Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-12-07 / 49. szám
394 MAGYAR FÖLDM1YELŐ KI S & A Z D A. __ Kísérleti állomások. A gazdák közül, mikor öregedik az este sokan igyekszenek az Olvasó-Körbe. Mert ott olyan jóízűen eldiskurálhatnak. Eljön a lelkész, tanító, ispán ur is. Mintha csak az egész falu egy családot alkotna ebben a faluban. Bátran kérdezősködhetnek aztán a gazdák egyről-másról, világ folyásáról. Éppen most is igy szól. Érdeklő gazda az espán urnák: — Sokszor olvasom, meg hallom is, hogy az ország töhbrészében vágynak az úgynevezett kísérleti állomások. Bizony elgondolkodtam én ezek mivoltáról, de hát szinte restöllettem kérdésbe tenni. —- Ne röstelje ám az ember az ilyen kérdést Érdeklő gazda. Mert a tanulási vágyban nincs ám semmi resteleni való. — Ugv vagyon az! — Az országban 17 ilyen állomás van. így például legújabban ilyen állomást szerveztek Magyaróváron. Ezt úgy nevezik, hogy tej kísérleti állomás. Kassán meg van már szeszkisérleti állomás. — Mi volna ezek rendeltetése ? — Hát bizony szeretném ezt velős-röviden, sok szó vesztegetés nélkül észhez állítani. De a ki sokat markol keveset fog. Azért csak azt a tudnivalókat hozom elő most, a miket éppen a legkisebb gazdának kell tudnia. — Hallgatjuk espán uramat. — Teszem fel, ott vagyon Magyaróváron a növénykórtani állomás. Hát miért alapították ezt? Történik például, hogy Érdeklő gazda veszi észre búzájának meghibásodását. Mit csináljon, uramfia! Ölbe tett kezekkel várja be, mig az egész termés elpusztul. Nagyon hibásan gondolkodék. A mint valami megmagyarázhatlan, uj betegséget észre vesz, tépjen ki néhány bajos buzaszálat gyökerestül. És küldje el azonnal a magyaróvári növénykórtani állomásnak. Ott aztán tudós, tanult gazdák megvizsgálják a dolgot. És meg is írják ám, mi a baj, mi a betegség? Aztán is megüzenik, hogy mi lenne az orvossága. Ha pedig nagy vagy uj a veszedelem: akkor a vizsgáló, tudós gazda oda utazik a baj, betegség helyére, hogy megtanítsák a gazdákat a védekezésre. — No ez igazán hasznos egy intézmény. — Igv tettek lássák kigyelmetek a múlt esztendőben is, mikor a torzsgomba betegség felütötte fejét az alföldi búzaföldeken. — Lám, lám milyen jó észt tudni. — No de a többi kísérleti állomásokról a következő alkalommal beszélek. — Mi meg nagyon várjuk a beszédet espán uram. Hogy pusztítják a mezei egereket Bereg- vármegyében ? Ember emlékezet óta nem volt annyi mezei egér, mint az idén. A gazdák fejcsóválva látják ezt a töménytelen pusztítást és nem tudták, mi tevők legyenek? Hát fogták magukat és jutalmat ígértek a gyerekeknek, munkát nem kapó embereknek, ha # összefogdossák az egereket élve vagy agyonütve. És sok gazdaságban bevált az egér- pusztitásnak ez a módja. így például b. Kaas Ivor- nak birtokán minden egérért 1 krt. adtak. Rövid idő alatt 360 forintot kellett kifizetni, de 36 ezer egeret pusztítottak el. Hasonlóan pusztítják az egeret Őcskay István baktai birtokán. Itt Í6Ü forintot kerestek az egér pusztítók, mert 16 ezer egeret irtottak ki. Hát ime ezen móddal egyrészt óriási károknak veszik elejét, másrészt meg keresetforráshoz juttatják a kis embereket. Beregi. A kicserepesedett ajak. A kellemetlen baj ellen legczélszerübb lefekvés előtt az ajkakat bor- kenőcscsel bekenni és vászon rongygval leragasztani. Ritka hal. Egy apatini halász a múlt héten egy három méter hosszú halat fogott, mely 128 kilogrammot nyomott. A szerencsés halász a halat 384 