Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-08-07 / 31. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 249 már a kora reggeli órákban várható volt, szándéko­san virraszlotta át, nehogy visszamaradjon újólag. A körülményeket egybevetve, a legvalószínűbb az, hogy Petőfi Vargáéktól eljőve, a tisztek mulato­zásától zajos Szakáll-féle korcsma felé tartott s ott vagy a tisztek közé vegyült, vagy pedig a szép Piac­téren le s felsétálva töltötte az éjszakát. Az is való­színű, hogy a sereg megérkezése után a váratlanul jövő Petőfinek, mivel nem számítottak rá, szállás nem is volt kijelölve s igy kénytelen-kelletlenül is át kellett virrasztania az éjszakát vagy a Szakáll- féle korcsmában, vagy az az előtt elterülő Piac-té­ren. Ezt támogatni látszik az a körülmény is, hogy maga a korcsmáros volt julius 31-én a podgyász- szállitó fuvarosa is. A julius 31-én történtekre nézve Sipos Sándor még a következőket adta elő: — Másnap (julius 31-én) még láttam egyszer délután táján, amint a fejéregyházi Haller-féle árok­nak Héjjasfalva felőli végétől néhány száz lépésre, az ut belső szélén Szakáll János itteni (keresztúri) fuvaros szekere mellett, kezét kardmarkolatjára téve, állott. Ez a szekeres volt Petőfi podgyásza részére előfogatul kirendelve. A szekerek itt annyira össze voltak torlódva, hogy semerre mozdulni nem lehe­tett. Mi az útról a törökbuza-földekre szaladtunk be, a Küküllő-hidja felé és onnan haza. Tisztán emlék­szem, bár nehéz fellegek borították az eget és szür­kületnek látszott, hogy ugyanaz az ur volt ez, kit az előtte való napon '(julius 30-án) ebédre hívtam volt. Az előadottakból csaknem világos képét nyer­jük Petőfi utolsó 24 órájának. Kétségtelenül megálla­pítható továbbá az, hogy utolsó ebédjét a Macskássy- kastélyban — mely most romladozófélben van — utolsó vacsoráját pedig a mai Gyárfás Endre udvar­házában költötte el. Ma is meg van még mind a két épület, meg van továbbá az a körtefa is, mely alatt utoljára mulatott, a Gyárfás Endre parkjában s igy Székelykeresztur olv történelmi emlékeknek van bir­tokában, melyekért széles e hazában sok város meg­irigyelheti. Mindezekből aztán az a kötelesség is követ­kezik, hogy — ha már a Gondviselés Székelyke- reszlurt ily gazdaggá tette ezen emlékek által — e lelkes kis székely város őrizze is meg azokat hazafias kegyelettel. Jelölje meg azokat illő módon, hogy a késő utókor is elzarándokolhasson azon helyekre, hol Petőfi utolsó óráit töltötte. Egy száz esztendős könyv a szárazságról. Vásár­helyi Gyula nagybányai lakosnak van egy száz esztendős régi könyve, melybe bizonyos Kun József jegyezgette 1773- tól kezdve az ő tapasztalatai!. 1834. esztendőről — Írja a könnv — megjegyezni való, hogy az egész esztendő igen száraz volt és eső egész nyáron legfeljebb három Ízbe esett, a gabona átallyán fogva termékeny és meglehetős eresztős volt; máié csak középszerűen termett, sőt a ma­gasabb és soványabb helyeken meddőn maradtak. A szőlh’i igen szép termésbe volt, annyira hogy Dézma szerént ötven ezer vederre calculálták a termést. Október 15-én reggel 7 és 8 óra között egy rendkívüli való és még itten a mos­tani emberek érésére nem tapasztalt földrendülés rémitette az ezen város lakosait, mely oly nagy mértékbe éreztetett, hogy a fennálló emberek is mintegy elkábultak; a nagy kőházak többnyire megrepedtek, sok kémények le rogytak, ez tartott nagy ropogások között mintegy két minutumig.« 100 év előtt pedig 1840. után, 1805-ben (éppen, mint most lesz 1904. után 1905-ben) nagy drágaság uralkodott. Ezt Írja róla az ócskakönyv : »1805. Ezen esztendőben oly nagy drágaság uralkodott, melyre a mai emberek nem emlékez­nek, a búzának köble huszonnégy, a máiénak tizenhat vo­nás forint volt az ára, egyszóval mindenfélének a legfel­sőbb grádusra tépett az ára.« Hát ilyen idő vár reánk is a jövő télen. Jószágainkat nem vesztegetjük el! Inkább tisztességes kölcsönt veszünk ! MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS-ÜGY. Küldöttség a földmive- lésügyi miniszternél. A mo­son megyei Bánfalu község né­pes küldöttséggel járult Tallian Bála földmivelésügyi miniszter elé, hogy a sors csapásai által az idén anyagilag tönkretett község kisgazdáinak sorsán va­lahogyan segítsen. A deputációt, a mely a képviselőházban tisz­telgett a miniszternél, Günther Antal országgyűlési képviselő vezette és arra kérte a miniszisztert, hogy a kölcsönvetőmagot engedje el a község lakosságá­nak. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter szívesen fogadta a kisgazdák kérelmét és megígérte, hogy a község kívánságát különös figyelemben fogja ré­szesíteni. A honvédelmi miniszter kijelentette, hogy ezentúl a hadsereg nyersterményi szükségleteit köz- vetetlenül a gazdáktól fogja beszerezni. Ez Ígéretet, mely gazdatársadalmunknak régi követelése, meg­elégedéssel vesszük magunk is tudomássul. Arató ünnep. Batthyány Lajos v. b. t. t. iker­vári aratói részére arató ünnepet rendezett. Az ara­tók buzakalászból készült sátorba kisérték a grófot és a vendégeket, majd a bandagazda, a főarató tol­mácsolta az aratók háláját az uraság iránt. Az ara­tók elénekelték a Himnuszt, majd Bárdossy lelkész mondott szép beszédet, melyben a munkás és a munkaadó között való egyetértést magasztalta. A gazdasági és munkáskiegészitö pénz­tár. A gazdasági munkássegilő pénztárnak ez idő szerint 63550 tagja van. Ebből 25270 ember évi nyugdijat biztosított, a cséplési időre 6293 munkást biztositottak baleset ellen. 287 munkaadó pedig 6800 munkásának biztosított a maga részéi'ől nyug­dijat. Ez évben időleges munkaképtelenség címén 3278 tag kapott segélyt, rokkantság címén 1206, ha­lálozásból kifolyólag kapott temetési járulékot. A munkáspénztár humánus működését fényesen bizo­nyítja az az adat, hogy a pénztár rövid fennállása óta 623.720 korona segélyt osztott szét bajba, sze­rencsétlenségbe jutott munkásembereknek és kis- birtoku földmiveseknek. Munkásotthon. Zomborból jelentik: A bács- megvei közgazdasági biztonságban Rác György a kisemberek megmentése ügyét hozta szóba, kifejt­vén, hogy az idei rossz termés meghozza a nyomort, a mely könnyen a békét, a rendet megbontó szo- ciálizmus karjaiba vezeti a kis embert. Az előadó véleménye szerint a munkásnép számára egy olyan intézményt kell teremteni, a melyben annak a jó­zanabb része otthont talál. A bizottság egyetértvén Az Orsz. Gazd. Munkás- és Cselédsegély­pénztár! ajánljuk jó indulatába. Ismertesse ezt az intézményi a nép körében. Biztosítsa cselé­deit ezen segéh pénztárnál

Next

/
Thumbnails
Contents