Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-07-24 / 29. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 235 adták el. Londonban pedig három kilót ösz- szesen tizenkétezer koronáért. — A mi szegény krumplicskánk tehát ugyancsak büszke lehet uj rokonaira A pálinka mint a sertésorbánc gyógyszere. Egy dán állatorvos nagyon melegen ajánlja a pálinka alkalmazását a sertések orbánca ellen. Ajánlja pedig ezt úgy gyógyszerül, mint óvszerül. A sertéseket nagyon könnyen rá lehet szoktatni, hogy a pálinkát bevegyék, ha 1—2 pálinkás pohár közönséges pálinkát 1 liter vízbe öntünk. Már most ebbó'l a keverékből, a sertések nagysága szerint, leg feljebb egynegyed litert adunk, a mit néhány nap múlva a felényire leszállítunk. Ezen egyszerű és bárki állal alkalmazható szernek az igénybe vételét akkorra ajánlja, a midőn a vidéken az or- bánc pusziit. HÁZI-ASSZONY. Az üvegek kénezése. Sok háziasszony nem ért hozzá, hogy kell a szüknvaku üvegeket kiké- nezni, mely eljárás erősen gátolja a befőttek elromlását. Egy darabka kénszálat (einschlagot) egy tányérra löszünk, meggyujljuk, ráborítunk egy tölcsért és a palack száját a tölcsér csövére buzzuk, s igy a gőz behatol a palackba. Ezt még mindig fölborítva tiszta edénybe állítjuk és igy kezeljük a többit is. Még jobb, ha a kikénezett üvegbe egy másik személy azonnal betöltheti a befőtt levet vagy gyümölcsöt. Borecetkészités. A borecetkészitésre leghelyesebb eljárás a Bersh által ajánlott, a midőn a bor megecetesitése mesterségesen tenyésztett ecetélesztőgomba által idéztetik elő. A tiszta ecetélesztő készítése úgy történik, hogy a bort üveg- vagy por- cellánedényben felmelegiljiik 60—70° C-ra s azután a bort ugyanannyi ecettel keverve, meleg helyen felállított lapos porcellánedényekbe öntjük ki. Rövid idő — 20—30 óra alatt — a keverék felszínén homályos foltok keletkeznek, a melyek gyorsan nőnek s csakhamar a folyadék felszínét egy homályos hártya fogja elborítani. Ezen hártya az ecetélesztő gomba millióiból áll. Ha a homályos hártyán fehér foltok is mutatkoznak, úgy ezek a pe- nészgombátol erednek. Az ilyen edényeket nem szabad tovább használni, hanem a bennük levő folyadékot fel kell forralni és njra a levegő hatásának kitenni, A megsavanvitandó bort lapos, nagy felületü kádakba öntjük s azután mindegyik kádba lassan beleeresztünk egy edényt, a melyben tiszta ecetélesztő van. Ekkor a hártya a bor felszínén marad, a tál pedig a borból óvatosan kivétetik. Az ecetélesztő afolyadék felszínén oly gyorsan szaporodik, hogy 24 óra múlva azt már teljesen befödi az élesztő. Ha a helyiség melegsége, a hol a kádak felállítva vannak, állandóan 20° C-on lartatik, az ecetesedés igen gyorsan megy végbe s körülbelül egy hét lefolyása után a bor átalakult ecetté. Ekkor a kész ecetet óvatosan leeresztjük s a kádban, pár cméter vastag ecetréteget hagyunk benn, mire a bort ismét ráöntve, az ismét egy hét alatt átalakult ecetté. Ezen eljárás azután tovább is folytatható. MI ÚJSÁG? ____ Or szágos tűzveszedelmek. Kevés volna lapunk minden egyes oldala arra, hogy leirjuk, hány helyen és milyen óriási módon pusztít ebben a gyilkos apályban a tűzveszedelem. A nagy újságok lapokat töltenek meg azon városok, községek, tanyák, mezők neveinek elsorolásával, ahol a veres kakas