Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1904-01-24 / 3. szám
22 MAGYAR FÖLDMIVELÓ járkálnak, soha sem sérüli meg egysem. Ellenben az emberi munkás-személyzet sérülései napirenden vannak. Azonban a természet rendjét megbontani büntetlenül nem lebet. Az igv betanított elefánt türelmes, szorgalmas, minden tekintetben megbízható munkás, — de nem szaporodik! Íme, igy boszulja meg magát a természet örök törvénye. Próbák villamos lokomotivval. A gőzerejü vasutakon is a villamos erőt akarják használni. A porosz kormány már régebben kísérletez e célra készült lokomotivokkal, a bei lin-zosseni vonalon. A kísérletek sikerültek és most a gyorsaság legnagyobb mértékét akarják kipróbálni. Magyarországon a gyorsvonatok óránkint átalában 70 kilometer sebességgel haladnak, a porosz vasutak körülbelül 100, az angolok 110, az amerikaiak 130 kilométerrel. A porosz villamos vasúton a gép és pálya javításával fokozatosan 180, majd 201 s azután 207 kilométer sebességet már elértek ; október 28-ikán pedig már 210 kilométer gyorsasággal száguldottak a kormány megbízottjai. De 230 kilométert akarnak elérni, ami oly szédítő gyorsaság volna, hogy vasúti baleset, kiugrás esetében a legborzasztóbb következmények érnék az egész vasutat utasaival együtt. A porosz villamos vasút menetsebességével a Budapest és Bécs közt levő utat egy óra alatt lehelne megtenni. Ez most épen négy óráig tart. A békák mérgéről. Többször volt már szó arról, bogy a békák (különösen a varangyos békák; váladékában veszedelmes méreg van, de az, hogy ez az emberre nézve is veszedelmes lenne, még nincs bebizonyítva. Csak az biztos, bogy a szerencsétlen béka, amely lomhán ballag és úgy látszik, hogy ellenségeivel szemben védekezés nélkül van, bírja még csak a leghatásosabb védőeszközt. Mert ha valamely állat, például madár, vágy kutya akarná lenyelni, nem képes arra a méreg hatásának következtében. Ugyanis émelygést és hányást idéz elő a kutyáknál, amint ezt magam is tapasztaltam. A madár is gyorsan eldobja, anélkül, hogy valami halálos sebet ejtett vona rajta. — Az állat okulván is rajta, máskor nem bántja többet. A békák mérgének hatását én is tapasztaltam kutyámon. Ugyanis egy forró nyári napon, amint kutyámmal a mezőn jártam, nagyon megszomjazott. Kutyám elkezdett ide-oda futkosni, vizet keresvén, mig egy pocsolyához nem ért. Sok béka lévén a pocsolya szélén, elkezdett rájuk vadászni, mig egyet el nem fogott. Egy kis ideig hordozta a szájában, de azután igen gyorsan eldobta. Ezután mintegy tiz percre elkezdett hányni a béka mérgének következtében. Ettől fogva a békákat igen nagy respektusban tartotta. E(JV olvasó. Hazajött meghalni. Két évvel ezelőtt a sárosmegyei Krucsó községből több családos ember utrakelt, hogy az újvilágba hajózzon. A kivándorlók között volt Szebelán Mihály krucsói lakos is, aki egyik szénbányában kapott munkát. Ez a szegény ember nem feledkezett meg itthon hagyott családjáról. Havonként küldött nekik pénzt s emellett még meg is takarított magának. Két évi keserves munka után megtakarított annyi pénzt, hogy hazajöhetett és hogy zálogba adott földecskéjét visszaválthassa. Elindult tehát, hogy visszatérjen övéi közé. Vasárnap este érkezett meg s hogy mielőbb láthassa övéit, gyalogszerrel indult útnak a hideg éjszakában. Eljutott aznap Hankócig, ahol a nagy hideg miatt kénytelen volt megszállni. Ott betért Bernstein Márton korcsmájába, ahol néhány deci pálinka elfogyasztása után kiment az istállóba aludni. Szebelán itt elmesélte Berstein kocsisának, Hancsó Andrisnak, hogy Amerikrból jön és siet hazafelé a családjához A beszélgetés folyamán Hancsó megtudta, hogy Sze- belánnál száznyolcvan forint készpénz van. Reggel négy órakor Szebelán felkelt, hogy folytassa útját, Hancsó ajánlkozott neki, hogy elkíséri a határszélig, hogy megmutassa neki az utat. Szebelán elfogadta a kocsis szívességét és együtt indultak el. Amint a faluból kiértek, Hancsó egv doronggal fejbeütötte Szebelánt s amikor elbukott, még több ütést mért rá, mindaddig, mig az áldozat meg nem halt. A gyilkos ezután kirabolta áldozatát, elvette pénzét és zsebóráját s azután, mint aki jól végezte dolgát, visszatért gazdája istállójába. Reggel megtalálták az agyonvert ember véres holttestét. A csendőrséget azonnal értesítették a gyilkosságról, mely a helyszínén talált véres dorongról megállapította, hogy a Berstein udvarából került ki. Ennek alapján fogták vallatóra Háncsot, aki végre, amikor a jászol alul előkerült az elrablott pénz és óra is, bevallotta, hogy a gyilkosságot ő követte el. Letartóztatták és bekísérték a járásbíróság börtönébe. MUNKÁS-ÜGY. Gazdasági munkások megjutalmazása.Dr. Dellimct- nics Lajos torontáli főispán előterjesztésere a földmivelési miniszter Torontálmegyében most tizenhat gazdasági munkást és cselédet jutalmazott meg hosz- szu és becsületes szolgálatukért, egyenkint száz-száz koronával és elismerő oklevéllel, azonkívül egyet ötven koronával. A kitüntettek a következők : Báli Illés (Torda), Sipos András (Nagyszentmiklós), Gavrilov Deszpot (Zsombolya-Constanza major), Tiringer Mátyás (Tólvádia), Erdélyén Márko (Nagybecskerek). Csi- csai József (Zsombolya), Brodján János (Román-Petre), Jenes Gábor (KurJácska). Gazdasági cselédek: Gera Ádám (Nagy-Pádé), Jovanse Gyurica (Törökkanizsa), Kuncinger Jakab (Nákót'alva), Schmidt Péter (Keglevicsháza) Renn Fülöp (Bibéd), Niesz János (Perjámos), Schmidt Jakab (Nagyteremia) és Svilengatyin Vitályos (Módos), gazdasági i . munkások; azonkívül ötven koronát és elismerő oklevelet kapott Durst Péter lovrini munkás. A főispán a jutalmakat és oklevelet már szét- küldötte s egyben intézkedett, hogy azokat kellő ünnepélvességgel adják át a megjutalmazottaknak, hogy a jutalmazás erkölcsi értékét az ünneyélyes- ség minél inkább emelje. Hű cselédek jutalmazása. A földmivelésügyi miniszter elismerő oklevéllel és öt darab busz koronás arany jutalommal tüntette ki Méhi Pál sarudi földmivest, aki húsz éven át szolgálta mint kerülő a jelenlegi sarudi plébánost. Újhelyi Lajost; elődjénél Az Orsz. Gazd. Munkis- és Cselédsegélypénztár ajánljuk jó indulatába. Ismertesse ezt az intézményi a nép körében. Riztositsa cselédeit ezen segély pénztárnál
