Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-01-31 / 4. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 27 cifrábbnál-cifrább beszédekei, ha nem akarja is. Meg láthat sok mindent, a minek látásába talán legelőször belepirul, de aztán amolyan közönséges dolognak fogja tartani, a mit maga magának is meg kell cselekednie, ha virtusos legény sorba’akar jutni. A hol ifjúsági egyesület van, ott az iskolából kilépő ifjút oly kör fogadja, hol jól érezheti magát. Tanúiba], olvasgathat tovább vallásos, erkölcsi érzései védve vannak. Az ifjúsági egyesületekből kilépő ifjúkból meggyőződésünk szerint komoly, éreti emberek lépnek ki, akik a családalapítás gondolatát is mélyrehatóbban fogják fel. És igy ezen egyesületek úttörői, munkásai annak a jobb kornak, melyben újra szövődni fognak az igaz és erősebb érzelmek alapján létesülendő tűzhelyek. No, de valahogyan ne higvjék, hogy a bibe csak az egyik, már mint a legényembereknél van. De nem úgy ám. Ha megmondottuk a magunkét a legényekre nézvést is, majd felelünk mi arra a kérdésre is, hogy — Hát a leányok ? M— r. A kivándorlók uzsorásai. Azt tartják a kígyóról, hogy ahány darabra vágják, annyi uj kígyó támad belőle. Ilyen sziszegő természete vagyon az uzsorásnak is. Ezer felé sziszeg, mászik, a’ hány felé csak kiterjesztheti kezét, annyi uj szeme támad nekie. Íme van már a kivándorlóknak is uzsorásuk. Kiváncsi vagy ugy-e ? Hát olvasdd a következőket: Smiljovics Berkó máramarosi zsidó földműves világéletében nem járt a dollárok hazájában, de azért meggyőző ékesszólással tudott a rusznyákoknak arról a földi paradicsomról mesélni, ahol arany terem és sült galamb, ahol a legszegényebb napszámos is mindennap hússal lakik jól és különb ágyban hál, mint idehaza a pap. A szegény rusznyákok szentirásnak vették min den igéjét. Ha nem volt úti költségük, Smijooics szívesen előlegezett nekik emberséges százas kamatra. Rendesen százötven forintot adott, amiből az útiköltség a »nagy vízig« és azon át kifutotta. Az adóslevelet azután a kölcsön adott pénz háromszorosára állította ki s aláíratta a kivándorlók tehetősebb rokonaival, Ilyenformán kellő módon biztosítván magát, egyik darab föld a másik után az ő kezére került. A ináramarosszigeti törvényszék kilenc hónapi fogházra és ezer korona pénzbüntetésre ítélte a kivándorlók uzsorását, akinek semmiségi panaszát a Kúria visszautasította. De ne higyjük ám, hogy csak a mármarosi rusznyákoknak van meg a maguk kivándorlási uzsorásuk, Található az a magyar községekben, sőt még városokban is. Az igazságszolgáltatás üldözi, elitéli az ilyen lelketlen szipolyozókat. Ez esetben is kilenc hónapra ítélte el. Ám ezzel nincs megoldva a baj. Nincs meggyógyítva a társadalmi seb sem. Kilenc hónap múlva kiszabadul az ipse, aztán folytatja tovább mesterségét. Talán még óvatosabban, ravaszabban, mint annak előtte. Az ilyen uzsorásokat üldözni kellene. Üldözni és figyelemmel kisérni minden embernek, aki szereti a népet és érdeked szivén viseli. Ha valakinek biztos adatai vannak az ilyen esetekről, fel kell őket jelenteni, vagy a hatóságot figyelmeztetni. Q. NÉriPAR. ________ A háziipar és a nép. Csattanós esetekkel szolgáltunk mi már arra nézve, hogy a háziipar, a tél idejére való foglalkozás miként boldogít egész községeket és miként mentett meg úgyszólván a nyomortól egyes családokat. Statisztikai adatokkal is szolgáltunk, hogy mennyi jövedelmet hozott itt is, ott is a téli foglalkozás. Meglepően szomorú, sőt leverő dolog ennek dacára, hogy akadnak lelketlen emberek, a kik még a nép téli foglalkozása ellen is izgatnak. Azt mondják például, hogy a nép dolgozik a nagy munka idején eleget, hát még télére is munkát akasztanak a nyakába? No kérem szeretettel, a ki igy beszél, az nem lehet, hogy ép eszi! ember legyen. Vagy akkor ellensége ennek a munkás magyar népnek, mely büszke volt arra mindeddig, hogy még kenyeret se fogadott el ingyért, de munkát kért. Egy eset történt nem rég, mely eléggé meg- jellemzi azt az irányzatot, a mi miatt a népipar ellen izgatnak éppen azok, akik a népért éppen nem tesznek, cselekszenek. Egy uradalom nagy területet engedett át a fűzfa tenyésztésre. Az volt a cél, hogy a nép köny- nyen juthasson a háziipari anyaghoz. Azonnal hallani lehetett a kígyók sziszegését : — A háziiparral csak az urak zsebét tömik. Nem kell a háziipar! Erre egy tapasztalt öreg földműves ember azt kérdezte: — Hót mi kell nektek, mondjátok? Hát mit adtok ti cserébe a népnek a háziipar helyett? És a fiatalabbak is, az egész község felelte: — Semmit, csak békétlenséget; gyűlöletet magyar véreink ellen. Pontos János. Mezőgazdasági háziipar Sárosmegyében. A Sárosmegyei Gazdasági Egyesület a földmivelés- ügyi minisztérium anyagi támogatásával, Szedlicén hat hétre terjedő háziipari tanfolyamot rendez, hol a kosárfonásra tanítják a kisgazdák fiait. — A tan- folyam január 15-ikén vette kezdetét; huszonötén iratkoztak be a tanfolyamra. A tanfolyamon készített kosarakat a Sárosmegyei Gazdák Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete fogja értékesíteni. Találós kérdések. 1. Melyik az a szám, melynek fele harmadrészéhez adatván 25-öt ad eredményül? 2. Egy képviselőválasztásnál leszavazott a két jelöltre összesen 284G választó s az egyik jelölt 432 szótöbbséggel lön képviselővé választva. Kérdés hány szavazatot kapott az egyik és hányat a másik jelölt ? ■JtOdcJl JOJBZBABZS n)Zi sajzsoA b ‘6E91 sopmÄu b [nzo?i jbzeabzs gj-8?; y z •QE tuBZs sas?p.ia>i v 'x .'s^jfajSaK
