Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-23 / 12. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 95 vezérnek hatalmas beszéde. Mély csendben és nagy érdeklődéssel hallgatta, figyelte minden párt a jeles államférfin beszédét. Károlyi Sándor gróf beszédéből minduntalan kiérzik a magyar föld iránt való rajongó szeretet. Különösen a Jöldrnivelö nép érdekeit viseli ő nemes szivén. Ő volt az, ki barátjaival a szövetkezetek nagvát elültette. Ma már sok szövetkezet működik, de például a hitelszövetkezetek a mai formájukkal, alakjukkal nem hozhatnak olyán bő gyümölcsöt, milyent tőlük méltán várhatunk. Az a fő dolog, hogy a vidéki szövetkezetek élére meghízható férfiak állíttassanak és azok közvetlenül kapjanak kölcsönt közvetítésre pénzt az osztrák magyar banktól. — Úgy van! — Helyes! hangzott fel a ház minden oldalán. Legyenek a vidéken is — folytatta Károlyi Sándor szövetkezeti központok. Ezek mellett az országos központ is fentartandó már csak az egyöntetű kezelés ellenőrzésének szempontjából. Beszélt továbbá a fogyasztási szövetkezetekről. Ezeknek nem az a feladata, hogy a szolid kereskedelmet tönkre tégy ék, hanem hogy a szívtelen, uzsorás kereskedelemtől megóvják a kis embereket. Sürgeti az értékesíthető szövetkezetek létesítését, a közraktári intézmény fejlesztését. Beszélt a takarékpénztárak reformjáról, megrendszabályozásáról és arról különösen, mi módon lehetne a népet az uzsora körmeiből kiszabadítani. A beszédet az egész ház pártkülönbség nélkül tapssal és éljenzéssel fogadta. A mi újságunk e beszédeknek minden izét a nép nyelvén fogja apránkint megmagyarázni, kifejteni. Uray Imre volt e nap utolsó szónoka. Praktikus gazda, a ki okos dolgokat hozott elő sokszor nagy derültséget keltve. Kár, hogy oly halkan beszél. Márczius 14-én. Solymossy Ödön nem a legkedvezőbbenpivilat- kozott a Rábaszabályzatról és a Fertő lecsapolásáról. Marjay Péter nagyon kegyetlenkedett az állatorvosokkal, kiktől kötelességük lelkiismeretesebb betöltését kívánja. Szemere Miklós kis beszédet mondott, de e kis beszédben nagy- eszméket, dolgokat vetett fel. Követelte, hogy a kis emberek számára honosítsák meg az ugynevezet home-steád törvényt, melyet talán nevezhetünk az otthon, a tűzhely védelmi törvényének. (Erről mi már sokszor irtunk Írunk ezután is. Szerk.) Baross János jeles agrárius vezérférfiut is nagy figyelemmel hallgatták a honatyák. Jól szónokol, különösen azt fejtegette, hogy külföldiek veszedelmesen szaporodó birtokszerzési jogát hazánkban törvényes utón szabályozzák és kétszeres adóval korlátozzák. Márczius 15-én, nagy nemzeti ünnep miatt ülés nem volt. A földmivelésügyi miniszter beszéde márcz. 17-én, Minden miniszter a legszigorúbb takarékosság megtartására van kötelezve. De az is áll, hogy az ország közgazdasági és pénzügyi fejlődését csak úgy remélhetjük, hogyha a gazdasági emelkedés létfeltételeit megadjuk, m e r t aratni csak az arathat, aki vet is. (Általános helyeslés.) Az erdők jövedelme az utóbbi években fokozódó irányt vett. Azon kívül nem szabad elfelejtenünk, hogy az állami erdők nagy állami feladatokat teljesítenek. Hogy egyebet ne mondjak: egyházakra, iskolákra kiadunk évenkint 342080 koronát. Azonkívül 25 millió facsemetét osztunk ki, a mi mind az erdőkincstár terhére esik és annak számláját terheli. Felhozták, hogy miért fordítunk oly nagy öszszeget a lótenyésztésre, hogy mintha a nagy urak passzióit t. i. a lóversenyeket