Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-11-30 / 48. szám

386 MAGYAR FÖLDMIVELŐ jét, a kik az ő szolgálatában már egy esztendőt el­töltőitek, első csoportbeli tagokul beíratja a pénz­tárba, s tagsági dijaikat saját pénztárából fizeti. Deutsch Zsigmond herczeg Észterházy uradalmának főbérlője hasonló képen arról értesítette az igazgató­ságot, hogy bérgazdaságának mindazon cselédjét, a kik már 5 év óta szolgálatában állottak, szintén saját költségére beíratja a munkáspénztár tagjai közé. — A munkáspénztár halottal. Érdekes példával erősítjük az Országos Gazdasági Mun­kás- és Cselédsegélypénztár áldásos működését. Mi­kor a segélypénztárról szóló törvény életbe lépett, Radó Dénes vasmegyei birtokosnak egyik cselédjét, Herbath Eleket már az első hónapban baleset érte, a szecskavágógép összeroncsolta jobb kezét. A szerencsétlen cseléd, a kinek felesége és kiskorú gyermeke is volt, munkaképtelenné vált. A segély­pénztár a mellett, hogy az összes gyógyítási költ ségeket kifizette, havonként megküldte neki a rok­kantsági segélyt, Herbath Elek 14 hónapon át húzta ezt a segélyt a pénztártól, mig folyó évi julius hó 27-én folytonos sinylődés után elhunyt. A pénztár igazgatósága beigazoltnak vette, hogy a haláleset a több, mint egy év előtti baleset következménye volt és az özvegynek 400 kor. haláleseti segélyt utalt ki. A közelebbi napokban megkapták még a 400 koro­nás haláleseti segélyt. Rákosi András gyáréi lakos, a ki véletlen baleset folytán a vízbe fulladt, Manduch Imre nezsettei lakos, a ki megrakott kocsiról le­esett és agyrázkódás következtében elhunyt, továbbá Kamarási Mihály halsai lakos, a kit Szabó János szóváltás közben agyenlőtt. Mint ezekből látható, a segélypénztárnak bő alkalma van tagjainak segélyezé­sére és látható az is, hogy a gazdasági munkások körében sokkal sűrűbben fordul elő a baleset, mint­sem azt gondolná az ember. XSSCriLSsIíiL. A czukor-répa termelés. Egy vidék kisebb gazdáit már hosszabb idő óta nyomorgatja, de az ez évi csapás sokakat koldusbotra fog juttatni. A kisebb gazdák maguk is belátják, hogy a répának nagyobb mennyiségbe.i való termesztése által, mint a hogyan azt a váltó-gazdaság rendszere megengedi, tönkre teszi földeiket, mert ma-holnap a kiszipolyo­zott földeken már sem répa, sem pedig gabona nem fog teremni. Mégis mikor a tél elején a gyárosok képviselői ismét előleggel kezdik őket csalogatni, a kisebb gazdák, mert rá vannak szorulva, ismét majd­nem mind lépre mennek. Hozzájárul, hogy a répa átvétele, azaz a mázsálás ellen is sok a panasz. A tavarnoki és a diószegi gyár kartelbe léptek, a mi­nek az a következménye, hogy a drágán termelt répának az árát ők szabják meg és — legalább a kisebb gazdáknál — nem a termelők állapítják meg, hogy melyik gyár számára fognak termelni, hanem a gyárosok. Mindezek visszás állapotok következté­ben a czukorgyárak valóságos átkai lesznek vidé­künk mezőgazdaságának. Helyesebben tenné a nép, ha a tömegesen termelt czukorrépa helyett inkább a krumpli és a kukoricza-termelésre menne át, mig a czukorrépa-magot néha háromszor is kell vetni, a mig sikerül, a szántóföld üresen marad, addig a krumpli és a kukoricza minden évben terem, igaz egy évben kevesebb, más évben több, de biztosan terem. A czukorrépát hadd termeljék a nagybirto­kosok, a kik szántóföldeiket gőzekével mélyen fel­szántván, a. földet ki nem szípolyozzák és igy fé­nyes termést hoz. Milyen volt a francziáknál a szüret? A szüreteket elvégezték szőlőtermelő