Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-08-14 / 32. szám
258 MAGYAR FÖLDMIVELŐ a szülőt és minden fül hallattára felel. Négyszemközt japán tanítóval beszélni nem lehet. így aztán érthető, hogy a jelen japán nemzedék fölülmúlja az orosz nemzedéket. — Japánt, mint valaha Németországot, tanítói tették nagygyá és hatalmassá. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Minden igazolt 1848/49 honvéd, vagy az özvegye nyugdíjra tarthat igényt. A honvéd közvitéz évi nyugdija hetvenkét korona. A honvédség igazolására szolgál: a) az 1848 — 49-diki évekből s ez éveket követő legközelebbi időből származó oly hitelt érdemlő irás, a melyből a folyamodó honvéd volta világosan kitűnik. Ilyen például a kinevezési okmány ; útlevél; szabadságlevél; az osztrák katonai hatóságtól a honvédnek a fegyverletétel s később a katonai szolgálatra képtelennek a sorozáskor kiadott igazolás; a besorozott honvédre nézve az illetékes ezrednél róla vezetett törzskönyvi lap, ha ugyan ebben honvédvolta ki van tüntetve, b) A honvédegyesületek által kiállított honvédigazolvány. A kit bár a honvédegyesület igazol, de mégis kétséges, hogy a szabadságharcban részt vett-e: honvédvoltát csakis úgy igazolhatja, ha két már nyugdíjazott, vagy kétségen kívül igazolt s vele szolgált bajtárs eskü alatt vallomást tesz. A bélyegtelen folyamodáshoz még erkölcsi bizonyítványt is kell mellékelni s benyújtani a főszolgabíróhoz, a ki a netán hiányzó kellékkel kiegészíti s hivatalos utón terjeszti fel a miniszterelnökséghez. KIS GAZBA. Mikor kell vetni a rozsot? Nagyon gyakran halljuk gazdatársainktól a panaszt, hogy rozsvetésük terméseredményével nincsenek megelégedve, sőt sokan kisebb termésátlagról számolnak be, mint a minő termésátlagot búzájukkal elértek. E körülmény oka többnyire abban található fel, hogy a rozsot igen későn vetették s a talajt nem úgy készítették elő, amint azt a rozs megkívánja. A rozsnak az a tulajdonsága, hogy őszszel bokrosodik. Jó termést csak az esetben számíthatunk, ha bokrosodását őszszel teljesen befejezte, mert tavaszszal a bokrosodást éppenséggel nem folytatja. Na éppen ebben lényegesen különbözik a búzától, mely tavaszszal is bokrosodik. sőt bokroso- dása főleg tavaszszal történik. Ezért az őszi vetést mindig a rozszsal kell kezdeni, a búza maradhat későbbre is. És pedig meg kell történnie a vetésnek legkésőbb október elején, különben a bokro- sodás nem nyerhet az ősz folyamán befejezést. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy különösen az Alföldön többnyire tengeri után vetik a rozsot, a tengeri-törés pedig tudvalevőleg csak október hó folyamán eszközöltetik, a rozs vetőmag többnyire olyan későn kerül a talajba, hogy az őszi bokrosodás kellőleg meg nem történhetik. De tengeri-törés után a talaj sem készíthető el kellőleg a rozs alá, mert a rozs ülepedett földet kíván. Nem szabad tehát a rozsot a velőszántás után azonnal elvetni, hanem 7—14 nappal később, a mely idő alatt a talaj megülepedvén, benne a rozs jobban fog diszleni. Azonban, ha tengeri után vetjük a rozsot, ugyancsak kell siettnünk, nehogy a beálló fagy lehetetlenné tegye a vetést s igy nincs módunkban az ülepedésre időt engedni. Ezek azon gyakran előforduló tényezők, a melyek akadályul szolgálnak arra nézve, hogy a rozs kielégítő termést adhasson. Ha a késői vetést elkerülni semmikép sem tudjuk, úgy még mindig van egy mód, amelylyel termésfokozólag léphetünk közbe s ez a műtrágyázás. A rozs az a növény, mely leginkább meghálálja a műtrágyát. Késő őszi vetés esetén T5 mm. szuperfoszfátol kell kar. koldarként a vetőszántás előtt elszórni s ha a szükség ngy hozná magával, tavaszszal 30—40 kg. salétromot fejtrágyául kihinteni. Ez által olyan termést biztosíthatunk, melyre nem lesz okunk panaszkodni. Hogyan kell eltenni télire a csalamádét ? A zsombolyai eljárás szerint elrakható a csalamádé oly módon, hogy a földszinén kezdenek egy 4—6 méter széles, tetszés szerinti hosszúságú kazlat, mesynek felekébe száraz izéket vagy szalmát raknak, a zöld csalamádé azután rendes módon kazaloztatik és amidőn a kazal négy méter magas, tetejét kevés szalmával befedik és amint az összerakott takarmány annyirá felmelegedik, hogy melegségét kézzel nem bírjuk elviselni 30—40 cm. földréteget rakunk a tetejére. A leföldelés olyan módon történhet, hogy a kazal mellé üres szekeret állítanak* erre deszkákat raknak és a földet egy munkás a bedeszkázott szekérre, egy másik pedig innen a kazalra dobja. Előbb a földnek felét rakjuk a kazalra és ha néhány nap múlva az leülepedett, feldobjuk rá a többi földet is úgy, hogy a felülete domború legyen és az esővíz könnyen lefolyhasson róla. A zsombolyai eljárással nemcsak a csalamádét, hanem más takarmányt is eltehetünk télre, amelyet zölden már nem etethetünk fel és az őszi esőzések miatt szénává nem száríthatunk. A baromfinak az aratás után adjanak módot arra, hogy kijárhasson a tarlóra, hol az elhult szemek és kalászok bőséges táplálékot adnak. A fiatal libákat most első Ízben lehet melleszteni, de ezt kíméletesen tegyük s a combokon levő oldaltoliakat melyeken a szárnyak nyugosznak. ne szedjük ki, különben az állatok kénytelenek maguk után huzni szárnyukat. A tollak akkor érettek a ko- paszitásra, ha könnyen kihullnak és nem véresek vagy nedvesek. A fiatal libákat melyeket el akarunk adni, ne mellesszük, se azokat, melyeket hizlalni szándékozunk, mert külömben nehezen híznak. A közlegelők összeírása. A földmivelés- ügyi miniszter rendeletéből most végezték el országszerte a közlegelők összeírását. Nagy cél lebeg ezzel a kormány szeme előtt, mely még Széli Kálmánnak volt az eszméje. Aaról van ugyanis szó, hogy az állattenyésztés, mely régebben népies közgazdaságunk egyik legerősebb ágát képezte, s melyet ma már csak a nagy uradalmak karolnak fel, újabb lendületet nyerjen. Kitűnt ugyanis a most megejtett összeírásból, hogy ezer meg ezer tisztán
