Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-02-23 / 8. szám
MAGYAR FÜLÜMl VEI AJ 60 Néhány szó a papirosról. Babik Józseftől. — Nos, mi az újság, komé? kérdé az egyik atyafi a másiktól. — Hát mi volna más mint papiros, felelt mosolyogva a másik. S igazat mondott. Hanem hát én meg azt akarom elmondani, hogy a papiros miből készül ? Bizony nem másból, mint legtöbbnyire rongyból. Leheleden 1 mondja fejcsóválva erre sok olvasóm. Pedig bizony abból a szennyes, piszkos rongyból, ing- és kapczadarabokból, melyeket a falu végén az élelmes fezig házaló összegyűjt, adván értök a gyermekeknek egy süvűtőt, fakatonát, kis pisztolyt s más ilyenféle gyermek játékokat, melyek neki alig kerülnek néhány hatosába s ő forintokat érő rongy-csomagot pakol fel a girhes gebe által húzott taligába. Hja, persze, ez nem magyar ember természetének való foglalkozás, pedig bizony nagyon is ránk férne, ha Iczigtől élelmesség dolgában egy kicsit tanulnánk 1 Hogy aztán mi mindenféle készül abból a sok piszkos rongyból, azt bajos volna hamarjában elmondani. Hát elég az hozzá, hogy papiros; hanem ez a papiros aztán nagyon sokféle alakban jelenik meg az emberek közt, nem is említve a sok czifra levélpapirost és irkát, melyekért néha apámuramnak vagy anyámasszonynak ki kell szurkolni egy-két krajezárt. Az ember életének kezdetén mindjárt nagy fontossággal bir a papiros. A mint megszületik s meg- kereszteltetik, beírjak rögtön egy nagy könyvbe. Ebből írják ki azután, mikor a himlő oltás, iskolakötelezettség, sorozás következik, a nevét, vagy ha a keresztlevelét kéri. Sajnos dolog az, hogy némely ember csak annyiban nevezhető kereszténynek, hogy neve a matrikuiába be van jegyezve. Ebbe Írják aztán be — csakhogy másfélébe — mikor házasságra lép s a mikor be adja a kulcsot, életének kulcsát, a mennybéli Atyának. Hanem hát más fajta papirosokról akarok én most egy kicsit beszélgetni; teszem azt, minta minők: bankó, kártya, váltó s a többi. Szinte látom, hogy e szavakra, mint hegyzi már a fülét néhány felebarátom. No hát vegyük sorba! Persze első helyen áll a bankói Ezért törekszik a napszámos; a czigány se haragszik meg érte, ha a tányérba egy bankót hajítunk, mikor olyan fülcsik- landólag huzza azt a nótát, hogy : Be van az én szűröm ujja kötve, Barna kis lány, ne kotorászsz benne! Az egyikben aczél, kova, tapló, A másikban százforintos bankó. Hej bizony jó is volna az, ha minden ember bugyellárisában meglapulna nehány ilyen kétszemes bankó; sőt sokan megpróbálták már, de hát rajtavesztettek mindig, hogy valamely alattomban szerzett bankóprésen csináltak ilyesféle papírpénzeket. De hát az ilyen dolog nem járja, mert nagyon gazemberség, a mennyiben rettenetes megcsalása a többi embereknek s az illetők nagyon is megérdemlik, hogy beletörik a bicskájok s e miatt a szegedi vagy illovai tömlöczökbe kvártélyozzák őket. Mert hát, szó a mi szó, de ha valamely hamis ember csinált bankóval vesz meg valakitől egy lovat vagy tehenet, s ez utóbbi a nélkül, hogy tudná, azzal a csinált bankóval akarja lefizetni tartozását s ezt el nem fogadják, bizony nagy betyárság ez a bankóhamisitóktól, épp olyan, mintha elrabolták volna igaz tulajdonosától azt a jószágot. Eszembe jut a szegedi csizmadia. Azt már nemtudnám megmondani, még ha gúzsba kötnének is, hogy minek hitták, de azt tudom, hogy szegény nem elégedett meg azzal, hogy a mustával a talpakat meg öltéseket veregette, hanem egyszer a pénzcsinálásra adta magát. Nem