borzalmas csapásokat hoz a lakosságra. A mi újságunk nagyon sokszor foglalkozott a tűzveszedelem elleni védekezés módozataival. Megbeszéltük többször a községi tűzoltóság szervezését. Közöltünk alaptervezeteket is. Időről-időre megtettük figyelmeztetéseinket. Most majd még jobban rajta leszünk, hogy ne csak a törvényeket ismertessük meg, melyeket a gondatlan polgárok megbüntetésére alkottak, hanem minden polgár meggyőződésévé tegyük, hogy nem csak a közönséges gyújtogatás bűn, de bűn a gondatlanság, a nemtörődés és a könyel- müség is, amivel a vészt elhárítani, megakadályozni nem lehetséges. — A király és a tűzkárosultak. A király a hevesvármegyei Bodony község tűzkárosultjai részére magánpénztárából hatezer korona pénzsegélyt adományozott. — A termés halálát okozta. Az »uj kenyér« mennyi fáradságába, verejtékébe kerül a földmivelőnek, azt talán tudja a városi ember is, ki már csak a hófehér lisztet látja belőle. De a sok fáradsághoz még sok veszély is fűződik s nem múlik el év, hogy a takarilás, cséplés évadján kisebb nagyobb balesetek egész soráról ne vennénk hirt Hol a kasza, vagy cséplőgép okoz bajt, hol meg a be- hordáskor fordul elő szerencsétlenség. Ilyen szomorú eset történt e hó 19-én is Ravazdon. Nagy István gazda szántóföldjéről megrakott szekerén szállította haza termését. Egy zökkenés folytán a gazda lebukott kocsijáról és pedig oly szerencsétlenül, hog}» a kocsi alá került, s a kerék épen nvakszirtjén ment keresztül. A segélyére siető emberek már életlenül találták az aratás legújabb áldozatát. (Vájjon benne volt-e a szerencsétlen ember a mi Segítő pénztárunkban, hogy a szomorkodó család segélyben részesülhetne ? Szerk.) — Magyar munkások — idegenben. Szegedről Írják, hogy a szegedi polgármester a morvaországi Kunevald városból táviratot kapott, hogy a két hét előtt csábos Ígéretekkel kicsalt munkások, csakhogy éhen ne vesszenek, az ottani téglaégetőben olcsó pénzért munkát vállaltak. Ma ott beomlott egy próbafal és Bozóki János szegedi alsóvárosi családos embert maga alá temette. A többi szegedi munkások most azt kívánják, hogy kényszer- útlevéllel küldjék haza őket. — A semmiségi panasz. Szegeden — mint a lapok Írják — a napokban a büntető törvényszéknél egy tanyai ember előtt hirdették ki a tábla ítéletét. A törvényszék két évi fegyházra Ítélte a vádlottat, mert benne felejtette egy tanyai embernek a fejében a bicskát. A tábla helybenhagyta az Ítéletet. Az elnök kihirdeti az Ítéletet, aztán a következő szavakkal fordul a vádlotthoz : — Megértette az Ítéletet? A kir. ítélőtábla meghagyta a két évi fegyházbüntetést. Most már nem élhet más jogorvoslattal, mint a semmiségi panaszszal. Érti ? — Értem, — mondja a vádlott és melankolikusan néz maga elé. — Nos nyilatkozzék, él-e a semmiséggel ? — kérdi az elnök. A vádlott csak néz és a vállát vonogatja. — Beszéljen hát' — sürgeti az elnök, — megnyugszik a két évi fegyházban, vagy semmiséggel él ? — Hát hogy lehet semmiségből két évig megélni ? — feleli a vádlott. — Inkább megnyugszom a két évi fegyházban. — 109 éves asszony halála. Miskolcon élt Singer Katalin asszony, ki most 109 éves korában meghalt. 1795-ben született s igy három évszázadot látott. 18 gyermeke közül már csak egy-kettő él. 40 unokája s 47 dédunokája volt az agg nőnek.
