Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-03-23 / 12. szám

94 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Hogy a magyarokat elaltassák, a bécsi kor­mány nagyon kedveskedett... Igv akarták a magyar nemzetet ősi alkotmányáról való lemondásra csalo­gatni. Hanem az országnak volt akkor egy bölcs ta­nácsadója, a ki átlátott a szitán és a nemzetet örök szerencsétlenségbe sodorni nem engedte. Ez a bölcs pedig: Deák Ferencz vala. Továb is van, mondjam még ? Mester ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill .ill ill ill ill ill ill ill.ill 111 íme az ember! (Képünkhöz.) íme az ember! így mutatta be a népnek a meg- ostorozott, vérrel bontott Megváltót a római helytartó. Virágvasárnapján még egyszer felhangzik a hosán- n a, az üdvözlés. Aztán mikor a nap lebukik és újra fel­virrad ... megkezdődik a Nagyhét... a megváltás nagy munkájának emlékezetére. E héten mélyedjünk el lelkűnkben és gondolkozzunk azon nagy, válságos napokon, melyen az emberiség meg­váltásának nagy munkája végbement. íme az ember! A ki Isten is... a ki maga az igazság, élet és ut. Úgy üldözték őt, mint az igazságot így kellett neki szenvednie, meghalnia és dicsőségesen feltá­madnia, hogy a világot megváltsa. A jéghátán is megél. Bizonyára magatok is ösmertek olyan embert, életre való, bátor embert, a kire minden emberfia azt szokta mondani. — A jéghátún is megél. No hát ez is egy közmondás, melynek csat- tanós értelme van. Rendesen a fiú gyermekekre szokták mondani a szülők : — Ezt nem féltem, a jég hátán is megél. De a gyönge leányokra bánatosan néz a jó anya, aztán szemében köny rezeg, mikor jövőjére gondol, mert. — Mi leszen a gyenge leányból? Csak hogy bizony nem minden fiúra nézve válik be a példaszó, hogy hát a jéghátán is megél. Mert arra, hogy valakiből olyan élelmes, erős, életre való ember legyen, bizony nevelni kell. Láttam én már karón varjut! Az az, ösmertem én gyermeket, fiút, a ki apja dús vagyona daczára sem tudott megélni, sőt utó- végre is — a szemétdomb hátára került. Nem mindig, de legeslegtöbb esetben nevelni, szoktatni kell az olyan gyermekeket, fiukat, a kik aztán bizony érje őket a sors bár mely oldalról, a jéghátán is megélnek. Az ilyen nevelésnek meg van a maga regulája. Az első regula, hogy a fiú gyermeket szoktas­suk meg korán a munkára, takarékosságra. Hogy érezze és lássa, mily nehezen keresi apja a kenyeret. El ne kényeztessük azt a fiút, mert akkor még párnák, selyem és bársony közt sem fog tudni meg­élni. Szeressük, (le ne majmoljuk! Ne legyen az a fiú, amolyan anyámasszony, anyás, mert az ilyen, ha anyja szárnyai alul kikerül, bizony hogy ott fagy meg a jéghátán. Dolgoztassuk mértékkel. Szok­tassuk a nélkülözésre, Tudjon tűrni hideget, meleget, éhséget, vihart, esőt. Akkor aztán ember válik belőle, a ki nem ijjed meg a maga árnyékától, sem az élet esélyeitől, csapásaitól, szeréncsétlenségeitől. Mert jaj annak, kit, ha egyszer a baj lever, leesik és többé fel nem tud állani. Nem az a szerencsétlenség ugyanis, hogy el­esünk. Az a valódi nagy, végzetes baj,"hu nem hidunk többé felúllani! Az elpusztult, leégett ház romjait nem a jaj­gatás, siránkozás fogja újra felépíteni. Az akarat, a vas elhatározás! A kinek ezek az erényei megvannak, az bizonyos, hogy a jéghátún is elét. ORSZÁGGYŰLÉS A földmivelésügyi költségvetés. Mint említettük