Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-23 / 12. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 97 munkásokat magukhoz és velük közvetlen érintkezést keressük. A másik az, hogy a munkáspénztárra vonatkozó törvény novelláját szándékozom a ház elé terjeszteni. Ámbár, ha az egyéni szempontot tekinteném, akkor várnék ezzel, mert mindenki azt mondhatja, hogy micsoda dolog az, egy pár év előtt megalkotnék egy törvényt, és most már jönnek annak módosításával. De minthogy a módosítások mind olyanok, a melyek a munkások érdekében vannak és a melyek a munkások javára szolgálnak, ennélfogva én tulteszem magam ezen feszélyezettségen, és fogom kérni a t. házat, hogy a munkáspénztár törvény módosításához hozzájárulni szíveskedjék. Es itten vagyok bátor még egy körülményt kiemelni. (Halljuk! Halljuk!) arról szólva, hogy milyen irányban szándékozom a munkáspénztár törvényt módosítani. Az igen tisztelt miniszterelnök ur, mint belügyminiszter, legjobban érzi, hogy mennyi gondot adnak neki az úgynevezett kiházasitási és temetkezési pénztárak és különösen ezen pénztárakkal az Alföldön űzött visszaélések. Én a belügyminiszter úrral érintkezésbe téve magamat, szándékozom a temetkezési és kiházasitási egyleteket is a munkáspénztár keretébe belevonni és lehetővé tenni, hogy az ilyen egyesületek a munkáspénztárba beléphessenek. Ezek azok az intézkedések, a melyeket legközelebb a munkások érdekében teljesíteni szándékozom. Ajánlom a költségvetést elfogadásra. (Hosz- szantartó élénk éljenzés és tetszés a jobboldalon és a középen. A honvédelmi miniszter Fejérváry — marad! Mi is hirt adtunk arról, hogy a honvédelmi miniszter megy, beadta a lemondását. A hir valónak bizonyult, mert Fehérvári csakugyan elkövetett mindent, hogy a miniszterségtől szabadulhasson. De a király ő felsége maradásra bírta, sőt magas királyi levéllel szólította fel, hogy maradjon a miniszteri székben. Fehérváry tehát visszaült miniszteri bársony székébe. Á minisztériumban serényen dolgoznak a végrehajtási törvény újításán. ÜGYES-BAJOS DOLGOK A jövő évi képviselőválasztók névjegyzéke. Az országgyűlési képviselőválasztók jövő esztendőre érvénynyel bírandó névjegyzékének összeállítására vonatkozóan Széli Kálmán miniszterelnök, mint belügyminiszter körrendeletét küldött az ország összes központi választmányához, mely szerint a választókerületek összes választóinak névjegyzéke a központi választmány székhelyén, az egyes községek választóinak névjegyzéke pedig a kihagyottak névjegyzékével együtt az illető községekben május 5-től húsz napig közszemlére múlhatatlanul kiteendő. A reklamácziók május 15-ig, az észrevételek pedig ugyané hónap 16—25-ig fogadandók el. ügy a reklamácziók, mint az észrevételek felett a körrendelet szerint a központi választmány julius 29 ig köteles határozni. Állatorvosok díjazása vásárnapokon. Minthogy egyes marharakodó állomásokhoz szakértőül kirendelt állatorvosok állatvásári napokon, nagyfor- galmu állomásokon is, az egyes szállítmányok megvizsgálása után eltávoztak az állomásról és az újabb szállításokhoz külön kiszállásokat téve. ismét külön munkadijakat és fuvardíjakat számítottak fel: a föld mivelésügyi miniszter elrendelte, hogy állatvásári napokon, ha a szakértőül kirendelt állatorvos állatszállítmányok vizsgálatára meghivatik, délelőtt 12 óráig és délután a vizsgálatokat egyfolytában teljesíteni tartozik és ilyen napokon a déli 12 óráig végzett vizsgálatokért az összes szállítók terhére csak egyszeri fuvarköltséget és egyszeri (6 korona) munkadijat, a délután végzett vizsgálatokért pedig az összes szállítók terhére szintén csak egyszeri fuvarköltséget és egyszeri (2 korona) munkadijat számíthat fel. MAGYAR KIS GAZDA. Mit mond a törvény a hernyó-irtásról? Azt mondja a mezőrendőri törvény 50. §.-a: »Minden birtokos köteles a fák rügyeinek fa- kadása előtt, legkésőbben márczius hó végéig a belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fáit és bokrait a kártékony hernyóktól, illetőleg hernyófészkektől és lepketojásoktól megtisztítani s az összegyűjtött hernyókat, hernyófészkeket és hernyótojásokat elégetni. A később mutatkozó kártékony hernyók, valamint a cserebogarak tömeges megjelenése alkalmával is megfelelő módon pusztítani.« Ugyanezen törvény 52. §-a szerint: »Az utak mentén a gyümölcsfákat a kártékony hernyóktól megtisztitani a gyümölcsfa birtokosa köteles.« »Ki a kártékony állatokat (amilyen a hernyó és egyébb a fákra veszedelmes rovar) a meghatározott időben (t. i. márczius végéig) irtani elmulasztja : helyette az irtást a községi elöljáróság, a mulasztó költségére köteles végeztetni.« Végül, mert a szomszédos erdőről a hernyók csak ellephetnék a gyümölcsfákat: a mezőrendőri törvény nagy bölcsen ezt rendeli 55. §-ában: »Hatósági engedély és a tulajdonos előzetes értesítése mellett az erdőtulajdonos tűrni tartozik, hogy a szomszédos gyümölcsös birtokosa a hernyót az erdőben is harmincz méter széles területen saját költségén kiirthassa.« Hát jó leszen ezt emlékezetbe vésni! A gondos asszony előszedegeti a félretett magokat. És jól megvizsgálja ám. Mert romlott, selejtes magot nem érdemes vetni. Miként megválogatja a tojásokat, hogy a java kerüljön a tyuk alá: úgy teszen a magvakkal is. Hogy csak a java kerüljön a földbe. Ez az első regula arra. hogy akár szép virágunk, akár jó zöldségünk legyen. Rossz, fejletlen csírázni nem képes magot még a legkitűnőbb föld sem teszi termővé. Hiába való dolog a későbbi ápolás is. Csak kifogástalan mag hoz gyümölcsöt. Magyar szalonna Angolországban. A nálunk hizlalt disznók szalonnáját eddig nem igen lehetett eladni, mert a magyar szalonna a legtöbb esetben lágy volt s a kemény szalonnát szerető anglusnak nem kellett. Megkezdődtek tehát a kísérletek aziránt, miként lehetne a magyar disznóból kivitelre való kemény szalonnát nyerni. így aztán kiderült, hogy a mi szalonnánk azért lágy, mert igen sok olein volt benne. Rájöttek továbbá arra is, hogy az olient a disznók helyes táplálásával csökkenteni lehet s igy a gazda keményebb szalonnára tehet szert. A kísérletek szerint a kukoriczá- val és babbal hizlalt disznónak lágy szalonnája van; igy hát kukoriczát és babot csak kis mennyiségben szabad nekik adni. Ha azonban ezeket sóval vegyesen adjuk, az eredmény már nem olyan rossz. A legjobb disznóhust és szalonnát akkor kapjuk, ha az állatot zabbal, borsóval és árpával egyenlően tápláljuk. Szintén igen jó a savó is, amely gyorsan hizlal. Répanemüeket nagy mértékben lehet az etetésnél fölhasználni, de csakis jó magkeverék mellett. Ha a magyar gazdák ezt az útmutatást figyelembe vennék, akkora magyar szalonnát jobb áron
