Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-11-30 / 48. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 387 könyvnek a bölcsejét itt ring adták Magyarországon. Ez épp úgy kiesett az emberek emlékezetéből, mint az, hogy a gyújtót és villámos dinamót is magyar ember fundálta ki. Igv van ez a naptárral is, pedig biztos alakokon épül föl az az érdekes dolog, hogy a világ első, mai értelemben vett kalendárium ha­zánkban készült s egy tudós magyar főpap költségén jeleid meg. A naptárak emez őse oly hírnévre tett szert, hogy két századon keresztül a müveit Európa csillagászai ezt használták kézikönyvnek. A pozsonyi »Akadémia Istropolitana« kitűnő tanárának, Regi­omontanus Joannesnek műve volt e könyv, melynek Tabulae Directionnm volt a czime és táblázatokban mutatta be az égitestek pályafutását, keringését és elhajlását. Ezenkívül naptárt ad az 1475-től 1515-ig terjedő időszakra. Regiomontanus e munkáját Vitéz János érsek fölszólitására Esztergomban dolgozta ki, mint ezt a krakói Vitéz-kódexben latinul olvashatjuk, mely szerint »A táblák e könyvét Regiomontanus Joannes magiszter ur szerkesztette az esztergomi várban, az Űr 1167-ik évében, mely munkában neki Márton mester segédkezett vala.« Ez a magyar csil­lagászati naptár tehát nemcsak tudományos tekin­télyben, de megjelenésében is megelőzte az augsz- burgi (1491) lübeki (1519) és rostoki (1523) nap­tárakat. MI ÚJSÁG? * 5 — Királyunk ő felsége gyöngélkedett. Reu­matikus fájdalmai szűntek. Most már rendes mun­káját és sétáját is végezheti az agg uralkodó. A ki­rály orvosa karlsbádi fürdő kúrát ajánlott ő felsé­gének. De a kötelességét oly példásan szerető ki­rály igv felelt: — Nincs időm több hétig tartó kúrára. Mikor pedig a király környezete is sürgette a kúrát, a király igy szólott mosolyogva: — Ugv látszik, elhatározták, hogy belőlem minden áron öreg embert csinálnak. — Egy községi biró kitüntetése. Ő felsége Csillán- Imre Nemes-Pann község 94 éves agg túrá­jának, volt 48-as honvédnek a koronás érdemkeresz­tet adományozta. — Szepesmegye 300.000 koronás örök­sége. Szepesmegye váratlanul nagy örökséghez ju­tott a minap. Az Aradon elhunyt Mattavovszkv Nán­dor dr. kórházi főorvos háromszázezer koronát ha­gyott Szepesvármegyére, hogy tanügyi czélra fordítsa. —• Harmincz munkás a Dunába veszett. Órsováról jött a szomorú hir, hogy a minap az Al- Dunán egy munkásokkal megrakott hajó léket ka­pott és egyszerre sülyedni kezdett. A rémület álta­lános lett, úgy hogy nagyon nehéz volt a menekü­lés. A közelben álló hajók segítségükre siettek a munkásoknak, a kik közül 5 férfit és egy nőt sike­rült is kimenteni, azonban körülbelül 30-an odavesz­tek a hullámokban. A mentést nagyon megnehezí­tette a teljes sötétség. — Vigyázzatok! Még szeptember közepe táján történt, hogy Mézes községben Relák Mihály 5 éves fiacskája, a kit egyedül hagytak szülei, — a tűzhely körül játszadozva az ott felejtett ruhanemű- eket magára gyújtotta. Mire észrevették, lángokban állott az egész szoba s kis Bélák Miskáról égő eza- fatokban czibálták le ruháját s igy is oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy két hónapi kínlódás után a minap szenvedett ki. Mivel kétség kívül az égési sebek következtében pusztult el a csöppség, a csendőrség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt megindította a vizsgálatot. — Elgázolt munkások. A miskolczi gyorsvo­nat Rákos-Keresztur közelében elgázolt két munkást, akik nyomban meghaltak. A két munkás holttestét a rákos-keresztúri temető halottasházába vitték. — Két város versengése. Barsvármegye ké városa, Léva és Aranyos-Marót régóta czivakodnak és kérvényeznek az ügyben, hogy melyik legyen a megyeszékhely. Léva azzal érvel, bőgj' ott van a pénzügyigazgatóság is, különben pedig úgy törté­nelmi múltjánál, mint emlékeinél fogva előbbre való város Aranyos-Marótnál, mely város viszont a régi jog alapján s kedvezőbb fekvésénél fogva nem en­ged a 48-ból s