koronáért, tehát kilóját három koronáért adta el. Hogy kell lehúzni a dohos bort? Hogyan kell lehúzni a dohos bort ? E kérdés felett lolvt nagy tűzzel a tanácskozás egy társaságban s különféle módokat hoztak fel. — Én legjobbnak találom — vágott közbe egy tréfás ur — ha nem is annyira a dohos bort kell lehúzni, mint aki rosszul kezelte! Ne bántsuk a denevéreket! (szárnyas egereket) A nálunk élő denevérek nagy szolgálatokat tesznek a gazdáknak. Pusztítják az éjjeli lepkéket és azon bogarakat, melyek kivált a gyümölcsfélékben nagy károkat okoznak. Ne bántsuk, ne üldözzük tehát őket! Másfélmilliós bortermés. Szeged város területén mintegy 19.000 kát. hold terület van szőlővel beültetve. Az idei termés — mint a Sz. N. Írja - kivált mennyiségileg annyira sikerült, hogy egy a gazdaságban igen jártas egyén számítása szerint a Szeged területén termett idei boroknak értéke másfél millió koronára rúg. A számítás átlag alapján történt, bár valószínű, hogy az eredmény a termelőkre még kedvezőbb, mert a forgalomba kerülő borok csupán maguk hozzávetőlegesen másfél millió koronát eredményeztek. Egyes esetekben rendkívüli volt az idei termés, igy a többek között egy 10 holdas szőlőben 547 hektoliter volt az eredmény, melynek értéke maga 10.000 korona körül van, úgy, hogy itt holdankint 1000 korona az eredmény. Olcsó kölcsön. A debreczeni kollégium a következő értesítést küldte szét: Tisztelettel tudatjuk, hogy több rendbeii alapítványok befizetése folytán a kollégiumi és egyházkerületi pénztár abban a helyzetben van, hogy igen nyugalmas 6 százalék kamatú kölcsönöket nyújthat jelzálogi bekebelezéssel földbirtokra, azok becsértékének felerészéig. A kollégiumi pénztári vagy ügyészi hivatala bármely irányú megkeresésére készséggel küldi el a kölcsönzési szabályokat, valamint a kölcsön kérelem mintát, eszközli a magasabb kamatú takarékpénztári kölcsönöknek átcserélését a leggyorsabban és igen mérsékelt díjszámítása mellett. Különösebben kiemeljük azt. hogy kölcsöneink engedélyezésével díjazott közbenjárók használása egészen szükségtelen. Fagydaganat ellen. A sok szer között egyike a legjobbaknak, ha annyi krétát kaparunk a csukamájolajba, a mig sürü pép lesz belőle. E pépet vászonra kenjük és rákötjük a beteg részekre. A mint megszárad a kenőcs, újat kell felkötni. Az avas-zsir, élvezhetővé tételére ez a mód bizonyult alkalmasnak: Harmincz liter zsírra körülbelül két kiló faszenet kell szánni. A faszén mozsárban porrá töretik s durva vászondarabbal lete- ritett szitára vagy rostára hintetik. Ügyelni kell, hogy a vászondarab széle a szita peremén kívül legyen s ne csúsztasson be a hátójára. A szita alá tiszta edényt kell tenni s azután a zsírt apródonkint fölolvasztva, a szénporra öntik. A szénpor a rajta keresztül csepegő zsir rossz szagát elveszi s a szita alatt lévő edényben összegyűlő zsiradék olyan lesz mint a frissen olvasztott zsir. A meszeléshez kiváló tartósságot és sokkal állandóbb, elénkebb fehér szint kölcsönözhetünk az által, ha az oltott mészbe közönséges konyhasót teszünk, 3 rész égett mészre 1 rész konyhasót véve. A konyhasónak hozzákeverése a meszelést a falon kifogástalan széppé és czementszerüen keménnyé teszi, melyet még mosni is lehet a nélhül, hogy a meszet levinné a falról. Még a közönséges égetett vályogtéglából való falon is oly szilárdan áll meg a sós meszelés, hogy 4 évnél tovább tartó idő alatt sem lehet rajta az időnek legkisebb befolyást is tapasztalni.
