Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-07-24 / 29. szám
MAGYAR FÖLDMIVELO JL lető hosszabb időt töltött a viz alatt, a mesterséges légzésnek nincs, eredménye és semmit sem lehet tenni. Ám, ha a legcsekélyebb lehetősége forog fenn, hogy a szerencsétlent vissza lehet hívni az életbe, minden kigondolható! meg kell kisérteni. Más fontos kérdés, hogy mily hosszú ideig kell a mesterséges légzési folytatni, mig minden reményt fel kell adni az életkérdésre. A mig a legcsekélyebb reménysugár fenn forog, cselekedni kell és a mesterséges légzést legalább két óra hosszat kell folytatni. Az utasításokat a következőkben foglaljuk össze: 1. Maradjunk nyugodtak. 2. Legyünk szelídek, de gyorsak a cselekvésben. 3. Nyissuk föl a i'uházatot. 4. Biztosítsuk a nyelvet. 5. Tisztítsuk ki a légcsatornákat. 6. Alkalmazzuk a mesterséges légzést. 7. Dörzsöljük a tagokat és alkalmazzunk meleget. A GAZDA TANÁCSADÓJA. Gazdákat érdeklő elvi határozatok. A minisztertanács egy megtörtént esetből kifolyólag kimondotta, hogy ha a mezőgazdasági szerződés nem a községi jegyző, hanem a jegyző által felfogadott Írnok előtt köttetett, ki a községi elöljáróságnak nem tagja: akkor az ily szerződés a törvényes alakszerűségeknek nem felel meg s az ; abból támadható kérdés elbírálása nem a közigaz- j gatási hatóság, hanem a kir. bíróság jogkörébe tartozik. Az adóhátralékok ügyében a pézügymi- niszter a következő rendeletet adta ki: 1. Az i 1903. évi május hónap 1-től az 1904. évi április hónap 1 ig terjedő időből származó egyenesadó tartozásokra, úgyszintén azokra a hátralékos köztartozásokra is, melyek a pézügyi hatóságok felügyelete alatt hajtatnak be, fizetési halasztás engedélyezhető mindazoknak, akik 1904. évi szeptember hónap l éig kérik. 2. A halasztás részlet fizetések _enge- délyezésével adandó meg, úgy azonban, hogy az utolsó részlet esedékességi ideje 1905. évi szeptem- ben hónap végénél tovább ne terjedjen. A kirepült méhrajt törvény szerint két napig még más telkén is keresheti és befoghatja a méhtulajdonos. Szükség esetén erre az elöljáróság közbejöttét is igénybe veheti. Ha a kirepült méhrajt jogos tulajdonos két nap alatt nem keresi és nem fogja el, azé lesz, akinek telkén az letelepedett. KISGAZDA. Egy pár jó tanács gazdáinknak. Avval már tisztában vagyunk, hogy ugv tiz millió métermázsával kevesebb búzánk van, mint a múlt esztendőben. A rozstermés, az árpa, zab is kevesebb, mint tavaly. A kukoricáról is mit várhatunk? A gazdák tudják, látják szomorúan. Szűkén leszünk tehát bizony a kenyérrel, szűkén mindazzal ami a szegény ember háztartásában sok mindent pótolt, felejtetett. Felesleges tehát sokat bizonyítgatni, hogy a gazdaságban a legszomorubb takarékosságra leszen szükség. Huzzuk össze magunkat és úgy osszuk be előre való megfontolással sorsunkat, hogy jusson, ha nem is marad uj utánra. Mert van ám más baj is. A baj nem jár egyedül. Jön a estistül, miként az ellenség. Rémitő takarmány szükségben, valóságos Ínségben vagyunk. A miniszter ur is komolyan figyelmezteti erre a gazdákat. Hogy termeljenek olyan takarmányokat, melyeket még termelni lehet. És annyit, amennyit bírnak. Mert minden takarmányszál aranyat ér. Menjenek el a gazdák a jegyző urakhoz és kérjék el azt a kis nyomtatott papirost, melyben meg van magyarázva, milyen takarmánynyal lehet még pótolni u hiányt. A falomb is igen jó takarmány a szükségben. Érdemes az erdőkből is elhozni. Egyszóval minden áldozatot hozzon meg a gazda, hogy takarmányt szerezzen. De marháját el ne adja. Mert ebből aztán más baj pattan ki. Nem lesz jövendőre se magnak, se tejelőnek, se trágva- csinálónak való állatunk. Az okos gazda tehát már most legye meg számítását, ne hogy ez az esztendő vagy 5—6 esztendőre visszalökje vagy pláne egészen — a földbe sújtsa. Hogyan bánjunk a magnak hagyott ló- herrel ? A heremag meg érése külsőleg a gubók bámuló sziliéről ismerhető fel. Ezen időtájban sűrűn kell vizsgálni a gubó belsejében rejtőzködő magot. A lóheremag jó kezelés mellett nem könnyen hull, ennélfogva célszerű beérni hagyni, tehát mindig a fejletlenebb magot kell figyelemmel kisérni minden gubóban és csak akkor kezdeni meg az aratást, mikor már ezek is sárga vagy violaszinüek lettek. Ha az idő tartósan szárazra fordult, akkor levágás után annál gyorsabban kévébe kötendő a maghere, minél kevésbbé dús a szára és levélzete. Nedves időben ki kell lesni a kellő pillanatot, mikor elegendő száraz már a termény és csak akkor szabad felkötni. A ki nem nagy területet hagy magnak s viszont tágas pajták és csűrök felett rendelkezik, jól teszi, ha ezekbe behordja a terményt és a kévéket lábra állogatva elhelyezi. A kévés kötés azonban mindenkinek ajánlható, kinek meg van a kellő munkaereje hozzá, mert a behordás, lerakodás és főkép csépléskor a tett többkiadás többszörösen meg is térül. Szárazon betakarított, de utólag megázott maghere csak veszélylyel rakható kazalba alapos kiszárítás nélkül, utóbbi művelet melleit sok mag elhull s igy célszerűbb a földről egyenesen gépbe hordani, ha azonban a szárazság tartós, bátran kazalba rakhatjuk; télen ál kazalban tartani nem célszerű a magheréi, mivel az egerek sok kárt tesznek benne. A drága krumpli. A burgonyát tudvalevőleg Drake Ferenc hozta elsőnek Európába, a hol most már hétszáz fajtáját ismerik és termelik ennek az izes, derék földi gyümölcsnek. A burgonya a szegény embernek kenyere, de ime, kiderül, a hétszáz között van olyan fajtája is, a melyik drágább mint az ananász. Ez a krumpli, a mit aranynyal fizetnek, az úgy nevezett Eldorádó-krumpli, állítólag fölséges ize van, angol Ínyencek bomlanak érte. Lancashireban a minap egy ládányit darabját tiz font sterlingért, kétszázötven koronáért 234
