Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-23 / 12. szám
96 MAGYAR FÖLDMIVELŐ gyobb birtokos újra telepítette szőlőjét és látja annak sikerét, utána csinálja. Most általában abban a stádiumban vagyunk, hogy a kisemberek zöme következik. Ezeknél megállítani a szőlőtelepítést ellenkeznék azzal a humanitással, mely a törvényhozást vezeti. (Úgy van! jobbfelől.) Annyi bizonyos és ezt tapasztaltuk Francziaországban is, hogy a nehézség nem annyira a faj-, mint inkább a tömegboroknál van. Ennélfogva nekünk nem annyira a tömegsza- poritásra, mint inkább a minőség emelésére és fokozására kell törekednüuk. (Élénk helyeslés.) Mink csak ekkor fogunk a versenyben megállani. (Ugv van! jobbfelől.) A gazdasági hitel. Gróf Károlyi Sándor igen t. képviselő ur, (Halljuk ! Halljuk!) felvetette a hitel kérdését és itt első sorban a jelzáloghiteiről kivánok szólani. (Halljuk! Halljuk!) Mindenesetre szép dolog, hogy az ország pénzintézetei az országnak legelhagvatottabb pontjain kelnek nemes versenyre, hogy a kis embereken segítsenek, mert hiába, azok a pontok, melyek legtávolabb feküsznek a központtól, és az a nép, mely leginkább el van hagyatva, az érdemli meg először, hogy felkaroltassék. (Helyeslés.) így történt, hogy a magyar földhitelintézet Székely-Udvarhelyen egy akciót indított, melynek következtében névértékben adják a papirosokat 5 százalék annuitással 50 évi törlesztésre és minden költséget, becslést, telekkönyvi adatok összeállítását, ügyvédi költségeket, kizárólag magnk viselnek. Ugyanily módon jár el a jelzáloghitelbank, mely Sepsi-Szent-Györgvön egy fiókot létesít. Meg vagyok győződve, hogy rövid idő alatt már ennek a két intézetnek áldozatkész fellépése ott egészen más helyzetet fog teremteni. E mellett a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete a legutolsó közgyűlésen elhatározta, hogy 600 korona minimális kölcsönösszegről lemegy 300 koronára és hogy 2000 koronáig terjedő kölcsönnél az adatokat saját költségén szerzi be, szóval a betáb- lázást és egyéb költséges munkákat maga végzi. (Helyeslés.) Nem az a baj, t. Ház, mintha a központi nagy intézetek kamatlába a kisemberre magas volna, az nem magas, hanem a baj az, hogy ehhez az olcsó kamatlábhoz a kisember nem férhet hozzá. (Igaz! Úgy van! jobbfelől.) Ezt hozzáférhetővé kell tenni s akkor a czél el van érve. (Helyeslés.) Igen kívánatosnak tartanám, hogy az intézetek ne csak a Székelyföldre, hanem a hegyvidékre is gondoljanak, mert az a nép is megérdemli, hogy a hóna alá nyúljanak. Az igazságügyminiszter, akivel e kérdésben tárgyaltam, hajlandó fontolóra venni a végrehajtási törvénynek ama bizonyos többször panaszolt 156. §-át. Amellett nem idegenkedik az igazságügyminiszter ur attól, hogy oly vidékeken, ahol a nép gazdaságilag annyira el van esve és ahol a népet fel kell karolni, mint például a székely vidék, a felső hegyvidék és az országnak más vidékei is, ott a telekkönyvnek egy rövidebb, egyszerűbb helyesbítése történjék. (Helyeslés.) Ezekben a dolgokban az a fő, hogy gyorsan segítsünk, már pedig a telekkönyvi átalakítás munkája oly hosszadalmas, hogy azzal a czélt rövid idő alatt nem lehetne elérni. A szövetkezetek. Most áttérek a szövetkezetek kérdésére előrebocsátom, hogy nagy érdekkel hallgattam gróf Károlyi Sándor igen t. képviselő ur felszólalását, (nem csak azért, mert az teljesen tárgyilagos volt és ezen kérdés vitatásától minden idegen, oda nem tartozó elemet távol tartott, hanem nagy érdekkel hallgattam.) O a szövetkezeti ügynek Magyarországon az első apostola (Igaz! Ugv van!) és abban a korban, melyben mások már pihenni szoktak, ő ernyedetlen kitartással foytatja a szövetkezeti ügy fejlesztését. (Éljenzés.) Hogy a szövetkezetekre a kormány milyen súlyt helyez, annak bizonyságát