a földmivelésügyi költségvetés tárgyalását e hó 12-én kezdették tárgyalni. ígértük, hogy részletesebb tudósítást nyújtunk olvasóinknak. Mert a földmivelők újságának kötelessége hű képet nyújtani arról: hogyan és miképen áll a gazdavilág ügye a törvényhozás házában ? Hogy és miképen gondolkoznak a honatyák arról a nagy nemzeti ügy­ről — a gazdasági ügyről — a melytől függ a nemzet legnagyobb száma osztályának jövendő sorsa. ’Iszen a honatyák alkotják, hozzák a törvényt. Az egészsé­ges, igazságos törvény boldogíthatja csak a népet. Azonfelül azt akarjuk, hogy a magyar gazdáknak, mint szavazó polgároknak, módjukban legyen meg­ismerni, hogy hát kik azon honatyák, a kik érettük tesznek, velük éreznek örömben és búban egyará- nyosan. Papp Géza képviselő ismerteti elsőben a föld­művelésügyi költségvetést. Ténybeli igazságokat sorol el. Mikor ugyanis Darányi mostani földmivelésügyi miniszterünk 1895. esztendőben kezébe vette a föld- mivelés ügyét az évi költségvetés csak 36 millió koronára rúgott. Ma már k6 millió. Tehát 13 millió­val több. Hét év alatt a földmivelés ügye az ország legeslegelső ügye lett. A kormányzásnak legfőbb gondjai közé tartozik: Segíteni, emelni 3 kis embe­rek helyzetét. Üdvös törvényeket, intézményeket al­kottak, melyekkel védik az erőtlenek jogait. Szö­vetkezetek létesültek, szabályozták a munkát adók és munkások helyzetét, gondoskodtak a segítő pénz­tár létesítésével a szerencsétlenül járt munkásokról és cselédekről, valamint a korral járó munkaképte­lenekről. A gazdasági ipart népszerűvé tették, állat­tenyészet. szőlőművelés lendületet nyert. A nép ok­szerűbb gazdálkodását segítették elő a népszerű előadásokkal és kiadványokkal. Még sok a teendő, de kitartás, bölcsesség és okszerű gazdálkodással a gazdavilágot egy jobb kor köszöntheti. Márnzius 12 én. Eötvös Bálint függetlenségi pártu képviselő kez­dette a meg vitát szűz beszédével. Beszélt a kis gazdák meg a nagy gazdák helyzetéről még pedig különös csavargó észjárással. Azt mondotta, hogy nem a nagy, hanem a kis agráriusokat, gazdákat kell felemelni, segíteni! No hát erre a szóbeszédre rögvest megcsináljuk a nótánkat! Persze! Igaz, hogy a kis gazda helyzete nehezebb. Segíteni is kell raj­tuk, hunczut, a ki nem segít. De a nagy gazdának se az az érdeke, hogy a kicsi ne boldoguljon. Sőt úgy vagyon, hogy ha a kis gazdán segítenek, jól esik ám az a nagynak is. És a mi a nagynak fáj, a kicsi még jobban érzi. Mert hiába, mi már csak olyan nép vagyunk, hogy együtt boldogulunk vagy pusztulunk. Nagy gazda és kis gazda érdeke úgy össze van nőve, mint egy nagy család tagjai. Ezt kellene felérteni a nagy Eötvös Károly kis fiának, Eötvös Bálint honatyának. Márczius 13-án. Benyovszky Sándor gróf. A szélső baloldal grófja sok mindenről csevegett, végre mégis odalyu­kadt ki, hogy Magyarország összes gazdasági bajain csak az önálló vámterület segíthet. Leidenfrort László, tevékeny ágrárzászló tartó különösen sürgeti gazdasági iparágaknak nagyobb mérvű felkarolását. Felhozza, hogy pl. a répaszesz gyártás mily hasznot hajt a magyar gazdának. Be­szédét zajosan megéljenezték. Major Ferencz néppárti képviselő másfél óráig beszélt és magát egészen a nép barátjának és embe­rének mutatta. Most következett az ősz Károlyi Sándornak, a hazai szövetkezetek atyjának, a fáradhatatlan agrár

Next

/
Thumbnails
Contents