Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-12-07 / 49. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 393 a nép józanabbul él és okosodik, elméje fölvilágosodik. Büszke vagyok művemre, melynek sikere az én legszebb jutalmam. Somogyi Béla, tanító. Többet észszel, mint erővel! Régen tudjuk azt, hogy sokszor egy maroknyi észszel többet érhetünk el, mint tenger erővel. Így vagyon ez a mi életünkben az emberek magatartását, eljárását, fellépését is illetőleg. Zajjal, lármával, zenebonával még egy verebet sem foghatunk meg. Nem fogunk boldogulni és czélhoz jutni erőszakkal, fenyegetésekkel, izgágasággal sem ott, ltol az erőszaknak, a jusnak, a fenyegetéseknek semmi néven nevezendő helyük nincsen. Hanem csak az emberies érzésnek, a méltányosságnak, talán a könyörületnek és a magasabb, fenkölt gondolkozásnak. így gondolkozom én a magam régi eszemjárása szerint, mikor olvasom itt is, amott is, hogy egyes helyeken akadnak emberek, a kik a népet borsol- ják, izgatják arra, mely szerint kényszerítsék ezt vagy azt a birtokost, hogy hát ezt vagy azt a földet adja el, oszsza parczeílákra és igy tovább! Mert hát hogy az ilyen eljárással nem csak nem lesznek javára a népnek, de ellenkezőleg elrontják még azt a jót is, a mit a körülmények szerint módjával-szerével ki lehetett volna eszközölni. Jegyezze meg magának minden emberfia, hogy az erőszakos, durva fellépés már olyan bizalmatlanságot szül, hogy kimondhattam Az erőszakos, fenyegető népben senki nem bízik. És van is elegendő ok reá. Példák, esetek mutatják. Aki komoly munkába akar kezdeni, aki gondolkodva halad előre és tovább is lát a saját orránál : az tudni fogja, hogy a szelíd emberséges, atya- fias fellépés már félsiker. Az ellenkezője pedig kész veszlesséy. Azért, aki a népet igazán szereti, az nem adhat jobb tanácsot neki, mint azt, hogy minden körülmények közt csak emberségesen, meggondolva, a józan ész szerint kérjen és ajánljon. Akkor és úgy, hogy a mérleg jó, igazságos módra álljon. Mert vannak ám körülmények, miket talán nem is sejtünk. Miket, ha előre jól megismernénk, bizony hogy egészen másképen gondolkodnánk! Hát miért kelljen akkor mindjárt csüstiil valaminek vagy valakinek neki menni! Úgy bizony édes barátaim: —- Többet észszel, mint erővel! Többet szép szerével, mint erőszakkal! Öreg JSotárius. A GAZDA JOGI-TANÁCSADÓJA. Mit kell tenni a gazdáknak, ha a szőlőjüket ért elemi csapás folytán adóelengedésben kívánnak részesülni? A szenvedett kárt a káreset megtörténtéről számított 8 nap alatt a községi elüljáróságnak írásban kell bejelenteni. Ha a kárvallott szőlőbirtokosok többen vannak, két megbízottat kell képviselőként kijelölni a bejelentésre. A bejelentéshez a kár felvételére szükséges nyomtatványokat (ára ivenként 2 kr.) csatolni kell. (1885. évi 45.Ü55. sz. pénz. rend. 3. §.) * Nösülési engedély — és a katonaköteles ifjak. A honvédelmi miniszter a következő leiratot intézte valamennyi törvényhatósághoz: Az uttóbbi időben több alkalommal tapasztaltam azt, hogy a 18-ik életévüket még be nem töltött ifjaknak kivételes nösülési engedélyt kérő folyamodványát né mely törvényhatóság közigazgatási bizottsága pártoló ajánlattal terjesztette föl hozzám. Tekintettel arra, hogy az életkornak 18-ik évét még be nem töltött ifjak részére a nösülési engedély megadása véd- kötelezettségi szempontból hátrányos és a véderő érdekével össze nem egyeztethető, fölhívom a köz- igazgatási bizottságot, hogy ilyen fejletlen korú ifjakat nösülési engedély iránti kérelmükkel — kellő indokolás mellett — már az elsőfokú intézkedés alkalmával utasítsa el és az iratokat csakis a törvényes időben előterjesztett felebbvitel esetében terjeszsze föl hozzám. A miniszter helyett: Gromon, államtitkár. * Mit kell tenni a gazdának, ha valamelyik állatán észreveszi a ragadós száj- és körömfájást? A száj- és körömfájást, vagy ennek gyanúját a törvény ér telméhen azonnal jelenteni kell a községi bírónál vagy jegyzőnél, a ki azt mindjárt megírja a főszolgabírónak és a m, kir. állatorvosnak, ez pedig azonnal kimegy, megvizsgálja a gazda állatát és ingyen jó tanácscsal is ellátja, hogyan gyógyítsa ki azt. Az a gazda, a ki az állatán fellépő ragadós száj- és körömfájást vagy annak gyanúját be nem jelenti, a törvény értelmében szigorú büntetést kap. Addig is, mig az állatorvos kimegy, el kell szépen különíteni a beteget a többi állattól úgy, hogy az más gazdának semmiféle állatával ne érintkez- hessék, nehogy a betegséget más udvarban vagy tanyán levő állat is megkapja. Ilyen betegségben szenvedő állatnak a tejét, különösen nyersen, nem szabad használni; mert a ilyen tejtől az ember is megbetegedhetik és nagy kínokat szenved. Csontos Dömötör biró uram csöndes órái. — Olvasom, hogy megvest válságot vagyis kormányváltozást rebeget- nek az benfentesek. Meg igen, az újságíró mesterek, a kik váltig szeretnének egy kis zavarost. Mert nem tudom másképpen kiejteni azt az úri szólást, hogy hát czenzáczió. Közbe legyen mondva, azon vesz- szük észre la, hogy a magyar ember már nem is fogja megérteni az magyar újságot. Annyi az ilyen szólás, hogy az magamfajta egyszerű ember csak a válát vonógatja. — Olvasom, hogy bizony végre befejezték a felhatalmazási vitát az honatyák. Ez a vita mindig fakaszt egy kis pattanást. Mán pedig kis pattanásbul nagy bajok szoktak sokszor származni, mely az egész testet veszélybe hozhatja. Imhol, itt van az a Got- terhálté—Neszi féle ügy. A miből bizony gyütt egy nesze semmi, fogd meg jó. Olvasom, hogy az miniszter-válság már megcsendesedett vón. a mint hogy hát dukál. Nem jó a gazda házában se‘ az a sok cseléd-változás Hát még az egész ország gazdaságában — az miniszter jövés-menés. A fáradt atyafi. Közjegyző előtt szerzdést köt Kocsis Mihály polgártársunk. Aláírásra kerülvén a sor, odafordul a közjegyzőhöz: — Aztán hogyan Írjam a nevemet, tekintetes uram '? — A hogy szokta — felelt a közjegyző. — Jó, jó, de nagy K-val vagy kis k-val ? — aggatódzik tovább. — Mindegy az akár kicsivel akár nagygyal, csak Írja már — türelmetlenkedik a közjegyző. — No, ha mindegy akkor én kis k-val Írom mert nagyon fáradt vagyok.
