt a község gazdáinak ajka a tisztes dalra. Innen ment sok gazda haza vasárnapnak estéjére józanul, hitvesi szerelemmel, gyermekek iránt érzett öröm­mel régi időktől fogva elsőben ... Itt ver­gődtek sokan arra a gondolatra, hogy em­berek . . . hogy segíts magadon, az Isten is — megsegít. Sürgetjük igenis, hogy Magyarország minden községében megalakuljon az olvasó vagy gazdakör! És ez nem lehetetlen! Minden községben van olyan értelmes ember, pap, tanító, jegyző, majdnem minden községben vagy közelében van földbirtokos. A jó Isten szerelmére kérünk magyar föld­mives nép, menjetek, zörgessetek aj tájikon, zörgessetek szivük ajtaján, hogy vezessenek titeket .... az olvasó-gazdakörök megala­kítására. Tudom én azt nagyon jól, hogy sokan fáznak ettől a munkától. Lássátok atyámfiai,

Next

/
Thumbnails
Contents