gazdáink, a bor­mennyiség csak megjárja, de a minőség ellen álta­lános a panasz. A kissé későbben érő fajták elsa- vanyitották a mustot. Erancziaországban még rosz- szabbul ütött be a szüret, mert amig tavaly 79,000.000 hektoliter hóra volt, az idén csak 35,000.000 hekto­liter termett, ami annyira kevés, hogy ha a múlt évről nem maradt volna ugyanannyi készlet, nem is volna elegendő Erancziaország ez évi borfogyasztó­inak kielégítésére. A tojás megőrzése télen. Megfelelő meny- nyiségü égetett gipszet vízzel híg péppé keverünk össze és a tojásokat a pépbe martjuk. Eme gyorsan keményedő áthuzat csakhamar elzárja a légköri le­vegőt és teljesen megfelel czéljának. A fődolog azon­ban, hogy az igy kezelendő tojások mindig frissek legyenek. Az ilyen tojásokat hűvös helyen tavaszig is eltarthatjuk. Burgonyakivitel Angolországba. Angliá­ban ez évben alig termett burgonya. Ezért oda nagy szállításra lehet kilátásunk. Illetékes helyről közlik a gazdaközönséggel, hogy a bevitelre szánt burgonyát kézzel válogassuk, minden sérüléstől vagy bármi betegségtől mentes legyen, Az angol piaczon csak nagy, középnagy és olyan burgonyafélék helyezhe­tők el, amelyek mélyen fekvő szemekkel nem bír­nak, megfőzve lisztesednek és húsok lehetőleg fehér. A szállítás zsákokban 51 kilogrammnyi súlyban szo­kott történni. Ez időszerűit egy zsákért 3.60—4.20 koronát fizetnek. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egye­sület elnökválasztó közgyűlést tartott. Elnökké az egyesület eddigi alelnökét, Domahidy Sándort vá­lasztották meg. Az olasz bor. Közeledik Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződés lejáratának ideje s a szőlő- termelők érthető izgatottsággal lesik, várják, fele­melik-e az olasz borok vámját. A bortermelő vidéke­ken népgyüléseket tartottak s a kérvények özöne ment fel a miniszterekhez és a képviselőházhoz, hogy a borvámot emeljék fel. A GAZDA JOGI-TANÁCSADÓJA. Ne nyúlj a rakásba rakott karókhoz! Szőlőtőkék mellé bevert karóknak és a szőlő terü­letén rakásba rakott karóknak ellopása miatt a kir. járásbírósághoz kell megtenni a feljelentést, mert ez lopást képez. * Ne bántsd önhatalmúlag a határ-jelt! Határjel-hamisítás vétségét képezi és három évig terjedhető fogházzal büntetendő: ha valaki va­lamely határkövet vagy határmegjelölésre szolgáló jelzőt vagy más tárgyakat kárositási szándékból megsemmisít, elvisz vagy más helyre áttesz. (1878. t. ez. 407. §.) “ „ Mit kell tudni a vert mezei utak tilalmá­ról? A birtokos engedélye nélkül vert mezei szekér vagy gyalogutak tilalmát az illető birtokos kérelmére az elsőfokú hatóság a község területén és szomszédos községekben kihirdetni tartozik. Ha valakinek föld­jén oly utat vernek a szomszédok, melyet a gazda megtűrni nem akar: forduljon a főszolgabíróhoz és kérje az illető, ut betiltását. A ki a tilalom kihirde­tése után is jár vagy közlekedik azon az utón: büntetés alá esik. * Kinek kell fegyveradót fizetni? Fegyver­adót fizet mindenki a birtokában levő, vadászaira használható lőfegyverek után. Úgyszintén azon fegy­verek után is, melyek családtagjai vadászcselédjei, mező és szőlő vagy erdőgazdaságban alkalmazott csőszök, pásztorok és erdőkerülők használatában vannak. Az első kalendárium. A legnépszerűbb könyv az egész világon a kalendárium. Mert ott találta az ember a tudós Íróasztalán és a földmivelő szobájá­nak mestergerendáján egyaránt. De azért kevesen tudják ma már, hogy ennek a roppantul elterjedt

Next

/
Thumbnails
Contents