Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-07-17 / 28. szám
222 MAGYAR FÖLDMIVELO hogy maguk a községek is hozzanak meg minden áldozatot a gyermekmenhetyekért. Ha valahol és valamikor óriási kőként nehezedik az emberekre a késő bánat: úgy legfőkép a menhelyek felállításának halogatásából származhatik a legborzasztóbb szá- nom-bánom. Sokszor irtuk már ezt. Írjuk most újra és újra. A nag37 mezei munka idejében, mikor eg}7részről megtaníthatják a lakosokat a szerencsétlenségek, másrészről ez intézmény áldásos működése arra, hogy mily kiszámíthatatlan a falusi menhelyek haszna, áldásos volta. Hát akkor —> amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra ! Honnan tudja ? Falura megy nyaralni egy városi asszony. Szóba ereszkedik az udvaron ülő gazdával. Többi közölt azt kérdi tőle: — Hát azután van-e maguknál jó ivóvíz *? A borvirágos gazda előbb nagyott néz a kérdezőre, majd hátra szól a feleségének : — Asszony, milyen nálunk a viz 9! SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNK! A Bodrogközi Jótékony Nőegyesület munkássága. Örömmel és köszönettel vettük a fent jelzett Nőegyesület legújabb működéséről szóló jegyzőkönyvet. Ezt a derék és bőtartalmu füzetet, melyből mindenki tisztán láthatja, hogy ez egyesületnek tevékenysége egy percre sem apad, sőt folyton-foly- vást erősbödik, izmosodik, mint az élő organizmus, szervezet. Az egyesület élén gr. Mailálh Józsefné áll és körében, vele együtt buzgólkodnak a nőegyesület derék apostolai, a választmányi tagok, valamint az egyesület összes tagjai is. A legutóbbi választmányi ülés jegyzőkönyvéből, illetőleg a nemes grófné világos, keresetlen elnöki előterjesztéséből megtudjuk a következőket: A nőegyesület tevékenysége most főleg az egyesület alaptőkéjének gyarapítására irányult, jól tudván, hogy igy fog legbiztosabb gyökeret verni az a jótékony fa, melynek gyümölcseit oly sok szegény, oly sok segítő intézmény várja. Ezen célból az egyesület nagy hangversenyt tartott, melynek eredménye nem csak kielégítő, de valóban meglepő is. A tiszta jövedelem az eddigi .számvetés alapján eléri a 2700 koronát. A választmányi tagok hasonló célból pikniket rendeztek. Ennek jövedelme is 827 korona 86 fillérrel gvarapitotta az egyesület vagyonát. A gazdatiszti bál pedig 147 korona 67 fillért juttatott a nőegyesület céljaira. Az egyesület vagyona különben jelenleg 14,681 korona 54 fillér. Az alapitó tagok száma is gyarapodott. Tóth Sándorné úrnő 100 korona befizetéssel lépett alapitó tagok sorába. Mi is említettük már, hogy a nőegyesület fá- radhatlan elnökének sikerült kieszközölnie a Nagy- méltóságu minisztériumnál, bogy a nőegyesület működési területén működjék az országos gyermektelep. Ez áldásos intézmény most már életbe lépett. A munkácsi állami gyermekmenhely igazgató főorvosa jelenlétében a telep bizottság megalakult. A telep- bisottság, mert a nőegyesület a gyermektelepet anyagilag és erkölcsileg segíti, mert felajánlja a telepbizottság korlátolt számával szemben saját felügyeletét is — a szabályzatban előirt teendőkkel a nőegyesületet bizta meg. A gyermektelep ügyének eddigi állása; Jelentkezett 31 gyámszülő. Ezeknél helyezik el a gyermekeket gondozás és élelmezés céljából. A munkácsi állami menhely igazgatója már 7 gyermeket küldött, kiket Királyhebnecen és Perbenyiken helyezlek el. Egy perbenyiki, egy kiráh helmed, egy vé- kei, karcsai és egy agárdi gyermek elhagyottá nyilvánítása iránt az eljárást megindította az egyesület. Mily szép gondoskodás, miy nemes társadalmi tevékenység. Valóban megérdemli, hogy jövő számunkban folytassuk e tevékenység ismertetését. Még egyszer, de nem utoljára a kisbirtokosok adósságáról. Nagy figyelemmel olvastam ez újságba, arról, hogy miként kellene megmenteni a kisbirtokosokat az őket úgyszólván agyonnyomó adósság terhétől. Jó volt, hogy a szerkesztő mindjárt kezdetben kiváltotta azon félremagyarázható kérdést, hogy itt nem arról van ám szó, melyszerint az állam fizesse ki a kisbirtokosok adósságát. Mert akadtak újságok, melyek — ami lapunk is irta mindjárt abba az üstökbe markolásztak, hogy hát ni ni — ni. Ha az állam kifizeti a kisbirtokosok adósságát, akkor jönnek majd a hivatalnokok, a kereskedők, az iparosok. Mert hát ők is agy fizetnek adót, ők sem boldogulnak, ők is nyögnek és a többi. Uramfia, miféle kacskaringós észjárás. A kisbirtokosok e hazában már vannak akkora értelemmel, hogy ilyenekre nem is gondolnak, ilyeneket nem is kérnek. Ők csak azt kívánják, hogy válthassák, cserélhessék fel óriási kamattal járó kölcsöneiket, adósságaikat egy igazságos, a mai pénzviszonyokhoz alkalmazkodó kölcsönnel. Ebben kérik az állam, a társadalom és a mentésükre megindult szövetkezetektől a támogatást. Sőt mondjuk ki bátran áldozatot, is. Ezt pedig teljes joggal kívánhatjuk. Megmondjuk, miért ? Mert a kisbirtokosok személyi hitele áll ma leggyengébben. Mert a kisbirtokos nyakában van a legtöbb adó. Mert a kisbirtokosok keveredlek bele azon nagy szerencsétlenségbe, mit az egykori szabad-kamat, szabad-uzsorás kodás hozott a nemzet nyakára. Mert olcsóbb hitelt élvez ma minden társadalmi osztály, mint a kis ember. Mert az uj Magyarország kiépítésében a legtöbb áldozatot kellett hoznia a gazdának, a földnek, a jó fejős tehénnek.. Mert harminc esztendőn túl senki sem gondolt erre