a szegényemberek adója fizetné. Ez nagy tévedés. A lóversenyeknek más alapjuk van. Az állam. pénzéből azokra egy krajczár sem megy. Sőt még abból az alapból is, (a totalizator) mely a lóversenyekre szolgál elvonnak egy bizonyos részt, a köztenyésztés érdekében, hogy azt a szegény emberek érdekében használjam fel. Az állat-egészségügy. Hogyan áll a dolog az állategészségügy gyei, a melyről annyit beszélünk? Most elmondok valamit, a miről eddig nem szóltam. Romániából a közelebbi időben behozták a száj- és körömfájást. Erdélyben már tizennégy község száj- és körömfájástól volt meglepve. És akkor, fölhasználva az állategészségügy megtörtént államosítását és fölhasználva azokat a közegeket, a melyeket a törvény rendelkezésünkre adott, sikerült a száj- és körömfájást teljesen elnyomni, úgy, hogy Magyarországon ma száj- és körömfájás nincsen. Mert, a mikor annyit beszélünk állategészségügyünkről, akkor nem ártana ám kissé közelebbről megnézni a dolgot, hogy hogyan áll az az állategészségügy másutt, ügy áll a dolog, hogy p. o. ma Németországban száj- és körömfájással van ellepve 153 község, Magyarországon egyetlenegy község sincsen. Aztán volt szó a sertésvészről. És hogyan állunk a sertésvészszel, ha magunkat pl. Németországgal összehasoniitjuk ? Ugv állunk, hogy Németországban 564 község van sertésvészszel ellepve, mig nálunk csak 323 község. Azt hiszem tehát, hogy Magyarországnak állategészségügyi tekintetben semmi szégyenleni valója nincs. A gyümölcstermelés. Gróf Benyovszky Sándor képviselő ur foglalkozott a gyümölcstermelés kérdésével is és felvetette azt a kérdést, hogy mennyire haladtunk e téren. Engedje meg, hogy csak egy pár adatot mondjak. (Halljuk! Halljuk!) Mig pl. 1895-ben kiosztottunk 876.000 csemetét, most kiosztunk 2,373.000 darabot. Mig 1895-ban 91 holdon volt faiskola, ma már 573 hold a faiskolák területe. Azt hittem, megvallom, hogy ez a sok faiskola talán felesleges is. Mondhatom azonban, hogyha kétszer annyi faiskoláink volna is, az is kevés volna ma már, most annyira megindult közönségünkben a vágy, hogy fásitson és hogy gyümölcsösét nagyobbitsa. (Helyeslés jobbfelől.) Szőlő és bortermelés. A szőlőszetnél Eötvös Bálint képviselő ur az agrár-kölesönök felsüléséről beszélt. Bocsánatot kérek, de, ezt nem lehet mondani, mert a kölcsönök most is folynak. Az az elv pedig, amit a képviselő ur felállított, hogy t. i. a homoki szőllőket ugyanabban a kedvezményben részesítsem, mint a filloxera által elpusztított szőlőket, teljesen hibás és én ezt aláírni sohasem fogom. (Helyeslés.) Mert a homoki szőlőtelepítés magától^ is megindult, az ma már magától is megy. (Igaz!) Általában tekintve azokat a borérté- kesitési viszonyokat, amiket látunk Francziaország- ban, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában stb., szóval az egész világon, ha látjuk azokat a nehézségeket, amelyek a bor értékesítésével szemben mindenütt mutatkoznak, akkor nagyon óvatosaknak kell lennünk és buzdítani gazdatársainkat szőlők telepítésére. (Úgy van ! jobbfelől.) Megállítani a dolgokat már nem lehet. Megmondom, hogy miért nem? Azért nem lehet megállítani a szőlők felújítását, néha bizonyos mértékben mérsékeltebb tempót tartani kellene, mert a felújítást eddig inkább a nagybirtokosok eszközölték. A kisembernek a természete az, hogy bizalmatlan. A kisember tőkeereje is kevés és a kisember mindig azt nézi, hogy a szomszédban mi történik? Mikor látja, hogy a na