követeli, hogy maradjon minden a régiben, azaz Aranyos-Marót legyen ezentúl is a megye székvárosa. Most végre megérkezett a bel­ügyminiszteri rendelet Barsvármegye alispánjához és Aranyos-Marótnak adott igazat. Tudomására hozta egyben a megye lakosainak, hogy ezen döntése kö­vetkeztében a pénzügyigazgatóságot is át fogja he­lyezni Léváról Aranyos-Marótra. Persze, hogy nagy most az öröm Aranvos-Maróthon, de nagyobb a ke­serűség Léván. — Tűz. Sátoralja-Ujhelvről Írják: Rátkán nagy tűz volt, melynek huszonnyoícz lakóház esett áldo­zatául a melléképületekkel, az összes eleséggel és a takarmánynyal együtt. Esak néhány épület volt biz- osi tva. — Az öreg asszony és a kis bárány. Ke­resztfalván volt özvegy Tüzek Jánosnénak egy kis báránya, amelyet úgy ápolt, dédelgetett, mint egy kis gyermeket. A napokban az apró jószág a nyitott ároknál botorkált és a mélységbe zuhant. A szegény asszony a kis bárány nyöszörgésére figyelmessé lett és odament az árokhoz. Az öreg asszonyon annyira erőt vett a báránykája szenvedése miatti fájdalom, hogy összeesett és meghalt. Ott találták meg der­medt tagokkal kedves állatkája mellett, Szivszélhü- dés ölte meg. — A gyermeki szeretet példája. A gyermeki sze­retetnek megható jelét adta egy fiatal, 19 éves, Wiesa falu­beli (Csehország) leány. Anyja oly súlyos égési sebeket ka­pott, hogy az orvosok véleménye szerint életéi csak úgy I lehetett megmenteni, ha az égési sebekre élő ember bőrét tapasztanák. A fiatal leány, gyermeki szeretettől indíttatva, kijelentette, hogy ő kézséggel kiállja a műtétet, megengedi, hogy jobb karjáról a bürt lehántsák. A műtétet csakugyan véghez vitték s mint Írják súlyosabb következmények nélkül, mert úgy az anya, mint bátor lánya jobban vannak már. — Nagy tűz volt a minap Ságh községben. Egy szérüskertben a szalma meggvuladt. Ebből ke­letkezeti a nagy tűz Elégtek lakóházak, pajták és számos más melléképület. A kár 50 ezer korona. Az épületek nagy részben biztosítva voltak. — Talált pénz. Veszprémben két kis elemi iskolás fiú : Léb Mihály 10 éves és Rábaközy Ferenez 12 éves ta­nuló a Virág-utczában az irgalmas nővérek zárdája mellett haladtak, s egyszerre egyikük a kis Léb Mihály a földön egy nagy csomó bankót pillantott meg. A gyerekek nagyon megörültek a talált pénzen tüstént meg is osztozkodtak. Otthon aztán nagy örömmel mutatták meg a szüleiknek a talált bankjegyeket. Léb József, a 10 éves Mihály édesatyja, a ki jómódú kőműves és városi képviselő tegnap a ren­dőrséghez vitte a pénzt, amelyet a fia talált. Ugyancsak úgy tettek a pénzzel Rábaközi szülei is. Másnap az elveszett és megtalált pénz igazolt tulajdonosaként Köves János kir. I táblabiró jelentkezett, akinek a pénzt ki is fizették. Legér­dekesebb azonban a dologban az, hogy a rendőri híradás­ra mintegy tizen jelentkeztek, a kik a talált pénz tulajdo- nossának állították magukat, de mivel vallomások szerint mindannyian pénztárczában vesztették el pénzüket, a ren­dőrkapitány udvariasan kitessékelte az állítólagos kárval­lottakat. — Víztől elsodort fiúcska. Borsabányán (Márm. m.) nagy szerencsétlenség történt. I-’ektor Péter nevű tiz éves kis fiú három pajtásával játszott a Osizla vizén, mikor egy­szerre megindult rohamosan a kibocsájtott gátviz és elra­gadta a kis fiút pajtásaival együtt. Azonnal siettek a gyer­mekek megmentésére, de hasztalan, mert a teljes erővel hömpölygő árvízben nyomtalanul eltűntek a gyermekek. — Elégett gyermekek. Borzasztó szerencsétlenség történt a minap reggel, mint olvassuk. Román-Szta- morán. Belu Pável gazdaember a feleségével bement a te­mesvári vásárra, két és hat esztendős két kis fiukat olthon hagyva egy tizenkilencz éves fiurokonuk felügyeletére. Ez a fiú azonban csakhamar elunta magát és magukra hagyta a két gyermeket, a kik a nyitott tűzhelynél játszadoztak, mig a ruhájuk tüzet fogott. A szegény gyermekek szénné 1 égtek. A hatóság szigorú vizsgálatot indított.

Next

/
Thumbnails
Contents