Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-02-23 / 8. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 01 Ha pedig a gyermeket betegsége miatt beoltani egyáltalán nem lehet, akkor az orvostól felmentő bizonyítványt kap, a melylyel a szülő igazolja a hatóságnál vagy az óvodában és iskolákban, hogy a gyermeket az oltóorvosnak bemutatta. Dr. ISMERETEK TÁEA. Kinizsi Pál. Igazságos Mátyás király alatt volt a hires kenyérmezői csata. Kenyérmező Erdélyben, a Maros mentén van. Sik lapályos hely, két oldalt hegyekkel koszoruzva. A török vezér, neve szerint való A11bég 1479. évben, 60 ezer embert vezetett Erdélybe. Pusztított, rombolt, a mi csak útjába esett. Erdélynek akkori vajdája, Báthory István nem bízván maga erejében, gyors futárokat küldött Temesvárra — a temesi főispánhoz, Kinizsi Pálhoz és értesítette őt a nagy veszedelemről. Ki volt Kinizsi Pál? Hát előbb irtuk, hogy temesvári főispán. De az ő életének olyan hősies története vagyon, hogy élvezet azt leírni és bizony olvasni is. . . . Ott nőtt fel a malom zakatolásai közt, mert apjaura molnár ember volt. Az erős molnár- fiúnak hatalmas testi erejét mindenki bámulta. Egyszer igazságos Mátyás király azon a vidéken járt. Meglátta a nagyerejü Kinizsit, a mint egyik karján egy hatalmas malomkövet tartott. Bizony, hogy megcsóválta a fejét erre, még igazságos Mátyás is. — Jösz’ te velem, szólott a király. És magához vette Kinizsit. És Mátyás király, nem hiába, hogy világraszóló okos ember volt, de most is jól számított. Csakhamar kitűnt, hogy nem csak karjaiban van ám ereje a hős Kinizsinek, hanem vitézsége, bátorsága, lelkének tulajdonai is rendkívüliek. íme, most tudjuk hát, hogyan lett hős Kinizsink főispán. . . . Gyönyörű őszi reggel támadt. A magyar sereg imádkozott Isten szabad ege alatt. Aztán újra felhangzott. — Jézus, Jézus segíts meg! Magasra emelték a zászlókat ... és rohantak a törökre, a nagy nemzeti ellenségre. A török csapat kettő vágódott az erős roham alatt. Már két három török hadsor halva feküdt. Hanem a halott törökök helyett kétszer annyi rohant elő. Mintha csak a megnyílt földből ugráltak volna elő ... Egy pár perez és két tábor össze keveredett. Most már csak az volt a kérdés, a török vagy a magyar fogy-e el hamarébb? Báthory vajda már sebektől vérzett ... a lovat is ledölfték alóla. E szempillantásban kürt hangzik a messze távolból. Már látható! Kinizsi rohan katonáival. A viadal újra kezdődik . . . Kinizsi mindkét kezében kardot villogtat. Rettenetes csapásait jobbra balra osztogatja. A török sereget teljesen leverték. Az őrtüzek kigyuladtak. Hála és diadaltól visz- hangzott a győztes magyar tábor. Kinizsi felkapott egy elesett törököt és tánezra kerekedett. Lába alatt rengett a vértől párolgó föld. * Hallgassátok meg a bölcs szavát. Hőseink emlékét tartsd tiszteletben, mert ha múltadat nem ös- mered, jövődet sem érdemied meg. Ha nincsenek Kinizsiek, Hunyadiak, Dugonicsok : ma talán nem él magyarnép e földön. A történelem lapjait tépdelni, bemocskolni rut, hálátlan dolog. Ezt nem engedi a magyar. De naponkint fogja nemzeti bibliájának forgatni lapjait. Mester. MAGIT AH* KISGAZDA. A pécsi bor hírneve. A pécsi szőlősgazdák által jövő hóban rende/endő borvásár előkészítő bizottsága nagy előkészületeket tesz, hogy a borvásár sikerét biztosítsa. