Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-02-16 / 7. szám
Férges közigazgatás. A ki a mi újságunkat immár ötödik esztendőn keresztül figyelmére méltatta: az bizonyságunk lehet a többi közt: xj O Hogv mi sokszor és minden adott alkaO*/ lommal nyíltan, tartózkodás nélkül rámutattunk közigazgatásunk nyomorúságaira. Kezdettől fogva hangoztattMk, hogy igenis a baj nem csak a népben van, a községek, megyék, sőt egyes vidékek elszomorító látványainak forrásai nem csak a gazdasági válságokban keresendők. Hanem keresendők abban is, hogy köz- igazgatásunkban sok a férges elem. Hogy tisztviselőink közt napról-napra nagyobb és nagyobb kezdett lenni azoknak száma, kik úgy viselik magukat, mintha a nép volna ő érettük és nem ők lennének a népért. Egyes megyékben szinte megszokott dolog volt már a hivatalos kötelességek szörnyű elhanyagolása, a közvagyonnak semmibevétele, a számadások eltusolása, az atyafiságos összeköttetésekben való basáskodás és sok sok más dolog, a minek káros következményeit csak most érezzük igazán. Mikor végre-vala- hára a jog, törvény és igazság szele kezdené megfrissiteni a romlott levegőt. És valljuk meg azt is, hogy közigazgatásunk — bár telesden-teli van férges elemmel oly „nebántsd virággá“ tudott nőni, fejlődni itt-ott — hogy ahhoz nyúlni alig-alig merészkedett valaki. Vagy ha akadt független, bátor, önálló férfiú, a ki belemarkolt a darázsfészekbe: azt lehetetlenné igyekeztek tenni. Arra kigyót-békát kiabáltak; azt szabadon lehetett támadni, piszkolni, köpködni, mert őszen a hivatalos világ annak örült, ha a független elemeket lejárhatták. Azokat ők nem szerették. Még azt sem látták ám szívesen, ha egyes munkás, népét szerető vezető embereink társadalmi utón igyekeztek és igyekszenek a bajon segíteni. Hogy is ne! Még valahogyan belátnának a kártyájukba, még utóvégre dolgozni, sáfárkodni, számolni kellene nekik, kik eddig a kényelem párnáin nézték a szállingó pipafüst karikákat. No hát énnek az időnek, ennek az állapotnak is vége kell, hogy szakadjon. A tisztítás nagy munkája megkezdődött. Hull a lepel itt is, amott is. A tisztitó bomba ma Torontál vármegyébe ütött bele Szétpattant és felrebbentette a férges elemeket. E vármegyében a főtisztviselőktől kezdve le a községi elöljárókig számolni fognak — a belügyminisztérium vizsgálata folytán eddigi sáfárkodásukról. Számolni munkásságukról, hűségükről, pontosságukról és sok más e fajta dolgokról. A szigorú vizsgálat mintegy száz tisztviselőre nehezedik kisebb nagyobb sulylyal. O xJ J xJ Jól van ez igy! Régen kellett volna egy erős, vaskéznek belenyúlni abba a szervezetbe, hol az ország romlására férges elmék rontották hosszú időkön keresztül a közszellemet. És mert ily állapotok nem csak Toron- tálban, de sok más vármegyében is akadályozzák a nagy, újjászervező társadalmi munkát, népmentést: csak végezze tisztitó munkáját az a vaskéz tovább és tovább... A nép megkönnyebült és bizalommal fogja látni, hogy ime elérkezik az idő, mikor a munka, a tisztesség, hűség, szorgalom, lelkiismeretesség elfoglalja a helyét ott is, hol példát kell arra adni: mi a törvény, jog és igazság ?