adta akkor, mikor a szövetkezeti ügy fejlesztését a legmagasabb trónbeszédbe felvette. Hogy a szövetkezeti ügy előmozdítása tekintetében a kormány nem állott tétlenül, erre nézve engedjék meg nekem, hogy csak pár adatra hivatkozzam. Az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe 254702 tag tartozik. Mondatott, hogy a szövetkezetek száma mindössze 1287 és ebből azt a következtetést vontak, mintha Magyarország községei közül csak 1287 élvezné a hitelszövetkezetek áldását. Ebben egy kis tévedés van: t. i. a szövetkezeti törvény szerint a községi szövetkezet a szomszéd községekre is kiterjeszti hatáskörét. Igv ez az 1287 szövetkezet hatásköre 4000 községre terjesztette ki. És e szerint már 4000 községben van hitelszövetkezet. A falusi tej- és vajszövetkezetekre vonatkozólag maga Károlyi Sándor gróf képviselő ur szives volt elismeréssel nyilatkozni. Itt röviden megemlítem, hogy mig 1896-ban 76 volt ezeknek száma, addig ma van 376. Mig 1896-ban a kis ember jövedelme volt ebből 1,153.000 korona, addig ma 7,017.000 korona. Áttérek már most a gabonaraktárak kérdésére. Először is kijelentem, hogy a gazda azon törekvését, hogy szövetkezeti gabonaraktárak létesittesse- nek, az állam nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is támogatni tartozik. Ez kifejezést nyer a költség- vetésben is, mert ezen e czimen évi 200.000 koronát vettem fel. E raktárakban meg kell külömböz- tetni nagy és kis raktárakat. A kis raktárakat illetőleg az országos központi hitelszövetkezettel megállapítottunk egy szabályzatot, kimondtuk azon elvet, hogy minden kis raktárnál a befektetési költséget felében viseli az állam. Tehát egy 4000 métermázsa befogadására készülő raktárnál az állam 4000 korona segélyt ad. Ily alapon van felállítva 3 raktár, építés alatt van 6 raktár, tervezés alatt 26. Ami pedig a nagy raktárakat illeti, a pénzügyminiszter ur sem idegenkedik attól, hogy a nagyobb gabona raktárak fölállítására nagyobb áldozatot hozzon. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen nagy raktárak mikénti kezelése külön tárgyalás tárgyát fogja képezni és örömmel veszem tudomásul, hogy maga gróf Károlyi sem kívánja a kereskedelmet kizárni. A tojás értékesítő szövetkezetekre nézve megjegyzem, hogy mig 1900-ban volt 95. addig 1902-ben ezeknek száma már 142-re emelkedett. A központi vásárcsarnok elláttó szövetkezet foglalkozik sikeresen e tárgyban. Általában pedig, hogy a szövetkezetek segélyezését mily mérvben eszközöljük, mily nagy e részben a haladás, bátor vagyok csak annyit megjegyezni, hogy mig az 1900-ik évben költöttünk 68.000 koronát, 1902-re amint a tételeket egyenkint megmutathatom, 454000 korona van a költségvetésbe felvéve. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy nem lehet mondani, hogy ezt a kérdést hidegen kezeljük. Mindenesetre e szövetkezeteknél, hol nemcsak anyagi, de értelmi erőre is szükség van, hol a szövetkezeteknek jövő fejlődését csak akkor lehet remélni, ha ezen értelmi erő is rendelkezésünkre áll, csak azon erővel lehet haladni, amelyet az adott helyzet lehetségessé tesz. (Úgy van! jobbfelől.) abban kell majd a számítók gróf Károlyi Sándor igen tisztelt képviselő ur tanácsaira is. A munkás-ügy. A mi a munkásügyet illeti, melylyel Keglevich Gyula gróf t. képviselőtársam is foglalkozott, vagyok bátor jelezni két dolgot. Az egyik az. hogy szándékom "van felállítani — már ő felsége legmagasabb helybenhagyását is megnyertem — egy munkástanácsot, t. i. egy olyan testületet, a melytől munkásügyekben véleményt kérhessek, hogy legyen egy olyan testület, a hol a munkásügy a zöld asztalhoz ülhet, a hol ,a maga sorsáról beszélhet és panaszait előadhatja. Én azt hiszem, hogy ezzel megint egv lépéssel tovább megyünk, mert közelebb hozzuk a
