Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-08-07 / 31. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 250 az előadóval, az ügy előkészítésére megtette a kezdő lépéseket. Itt említjük meg, hogy Békés-Csabán rövid idő alatt felépül a mimkásollhou a mezőgazda- sági munkásoknak. Ilt lesz a munkáskaszinó, mun kaközvelilő hivaial, népkönyvtár. Az intézmény Tallián Bála földmivelésügyi miniszter támogatása val létesül. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Kedvezményes vasúti jegyek a Szent István ünnep alkalmából. A magyar királyi államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a magyar királyi államvasutak, valamint a kassa— oder- bergi vasul magyar vonalaink összes állomásairól — az üzemükben álló helyi érdekű vasutak állomásainak és a szomszédos forgalomnak kizárásával — mind a bárom kocsiosztályra nézve, Budapestre mintegy 30 százalékkal mérsékelt áru menettérti jegyek f. évi augusztus hó 16—20. napján — vala- mennyi személyszállító vonathoz (express vonatok kivételével) fognak kiadatni. A menettérti jegyek 5 napig érvényesek oly módon, hogy a kiadás napját első napnak számítva, a visszatérést legkésőbb az 5. napon éjfél előtt meg kell kezdeni megjegyezvén azonban, hogy a visszatérés legkorábban csak augusztus hó 20-án történhetik, korábbi visszatérés esetén a jegyek érvénytelenek. Az utazás megszakításának sem menet, sem jövetkor nincs helyé. Gyermekekre kedvezmény nem engedélyeztetik. $ K I S GAZDA. _ Vén gyümölcsfák átoltása. Sokszor megesik, hogy az udvaron, kert alján, sövény mellett stb. kikel ,egy-egy vadkörte, vagy vad almamag, aztán meg is növekszik szép erőteljes fává, természetesen csak silány vaczkort hozva, de meg többször van rá eset, hogy egyik-másik almavagy körtefánk vagy terméketlen, vagy pedig rossz, j apró egyáltalán nekünk nem tetsző gyümölcsöt hoz. ! Semmi sem volna okosabb, mint az ilyen fákat beoltani, illetőleg átollani valami jó fajta gyümölcscsel. De, hogy eszközöljük ezt kifejlett vén fánál?; Ennek a legczélszerübb és legegyszerűbb módját mondjuk, most el. A be- vagy átoltandó vén fa valamennyi ágát tehát, kora tavaszon, még a rügyezés megindulta előtt, mintegy fele hosszaságig lefürészeljük s a megmaradt részekről is az apró gályák nagyobb részét letisztítjuk, de még sem mindet, hogy legyen majd, mi a fa nedveit fogyaszsza, nehogy a majdan kihajtandó nemes szemek a túlságos kövérség miatt elfuladjanak. A lefürészeléskor azonban nagyon vigyázni kell, hogy a félig befürészelt súlyos ágak letörvén, a héját he ne hasítsák, miért is czélszerü előbb az ág alsó részét befürészelni, a maradó csapot pedig aztán fűrészeljük egyenesre s késsel is megfaragván, oltóviaszszal vagy legalább agyagos marhaga- néjjal bekenjük. így marad aztán a megcsonkázott fa egész nyár közepéig, nevezetesen pedig a körte julius közepe tájáig, a alma augusztus közepéig, mely idő alatt sok uj hajtás származott, a melyek közül most többet heszemezünk, a mennyit gondolunk, hogy elég lesz az uj korona képzéséhez. Különben, hogy ezek az uj növések szépen fejlődjenek, nyáron át tartsunk szemlét a fa felett több ízben s a hol nagyon sűrűn fúródnának ki a hajtások, ott a fölöslegeseket csipkedjük le, azonban ezt sem mind, nehogy a kevés meghagyott a túlságos kövérségnek áldozatul essék. Egyébként az ágak lefürészelésekor célszerű arra vigyázni, hogy mindég olyan helyen vágjuk el az ágat, a hol abból egy felfelé irányuló rövid, vékony mellékgalyacskát látunk, a melyei aztán meghagyunk. Ez nyár derekáig ujjnyi vastagra is felhizik s akkor aztán csakis ezeket kell két-három szemmel beszemezni. Akár ezeket, akár más hajtásokat tehát a mondott időben alvóra beszemezzük, de most még a beszemzett hajtásokból semmit se vágunk le, nehogy a szemek még az idén ki találjanak hajtani. Hanem a beszemzés után vagy 3 hét múlva meg kell tágítanunk a szemeken a köteléket, nehogy az az erősen duzzadni kezdő szembe vágódjék. Az első évi munkánk ennyi. A szemzés után következő tavaszon aztán, még a fák kilevelezése előtt, a beszemzett hajtásokat meg kell kurtítanunk a szemek felett egy arasznyira. Ez az arasznyi csap pedig azért szükséges, hogy a majdan kihajtandó szemből fejlődő nemes hajtást ehhez kötözzük, nehogy a kövér porrékat a szél lecsavarja, a mi könnyen megtörténhetik. Azonban erről a csapról minden szemet gondosan el kell távolítani, nehogy azok is kihajtván, a nemes hajtástól elszívják a tápláló nedvet. Azonban a nemes hajtást ne szorosan kössük ám a csaphoz, hogy a kötelék,bele ne vágódjék, majd ha az vastagodni kezd. Erre is kell számítani és kötelékül nem spárgát, hanem inkább valami szallagot használni. Általában a megkötözött hajtásokat nyáron át többször meg kell vizsgálni s ha valami hiányt tapasztalunk, azon mindjárt segíteni. Ennyi volt a második évi teendőnk. A következő év tavaszán aztán valamennyi vadhajtást színből levághatjuk a fáról s a csapokat is szépen eltávolíthatjuk, az így ejtett sebeket oltóviaszszal gondosan bekenvén. S ezzel az átoltás munkáját is befejeztük és most már a fa egy-két év alatt egészen kiágasodik, rendes koronára lesz szert és termőre fordul. Mint látszik, nem nagy mesterség az egyész s a csekély fáradsághoz képest szép jutalom lesz, ha eddigi haszontalan gyümölcsű vagy terméketlen fa helyett nemes gyümölcsű termékeny fára tettünk szert. Uj szölöbetegség. Pancsováról jelentik: A pancsovai gazdasági egyesület szőlőtelepén egy uj szőlőbetegség föllépését konstatálták. A betegség az, hogy a leveleken ragadós, nedves anyag csepeg alá. A ragadós levélnedvet pajzstetü okozza. Tallián földmivelésügyi miniszter megbízta az ampeologai intézetet, hogy a szőlő ez uj veszedelme ellen való védekezésről oktassák ki a gazdákat a helyszíni
