Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-01-31 / 4. szám
26 MAGYAR FÖLDMIVELŐ testvérektől elbucsuzatlanul temessék el ? Mit, hogy azokat a veszély idején szétválasz- szák! No ilvet ki hallott! Adataink vannak reá. hogy a ragadós betegségben levő gyermekkel háltak az egészségesek is. Persze, hogy rövidesen végzett velük a gyilkos ellenség. Ezeken az állapotokon segíteni kell. De nincs az a hatalom, mely segíthessen, ha a nép maga nem működik közre. Ha a néppel magával nem láttatjuk be, hogy gyermekeink öldöklő ellenségeivel is csak úgy bánhatunk el, mint a fegyveres ellenséggel. Ha összetartunk, ha közös akarattal cselekszünk, ha józan ésszel belátjuk, hogy mi a teendő. A mi újságunk gondoskodik, hogy úgy a ragályos betegség mibenlétét, természetét a néppel megismertesse és a védelmet is vele felfoghassa. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! A szövetkezeti boltok és a tiszta haszon. A szövetkezeti bolt vagy mint népünk nevezni szokta magyar boltok ellenségei kigyót-hékát rákiáltanak a fogyasztási szövetkezetekre. És főleg azért, mert azt hiszik legtöbben — botorul — hogy a magyar boltok mesés haszonnal dolgoznak és igy valóságos kincsektől fosztják meg a szegény (?) nyomorult (?) — szatócsokat. De a fogyasztási szövetkezetek barátai, részvé- nyesei közt is akadtak olyanok, kik mar az alakulásnál csakugyan és kizárólag azt a célt tekintik elsőrendűnek, hogy részvényeik után mentül nagyobb jutalékot kaphassanak. Mind a két részről, ellenség és benső embereink részéről nagy tévedésben vannak. Nem a nagy nyereség a főcél. Iszen az egyesület saját kárával nem árusíthatja a portékákat. A jó portékának meg van a maga ára. Tehát azok is hibáznak, a kik minden áron olcsóságot keresnek a magyar boltokban. Mert bizony az olcsó húsnak hig a leve még a fogyasztási egyesületekben is. Tisztába kell tehát jönnünk a fogyasztási boltok legtisztább, legegyenesebb és nyíltan vallott céljaival, illetőleg hasznával. Ezek pedig a következők : 1. A fogyasztási szövetkezetek határozottan megakadályozzák azt, hogy a nép egy vagy két szatócsnak önkéntes árszabályozása alá jussanak. 2. Ha nem is olcsóbb, de minden bizonnyal jobb megbízhatóbb és mégis mérsékelt áru portékát nyújt a nép, illetőleg közönség számára. 3. Hatással van az elkorcsosodott, a nép tehetetlenségét, tudatlanságát, könvelmüségét kiaknázó szatócsokra, kereskedőkre. Mert versenyt, még pedig tiszteséges versenyt támaszt és igy mintegy kényszeríti a szatócsokat arra, hogy hamis mérlegekkel ne dolgozhassanak. Ha semmi más nagyobb anyagi előnyei nem lenne a fogyasztási szövetkezeteknek, csak éppen a felsoroltak, már jogosultságok van arra, hogy az igazi kereskedőktől ne gáncsot, fulánkot, kigyó- béka marást, de hálás elismerést kapjanak. Gazdatársadalmi mozgalmak Baranyában. A gazdák, de különösen a kis emberek tömörítésére megindított mozgalom mindinkább terjed, a vármegye egyes nagyobb községeiben rendezett téli előadásokat sűrűn látogatják, a falusi gazdaszövetségek élénken működnek, minden vidéken akadnak lelkes ügyvivői a magyar gazdaszövetségnek, kik felolvasások, vagy barátságos beszélgetések közt szabad előadások keretében ismertetik és hangoztatják a tömörülés és egyesülés szükségletességét. Munkájuk úgy látszik bőségesen gyümölcsözik, igy nemrégiben Baksán gazdaszövetség. M- Kecskén olvasókör már megalakult, Bogdása, Pecs- várad, Szabolcs és Birján községekben pedig hitel- szövetkezet van alakulóban. Csak törhetlenül előre, minden lépés egy újabb honfoglalás a nemzeti létünk újjászületése nagy és nehéz munkájában. «Szövetkezzünk. Ily címen eleven, változatos tartalmú hetilap jelent meg, mély főleg a szövetkezeti kérdésekkel fog foglalkozni. Szerkesztője báró Luzsenszky Zsigmond és id. Egan Lajos, mindkettő lelkes, bátor és nagytudományu harcosa a szövetkezeti eszmének. A lap különben hivatalos lapja a Keresztény Szövetkezetek Központjának. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vili. Baross-utca 59. Előfizetési ára egész évre 5 korona. A házasság. Keressük tehát tovább annak főbenjáró okát, hogy miért ritkulnak meg a biztos alapokon épült tűzhelyek szaporodása. Miért nincsen ma annyi boldog házasság. Nem tudnám elhallgatni az egyik fő-főokot világért sem. Azt, hogy a mai fiatalság, a legényvilág korán kezd élni. Bele kóstol az édesbe, akkor mikor az ifjúság, az élet virága csak bimbóban van. Tizennégy, tizenöt éves suhancok a kocsmákba járnak, ott pazarolják az életnek legszebb darabját, Eliszákosodik a magyar legénység és elgyengül az élet korai meg- kóstolásában. Természetes dolog, hogy a kocsmás, iszákos, léha embertől minden valamire való leány, de még inkább család húzódik. Régen csak egy-két falu rossza járta, ma az egész ifjú-legénység rossz a faluban. Az igy felnőtt legényemberből hiányzani fog az élet komolysága is. Akaratereje az ilyen nemzedéknek igen gyenge. Hát hogy kivánhatnók, hogy az ilyen emberek tartós boldogságig erős alapokon álló családi tűzhelyet alapítsanak. A könnyelmű, kicsapongásokra hajló férfiúnak családi élete is zivataros, bomladozó, szerencsétlen. Azért végtelen szükséges, hogy minden községben létesüljön ifjúsági egyesület. Az ilyen intézmény változtathat a szomorú helyzeten. A falusi gyermek ugyanis, ha kilép az iskolából, belepottyan egyszerre a felnőtt, kamaszok társaságába. No itt aztán szabad ám a szó. Hallhatja a