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a pécsi szőlősgazdákat igen szívesen támogatja törekvésükben ; czélja, hogy a pécsi tőkén termelj borok régi jó hírnevét visszaállítsa. A beküldött minták vegyelmezése által a pécsi borok természetes vegyi összetételét, sajátságait fogják hitelesen megállapítani. Eddig pécsi bor elnevezés alatt mindenünnen összeszedett-vedeit borokat bocsátottak forgalomba. Jövőben nagyon könnyű lesz megállapítani a „pécsi“ elnevezés alatt forgalomba hozott bor valódiságát. Ezentúl minden évben tartanak Pécsett borvásárokat. A rendező bizottság több ezer értesítést küldött szét. Gyümölcsfák az utakon. Az állami utaknak gyümölcsfákkal való beültetése a tavaszszal nagyobb mértékben megindul. Darányi földmivelésügyi miniszter utasította a fatenyésztési felügyelőket, hogy működésük helyén a talaj vegyi összetételét megvizsgálva, tegyenek javaslatot a tenyésztésre legalkalmasabb gyümölcsfákról. Itt a jó példa! A győrmegyei Peér község püspöki uradalmában Halmai Béla gazdatiszt ' kezdeményezésére belevették az aratókkal kötött szerződésbe. hogy a ki munkaközben megbántja az Istent, a ki káromkodik, az elveszti kenyerét. Mind a húsz arató készséggel aláírta a szerződést. A nyulrágott sebek orvoslása. A fáknál a nyulrágott sebekre sokféle gyógyszer ajánltatik; ismertetjük a legjobb gyógyszer reczipéjét jó eleve s a következő: A nyulrágást a fán, annak kérgén vagy törzsén felfedezvén, még mielőtt az idő enyhébbre fordulna, sőt legjobb azonnal ezt tenni, faragjuk a rágsebet a sértetlen részig simára s nyomban kenjük be aztán a sebhelyeket agyag, korom és mész vízzel hígított oldattal, vagy még jobb, ha fehér szurkot valami edényben folyékonynyá olvasztunk s ezzel látjuk el a sebet. Ez utóbbi anyaggal óvatosan kell elbánnunk, nehogy a forró kenőcscsel kárt okozzunk a fában. — Ha igy nem késünk e sebek orvoslásával, még a teljesen körül rágott fa sincs elvesztve, képződvén uj kéreg a lég- és vizáthatlan kenőcs alatt. Ha a rágsebek már tovább, hetekig állottak a nap hatása alatt s a sebhely mélyebben leszáradt, az esetben már minden orvoslás sikertelen marad. A jó szerszám fele időt takarít. Azok a vaskalapos hátramaradiak rendesen azzal szokták elütni a dolgot, hogy az erőt még az ész sem pótolja. Pedig hát nem úgy van a dolog. Nem hiszem, hogy volna olyan ember, a ki kétségbe merné vonni, hogy a jó szerszám mindenek fölött igen sokat ér. Elsőbben is azért, mert jó munkát lehet végezni vele. Másodszor, mert kevesebb erővel is többet lehet vele végezni. No meg harmadszor, mert időt is takarít, a mennyiben szaporábban is esik vele a munka. Mindezt pedig az ész diktálja az embernek. Ott lehet a nagy erő, de ha a szerszám rossz, édes kevésre megyünk vele s az is csak úgy fele harmadában végzett munka, a melyben pedig a közmondás szerint kevés a köszönet. De hát akár példában is vehetjük a dolgot. Lám például a kaszálás végzésénél mily óriási nagy különbség van a jó és a rossz kasza között. Jó kaszával valóságos gyönyörűség suhintani a friss és üde fü közé, oly tisztára elfogja, mint akár a beretva. Mig ellenben ha a kasza rossz, csak úgy riszálja a füvet, mint a rossz fűrész a nyers fát. Kétszer olyan nehezére esik a munka, mint a jó szerszámmal s mégis tisztességes része ott marad a fűnek réttartó gyanánt. Nehezíti a munkát s kárt is
