Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-08-14 / 32. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 257 otthon egyedüli foglalkozása. Nem szabad felednünk, hogy az ügyes és képzett kezekre nagyobb szüksége van nemzetünknek, mint a rengeteg sok beszélő nyelvekre. Mert mit ér, ha valaki folyton beszél, de cselekedni nem tud. Azért foglalkoztassuk a gyermeknek többi érzékeit is, különösen a kezeket. Adjunk neki munkát, mert a beszédnek valóban legtöbbször a kezek készsége és ügyessége ad tartalmat. A szoktatástól sok minden függ. így például, hihetetlen, de úgy vagyon, hogy a leány 14—16 éves és nem tud megfésülködni. Még faluhelyen is akadunk ilyen — hihetetlennek hangzó esetekre. Miért ? Mert mindig az anyja fésülte. És pedig nem mindennap, henam vasárnapra. Sokszor a leányok a szomszédba futkosnak, hogy fésüljék meg. Vagy még fizetnek is a fésülésért. Rósz nyelvek azt mondják, hogy azért jár ma sok leány, hajadon keszkenővel, fedett fővel, mert nem sokszor van féső a hajakon. A régi irás pedig asz’ mondja : — Puszta fej az ártatlanság jelvénye — a leányzónál. Vagy a másik: — Mikor a leány kéndőt köt a fejére, biz’ akkor nem tudja az ember, leány-e vagy asszony. Vagy se’ leány, se’ nem azszony. így olvasom én ezt egy régi irásbul. Pedagógus. AM ERIK A. Magyar fogyasztó szövetkezet Amerikában. A Clevelandban megjelenő «Magyar Hírmondó» újságban olvassuk a közetkező érdekes hirt: «Bridgeportban, e nagy magyar kolónián, a magyar üzletemberek jó része fölemelte az élelmicikkek árát. Erre a közönség köréből azt a feleletet adják, hogy — fogyasztási szövetkezetei alapítanak. A gondolat jó és kivihető. De nem szabad Hübele Balázs módjára belemenni a dologba. Nem elég hogy elég tagja legyen a szövetkezetnek, Nagyon lényeges, hogy hozzáértő egyén álljon rendelkezésre, a szövetkezet ügyének vitelére. Az élelmi cikkek árának leszállítását lehetővé teszi a szövetkezet, mert nem kell senkivel sem — versenyezni. Még minden fogyasztási szövetkezet boldogult, melyet jól és becsületesen vezettek. S még minden oly szövetkezet megbukott, amelynél a vezetés hiányos volt. Ajánljuk ez igazságot a bridgeporti fogyasztási szövetkezet mozgalmának figyelmébe». Nagy vasúti szerencsétlenség Amerikában. Óriási arányú s rendkívül véres vasúti szerencsétlenségről Írnak ismét a újságok. A szerencsétlenség a Colorado államban levő Preblo közelében történt. Vasárnap este, mikor a Missouri Pacific vasút gyorsvonata, mely Denverből indult el, az edeni hídon áthaladt, a hid borzasztó robajjal leszakadt a vonat alatt. A gép és három kocsi az összes utasokkal együtt a mélységbe zuhant. A lánc azonban, mely az étkező- és hálókocsi a vonat elejével összekötötte, elpattant s igy ez a két kocsi a lezuhanástól megmenekül. A halottak száma 125. Az elpustult emberek közül eddig 63-at terítettek ki. Takarékoskodjék a háznál mindenki! ISMEBETEK-TÁRA. Népnevelés Japánban. Japán népnevelésének köszöni, hogy nagyhatalommá vált. Sehol hazafiasabb, erkölcsösebb és amellett modernebb iskolai rendszert nem találunk. A gyermek már 10 éves korában igazi hazafi, felfogja ennek érzelmét és edzett, hogy képes a fegyverforgatásra. A japán népiskolába 5 éves korába Íratják a gyermekeket. Az elemi iskolának 5 osztálya van. Az elsőben Írni és olvasni tanul japán nyelven. A másodikban az első év tanulmányait tökéletesítik. A harmadikban a japán földrajzot és számtant tanulják. A negyedikben a japáni történelem jön a fbár megnevezett tárgyakhoz. Az ötödik osztályban rövid foglalatú természettant és világtörténelmet oktatnak. Minden oktatás gyakorlati alapon történik. A tanító rendelkezésére álló évi pausáléjából a szükséges magyarázó eszközöket könnyen beszerezheti. A legfőbb gondját a tanítónak azonban a gyermek testi nevelését képezi. Ezért a tanítót oklevele elnyerése előtt, az egészségtanból különlegesen megvizsgáztatják. Az egészségtanitói vizsga olyan szigorú, hogy a jelentkezők 40 százaléka rendszerint újabb vizsgálatra utasittatik. Japánban a tanító úgyszólván felelős a gyermek egészségéért. Reggel első dolga a gondjaira bízott gyermekeket megvizsgálni s amely gyermeket betegnek találja, azt hivatalosan hazaküldi, a betegségről jelentést tesz a hatóságnak, amely ingyen gyógykezeltet minden népiskolába járó gyermeket. A rendes tantárgyakon kiviil a nap felerészét fa-faragással, agyagmintázással, mázolással s főleg tornázással foglalkoztatja a tanító a növendékeit. A nádpálca, mely nálunk még nem régiben jelentékeny szerepet játszott népnevelésünkben, Japánban ismeretlen pedagógiai szer. Jellemző erre nézve egy japán tanító nyilatkozata : — Mi szabad emberekké akarjuk nevelni gyermekeinket. Ha pedig verjük őket, akkor rabszolgaságra szoktatjuk valamennyit. De a japán tanító nagyobb ambiczióval is teljesíti kötelességét, mert nagy tiszteletnek örvendenek s jövedelmei busásak. A japáni állami hivatalnokok közül a tanítók részesülnek a legjobb díjazásban s kezdő fizetésük, a mi pénzünk szerint, körülbelül 1450 korona, amely a mi pénzünk szerint 6—8 koronáig növekedik fel. A japán tanító csak egyszer szolgál a katonaságnál és pedig oklevele elnyerése után hat hónapig. Azután nem köteles bevonulni, sőt az állam nem is engedi meg a tanítóinak, hogy a harctérre mehessenek. A szünidőt arra használják fel, hogy megtakarított pénzükön és állami segélylyel Amerikába utaznak, ahol tanulmányoznak s erről jelentést tesznek a felettes hatóságuknak. Érdekes, hogy a japáni tanító egyszersmind bírája is a gyermeknek 15 éves koráig s függetlenségére jellemző az, hogy a japáni tanító a szeszes ital és dohány élvezetét állásán alul valónak tartja. Ha pedig valamely szülő kérdezősködni jön a gyermeke felől, a tanító az egész osztály előtt kérdezi