akart ő nagyon sokat annak idején, csak olyan suszter-tallérokat gyártott. Hanem rajta kapták, s mikor vallatásra került a dolog, kisült, hogy neki minden négykrajezáros vörös pénz öt krajczárjába került. Ugy-e, ez volt aztán a nyereség, kivált, ha még hozzá veszszük, hogy ráadásul két esztendőt kapott? Nem ér az ilyen meggazdagodás semmit! Nincs rajta Isten áldása. Már a barikóprés is mennyibe kerül! Sokkal jobbat aiánlok én ennél. De csak súgva mondom, hanem azért tovább lehet adni, hogy a legjobb bankóprés a munkás ember — két tenyere. Biz úgy! Fogd meg csak atyámfia jól az ekeszarvát; fogja csak két kezébe a kovács a pörölyt, szabó a tűt és ezérnát s minden mesterember a maga szerszámját, biztos lesz a siker, mert igaz marad az mindig, hogy: Istennel, észszel, szorgalommal boldogulsz. JÓ EGÉSZSÉG. A himlő-oltás. A melegebb tavaszi időszak megnyíltával a kis gyermekek rendes beoltása országszerte legnagyobb részben kezdetét veszi. Ez alkalommal figyelműkbe hozzuk a szülőknek, hogy a himlőoltás iránti hatósági rendeleteknek pontosan engedelmeskedjenek, mivel ha kicsinyeik sikeresen be lesznek oltva, nagy veszedelmektől mentik meg azok életét és egészségét. Jelenjenek meg tehát pontosan az oltási helyen a kiszabott időre, hogy az orvos a dolgát elvégezhesse. A gyermek anyja vagy tápszülője az oltásnál megjelenjék, hogy az orvos kérdéseire felvilágosítást adhasson; különösen arról, hogy mily betegségekben szenvedett a gyermek? Ha az oltóhelyiségben a beoltandó gyermek sorszámát az orvos felhívja, a gyermek meztelen felső testtel az orvoshoz viendő. Az oltás helyén a felöltöztetéssel várni kell, mig az Oltás helye megszárad. Az oltás után következő negyedik napig a gyermeket még meg lehet füröszteni, az ezután következő napokban fürösztés helyett csupán vizes ruhával vagy spongyával lemosandó. A gyermek megszokott tápláléka változatlanul maradjon; szép időjárás mellett a szabadba vihető ; csak ha láza (forrósága) mutatkozik, 2—3 napon át kevesebb táplálékot kapjon és a szobában tartassák, ágyba fektetni azonban nem szükséges. A ruha, különösen a karokon, szűk ne legyen, mert a sebhez ragad, és leválasztása a gyermekeknek fájdalmat okoz. Az oltási helyekre sem olajt, sem más zsiradékot, a mi a hólyagok kifejlődését és leszáradását késlelteti, tenni vagy bedörzsölni nem szabad. A sebet vakarástól, bedörzsöléstől és bepiszki- tástól meg kell óvni. — Különösen arra kell figyelni, hogy a gyermek ne vakarja a sebeket. A hólyagok környékét langyos vízbe mártott vászondarabkával meg kell tisztítani. Ha a seb udvara nagyon nagy és vörös, hideg borogatást lehet reá tenni. A 12—14 nap után, mikor a forróság megszűnt és a sebek már száradnak, tovább bekötni nem szükséges, a gyermek rendes életmódját újból folytathatja. Ha az oltás után az első nyolez nap alatt, vagy a bemutatás után a gyermeken nagy forróság (láz) vagy kiütés, vagy egyéb baj mutatkoznék, ezt az oltóorvosnak azonnal be kell jelenteni, hogy az orvos a gyermeket azonnal gyógykezelés alá vehesse. A gyermek karjáról más gyermek beoltását megtagadni nem szabad, ez a gyermek egészségét nem veszélyezteti, sőt előnyös, mert a leoltásnál az orvos a hólyagokat megnyitja és a seb hamarább leszárad, mintha a hólyag magától pattan fel. A gyengélkedő és beteges gyermekeket, is ha egy évesek elmúltak és még beoltva nem lettek, szintén be kell mutatni az oltóorvosnak. Az orvos megmondja, hogy mikor kell a gyermeket majd beoltani.
