Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-02-23 / 8. szám
64 MAGYAR FÖLDMIVELŐ nek lemondását s úgy látszik, hogy az ismétlődő hadi kudarczok s a rengeteg pénzbe került őrház-rendszer kudarcza végre csakugyan oda érlelte a dolgot, hogy Kitchener lordtól szabadulni akarnak. Dewet legutóbbi fényes tette, a melylyel Kitchenernek elfogatására inditott óriási hajszáját kijátszotta, úgy lálszik, megadta Kitchener hadvezéri tekintélyének a kegyelemdöfést. Közös beszélgetések. B—ló Bereg. Bizony, az aratási szerződéssel ne kése- delmezzenek. Meg kell azt csinálni jó idejében. Nagy nyugalom a munkás emberre nézve. I. Cz. Hodos. Az a szerződés érvényes, ha nincs is bélyeg rajta. Megleletezik, de ha más hibája nincs — bizony érvényes az. Mutatványszámot küldünk a hányat kér. Lapunkra az évnek bármely részén előfizethet. Ambrus gazda. Hát miért nem Írja ki egészen tisz- tös nevét-? így nem használhatjuk. Megfelebbezheti egyébiránt a főszolgabíróhoz. A felebbezésben ajánljuk: csendes, nyugodt hanggal éljenek és kerüljék az olyan kifejezéseket, melyek a mi hozzánk küldött levélben vágynak. Borsókás hús. Miről lehet megismerni a borsókás sertéshúst"? A következőről: a borsókás sertésnél a bőr alatti húsban, a nyelvben, vagy szívben, valamint a különféle belső szervekben azonban a szalonnában igen ritkán, körülbelül borsó mekkoraságu szürkés fehér hólyagokat találhatni, melyekből megrepesztésükkor a féregnek gombostű- fejnyi fehér feje ugrik elő. Az ily húsnak élvezete folytán az embernél a borsókából a galandféreg fejlődvén ki, annak kimérése és élvezete az ember egészségének veszélyeztetésével jár. Bégi gazda, S—i. Nagyon örülünk, hogy helyesli a mi módszerünket. Az az eljárásunkat, mely szerint nem csak akkor Írunk egyes gazdasági munkák végzéséről, sikeresebbé tételéről, mikor annak ideje nyakunkon van. Mi különösen akkor szeretünk ilyen kérdéseket felölelni, mikor a gazdáknak idejük van az olvasásra. Mert az a czélunk, hogy gondolkozzanak a közlötteken, beszéljék meg és az esetleges kísérletekre készüljenek elő. Abban is igazat adunk önnek, hogy ma már hasábokat Írni arról (és évről-évre), hogy mi a teendője havonkinl a gazdának vagy gazdasszonynak: túlhaladott álláspont. A kalendáriumok telve vannak az ilyen sablonos dolgokkal. E tért az újságban foglalja el inkább egy-egy olyan kérdés megbeszélése, melyből a gazda valójában sikeresebbé teszi munkáját, lelt légyen az bármely irányú. A dicséretet nagyon köszönjük, de a levelet nem közöljük, mert nekünk elég a tiszta öntudat, hogy már használtunk a közjónak. .iiiiiiiUiiiiááááiiéiáiiiiéiiiiiiiiáiéii EGYBÖL-9IÁSRÖL. Oszkár svéd király. Az 1859-ben elhalálozott I. Oszkár kedves mulatsága volt igénytelen ruhába bebarangolni Stok- holm utczáit. Épen igy járt kelt egy napon szürke ruhában, nagy karimáju kalapban a főváros utezáin, midőn hirtelen egy nőt pillantott meg, ki az utcza tnlsó oldalán, a járdán fölfelé haladt, pedig hát az utcza azon oldalán csak lefelé volt megengedve a járás, nehogy az emberek akadályozva legyenek a menésben. A király intett egy rendőrnek, "a ki őt nem ismerte. — Hallja, hisz azon az oldalon csak a lefele jövők járhatnak. — Igen uram! — Tehát mondja meg annak a nőnek, hogy rögtön erre az oldalra jöjjön. — De uram az a királyné! — Epen azért; neki még jobban kell tisztelni a törvényeket! Ha maga fél, én átveszem hivatalát. A király átkiált az illető nőnek, hogy jöjjön át erre az oldalra. A királyné felismervén a hangot, azonnal átjött s karjába csimpeszkedett a felségsértőnek, kit a halálra ítélt rendőr már a nyaktiló alatt látott. — Látja, mond a király a még mindig megmeredt rendőrnek, a királyné tiszteletben tartja a törvényeket. Maga a hibás, bogy nem figyelmeztette. Ugyanezzel a fejedelemmel történt, hogy mifogadta dőn egy vidék földmives képviselőit külön kihallgatáson, nagyon gyönyörködött bennök s mondá az egyiknek: Azt hallottam, hogy li kivétel nélkül minden embert te nek neveztek. — Úgy van felséged, mondá a megszólított, minden embernek azt mondjuk te, csak neked nem. * Titoktartó. Szabad-e egy titkot rábíznom, báró ur ? — Kérem, csak lessék. — Nagy titok, uram ! 500 írtra volna szükségem. NSVESSÜMK!!! Béres gyermek. Tanító: Megmondtan már gyerekek, hogy csizma nélkül ezentúl nem szabad iskolába jönni, mióta a tanfelügyelő ur itt volt. Andris, pakolj haza csizmáért. Az Andris béres gyerek egy óra múlva megérkezik a kezében két kis csizmával. Andris: Az apám a nagyságos úrtól a vásárra kap pénzt és vesz nekem csizmát, azért addig az urfitól elkértem az övét az egyik párt, mert ő szívesen adta, mikor hallotta, hogy a tanító urnák kell. Tessék! * A rátartó. Éjfél után három órakor csöngették fel a gyógyszerészt ; álmosan, szemeit dörzsölve nyitja ki az ajtót. — No ki az, mit akar? — Adjon az ur egy garasért bajuszpedrőt! A gyógyszerész boszankodik. — Mit, még haragszik az ur ? elmegyek ám mindjárt a másikhoz. Terményárak e hét folyamán. TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára j TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára k. f. | k. | f. k. | f. u k. | f. Árpa 5 75 6 20 Muhar 9 II 10 9 40 Búza 9 50 9 60 Bab tarka 6 501| 7 — Rozs 7 65 7 85 Bab n. fehér 7 201; 7 50 Zab 7 50 7 90 Borsó 10 — 11 — Tengeri 5 10 5 20 Lencsemin.szer. 13 — II16 — Luczerna m. 58 — 60 — Köles 4 301 4 50 Vörös lóhere 52 — 60 — Köles kása 9 50 ! 10 50 Baltaczim 16 ___ 17 — Szatmáron, nyo matott Morvái Jánosnál. 1902.(^ (
