Magyar Földmivelö, 1904 (7. évfolyam, 1-50. szám)

1904-01-17 / 2. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ MUNKÁS-ÜGY. Az Orsz. Gazd. Munkás- és Cselédsegély- pónztárt ajánljuk jó indulatába. Ismertesse ezt az intézményt a nép körében. Biztosítsa cselé­deit ezen segély pénztárnál. Mezőgzdasági munkás­házak az Alföldön. A föld- mivelési kormány egyik minden körben elismeréssel fogadott akciója, hogy a sűrűn lakott alföldi városokban, hol a belső­ingatlan megszerzése felette nehéz és ahol a mezőgazdasági munkások lakásviszonyai miatt igen sok jogos panaszra adnak okot, munkásházakat épit, illetőleg a városokat ilyenek építésében segíti. A föídmivelésügyi mi­niszter támogatásával a Hódmezővásárhelyen 5000-re tervezett munkásházakból 4(i fölépült. A házakat most vette át Bereck Pál városi tanácsos. A mun­kások tizenkét éven át évenkint 50 koronát fizetnek s azután saját tulajdonukba kerül a ház, mely la­kályos, egészséges kis portával van, ahol egy kevés baromfit tarthat, disznót nevelhet. Néhány év múlva nem lesz Hódmezővásárhelyen olyan családos me­zőgazdasági munkás, ki saját otthonában ne hajt­hatná nyugalomra fejét. Az akciót a legteljesebb elismeréssel fogadták az érdekelt körökben. A mun­kásnép hálával említi annak nevét, áld ezt a szép emberbaráti tervet kigondolta és a minisztert, aki végrehajtatja. Gazdasági cselédek és munkások megjutal- mazása. A föídmivelésügyi miniszter értesítette Szabolcsvármegye főispánját, hogy előterjesztésére Szilágyi András karászi, Gottfried János polgári, Gebei István vajai, Nagy Lajos geszterédi gazdasági cselédeknek és Gajas István laskodi, Jóni József ke- éki. Ónodi András timári és Janicsiku Mihály mán- doki gazdasági munkásoknak, egyenkint 100 korona jutalmat engedélyezett és elösmerő oklavelet küldött meg a vármegye főispánjához. A jutalomdijak és elismerő oklevelek ünnepélyes átadása iránt a vár­megye alispánja fogja megtenni az intézkedéseket. Adjátok kézröl-kézre a mi újságunkat! A GAZDA TANÁCSADÓJA. A kik pince szövetkezetét óhajtanak ala­kítani. Kérjenek útmutatást és alapszabályt a »Bor­termelők Lapjától« Budapest Nap-utca 19 szám. Ingyen juthatnak hozzá. Méhészeknek jó tudni, hogy az országos méhészeti egyesület cime: Budapest IX. Üllői ut 25. szám. Ez egyesület szívesen ad tanácsot, útbai­gazítást a méhészettel foglalkozóknak. Kölcsön ügyben legcélszerűbb egyenesen a Kis birtokosok Országos Földhitel intézetéhez for­dulni. Budapest Géza utca 2. Hogyan kell a községnek vagy községi Gazdaolvasókörnek népkönyvtárat kérni ? Nagvmél- tóságu Miniszter ur! Alulírott (egyesület, kör), mint a Magyar Gazdaszövetség tagja, mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, hogy részünkre egy nép­könyvtárat díjmentesen adományozni kegyeskedjék. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletünk nyilvánítását. 13 (Kelet; aláírás.) Kívülről: Nagyméltóságu vizeki Tallián Béla urnák m. kir. föídmivelésügyi minisz­ter, Budapest. JÓ EGÉSZSÉG. Rövid életszabályok. Aludj mindennap 7 órát. Kelj fel korán amint felébredtél s kezdj rög­tön a munkához. Egyél lassan s soha többet, mint ameddig jól esik. Csak annyit igyál, hogy szomjú­ságod kielégítsed. Mindennap legább 2 órát járj. Csak akkor beszélj, ha szükség van rá, s csak felét annak a mit gondolsz. Ne tégy olyat amit elmondani szégyenlenél. Gondold mindig, hogy másoknak reád támaszkodniok kell, de te senkire sem számíthatsz. A pénzt a körülményekhez képest becsüld s gon­dold meg, hogy a pénz igen hasznos szolga, d e nag y on rossz u r. Szeszes ital helyett cukor. Aki nehezebb testi munkát végez, annak szervezete természetszerű­leg fokozottabb táplálékot is kíván. Nagyon sokan abban a téves nézetben vannak, hogy e mellett elengedhetetlen a szervezetnek szeszes italokkal való izgatása. Felnőtt embernek, igaz, nem árt, sőt hasz­nál egy-egv kisebb adag szeszes ital. napjában több­ször véve is. Ámde nem jó tűzzel játszani, mivel­hogy a megszokás is nagy hatalom. Ha a szervezet megszokta a kisebb adagokat, lassan-lassan mind nagyobbakat kíván. Százan és ezren válnak igy, szinte észrevétlenül iszákossá. Az orvosi tudomány kiderítette, hogy a cukor épen olyan jó szolgálatot tesz, mint a szesz, azaz csínján bánva vele (már t. i. a szeszszel) erősíti és kitartóbbá teszi a szervezetet. Nagy előnye természetesen az is, hogy nem kell az alkoholizmustól rettegni. A belga hadügyi kormány az első, mely eme tudományos tapasztalatot gyakor­latilag is igyekezik érvényesíteni. Nevezetesen a katonák, ha nagyobb fáradtságosabb menetgyakorla­tot végeznek, naponta 45 gr. cukrot kapnak fejen- kint. Mindenesetre tanulságos és érdekes dolog lesz a kísérleteket megfigyelni. Igazolja-e az elméleti okoskodást a gyakorlati tapasztalat ? Mert ha tény­leg beválik, nagyhorderejű következményei lehetnek. A szemüveg eredete. Tapasztalat bizonyítja, hogy a vad népeknek kitűnő látásuk van. Az indián például ész­reveszi a levegőben repülő sast már akkor, midőn mi még egyáltalán nem, vagy csak kicsi pontnak látjuk. A mi sze­münk látóképességének visszafejlődésére nagy hatással van a mesterséges világítás, az életmód és a foglalkozás. A kultúra folytán, mindinkább finomodó, gyengülő emberi szervezel nem képes a természeti elemhatásoknak megfe­lelni. Szükséges volt tehát gondoskodni oly eszközökről, melyek e hiányokat legyenek hivatva kisegíteni. így a meg­gyöngült látóképességet üveg alkalmazásával igyekeztek pótolni, Az üveg feltalálásával tehát kezdetét veszi a szem­üveg alkalmazása, Legelsőnek Pliniusz történetíróra hivat­koznak, ki Neró császárra jegyzi föl, hogy a gládiátori vi­adalokat színes üvegen szokta volt nézni. Mások szent Je­romost emlegetik a szemüveg feltalálója gyanánt. Az általá­nos megállapodás azonban amellett szól, hogy a szemüveg Szalvino d’ Armatól származik a XIII. századból; bár már az arabok is foglalkoztak nagyitó üvegek készítésével. A legelső szemüvegek csiptetővel voltak a homlokra erősítve, csak később fejlesztették a kényelem szempontjából a mai alakjára. A »pápaszem« elnevezés kizárólagosan magyar, melynek eredetéről határozott forrást a nyelvészek sem tudnak. Talán az öreg papák (atyák) hordottál! először.

Next

/
Thumbnails
Contents