Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-11-02 / 44. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ

351

előkerültek, rendbe hozta, kitisztogatta, munkára alkalmassá tette őket. Mert azt tartotta ám, hogy az a gazda, a ki csak annyira viszi, hogy egyenes barázdát tud huzni és el tudja vetni a magot: az vagy megfizet dusásan minden csekélységért, vagy hagyja pusztulni a gazdaságot. Fél gazda az ilyen. Kalapács, gyalu, fűrész, fúró, faragó szerszám nélkül — a gazda olyan, mint a malom viz nélkül.

Ugyanazért minden jóravaló gazdaembernek szüksége van egy kis gazdasági műhelyre. E műhelynek egész éven át derekas hasznát veszi ám. (Teszem azt nyári munkánál is a gazdasági eszközben elhajlik például valami csavar, vagy más kisebb baj áll elő: milyen jó, ha a gazda azonnal segíthet a dolgon.) De különösen téli időben életszükséglete, hű társa, sőt gyümölcshozó jószága leszen a munkaszerető embernek.

Azok az ipareszközök neki úgyszólván megmondják, jelezik, mit tehet, dolgozhat gazdasága érdekében. Körül néz udvarán. Megvizsgálja palánk- jait. A jószágok istállóját, ólját. Egyszóval mindazt, a min ezen eszközökkel segítenie lehet és tud. ha akar. Mert, a ki akar, az sok-sok mindenre reá jön, melyről eddig azt hitte, hogy nekie ezért fizetni, költenie kell.

Hát azt hiszem, nem kergetek lepkét, mikor amondó vagyok, hogy minden magyar gazdának Faragó Mihálynak lehetne, sőt kellene lennie. Mert hej, ez a kis gazdasági műhely nem csak sok költekezéstől menti meg a gazdát. Munkára ügyesi ti kezét. De elvonja eszét, lelkét, szivét — sok rossztól. Oda köti családjához. Megmenti az unalom ördögétől. Mert őszen, ha egyszer ez az ördög bejut a gazda házába, akkor mintha a föld nyílnék meg, gyün a többi mind — csapatostul.

Szándékosan nyomtam meg pennámat e szavaknál, hogy a gazda téli műhelye munkára ü g y e s i t i a kezet.

Mert az a gazda, a ki a gazdasági műhelyben emberül forgatja a mesterségnek eszközeit: az alkalmas a b b, h a j 1 a n d ó I) b, ü g y e s e b b m i n - den más úgynevezett gazdasági ipari ágak megtanulására, teljes elsajáti- t á s á r a.

A mostani tapasztalatok igazolják, hogy rendszerint azon gazdák körében honosult meg a téli gazdasági ipar, (mint a keresetnek egy igen jelentékeny forrása) kik annak előtte már a gazdasági műhely szerszámait kezelték, forgatták. A kik otthon — télen át — a saját gazdaságukban — iparkodtak.

És azokat lehet téli, szánandó odujokból felrázni, kicsalni, a kik eddig a telet úgy töltötték, mint az a bizonyos állat, a melynek télen egyedüli munkája, hogy a talpát nyalja és Gyertyaszentelőkor megfordul, kinéz és — visszabujik.

Hát engedtessék meg nekünk ez a kis vastagabb hasonlítás, de bizony szánalmas ember az, a ki ma már a télnek semmi hasznát sem akarja venni.

... Faragó Mihály uram is a kis gazdasági műhelyben jött aztán arra a gondolatra, hogy hiszen bizonynyal mondjuk, a ki nem hallgat az emberséges szóra és az egész télen át — alszik.

No majd tovább ébresztgetjük alvó atyánkfiáit.

A közeledő uj esztendő alkalmával kommen- dáljátok a mi újságunkat!!

A jó kocsis.

Évekkel ezelőtt Guibert bibornok, párisi érsek beszélgetett Thiers-rel, a franczia köztársaság akkori elnökével.

— Részemről meg vagyok győződve, mondotta az elnök, hogy az állam szekerének, ha biztosan akar haladni, négy szilárd keréken kell állania ; e négy kerék: jó hadsereg, jó tisztviselők, jó közigazgatási rendszer és jó papság.

— Igaz, válaszolt a bibornok, de ez még nem minden : a szekérnek jó kocsisra is van szüksége.

Munkás-ügy.

— Értekezlet volt Győrben a munkás-pénztár érdekében. Az értekezletre Darányi miniszter ur is képviseltette magát. A gyűlés elhatározta, hogy a pénztár érdekében minden lehetőt elkövet.

— A kisemberek segítésére, azok gazdasági kiképzésére a földmivelési miniszter jelentékeny összegeket előirányoz a jövő évi költségvetésben, a melyek a tavalyi hitelt meghaladják. így a népies gazdasági ismeretek terjesztésére szolgáló hiteltöbb- lete 60.000 korona. A gazdasági munkásügyek számadása czim alatt Darányi Ignácz földmivelési miniszter 300.000 koronával emelte az irányzatot, amely többlet a munkás segélypénztárnál jó munkások kitüntetésére rendszeresítendő 1000 ingyenes hely költségeinek fedezésére szolgál. Ezen uj ágazat keretében azonban legfontosabb’ az, melylyel a gazdasági munkások helyzetének közvetlen javítására, mint uj tételt 300.000 koronát vett fel a miniszter. Ez összeg a házi ipar terjesztésére fog szolgálni. A helyvidéki földmivelő nép segélyzése uj czim alatt 283.244 korona több kiadás van előirányozva. A helyvidéki népsegitést kiterjesztik a székelyföldre is.

— Nagy fontosságú határozatot hozott a közigazgatási bíróság a gazdáknak cselédjeikkel szemben, ezek betegsége alkalmával fenn álló kötelezettségükre vonatkozólag. Egy megtörtént esetben ugyanis kimondotta, hogy a gazda cselédje után minden esetben tartozik a kórházi költségeket 30 napon át fizetni. Fennáll tehát a gazdáknak ezen kötelezettsége még akkor is, ha cselédjét a kórházba szállítást megelőzőlej már a lakásán gyógyította és pedig tekintet nélkül arra, hogy az otthon való gyógykezeltetés mennyi időt vett igénybe. Ez elvi jelentőségű határozatot a közigazgatási bíróság azzal indokolja, hogy az 1898. évi 21. t. ez. 5. §-a a gazdát a kórházi költség viselésére kötelezi. Nem tekinthető tehát e kötelezettség teljesítésnek e határozat szerint az a körülmény, hogy az illető cseléd már megelőzőleg rendes orvosi ápolásban részesült, de nem kórházi ápolásban. Ez a határozat is nagy mértékben ösztönözi a gazdákat arra, hogy cselédjeiket minél előbb beirattassák az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélv-pénztárba, mert ez esetben akár saját lakásukon, akár a kórházban ápoltatták cselédjeiket, a felmerült költségeket csak előlegezniük kell, mert a pénztár, iia a cselédet nem a gazda hibájából érte a baleset, ezen költségeket mindenkor megtéríti. Saját magán segít tehát az a gazda, a ki cselédjeit a munkás-pénztárnál biztosítja.

— A gép áldozatai. A cséplőgép évenként megszedi a maga adóját a gazdasági munkások Köréből. Nem egy derék munkás vesztette már el éleiét ilyen módon, s nem egy család maradt nyomorban, megfosztva a kenyérkeresőjétől. Igv volt ez eddig is. s fájdalom igv lesz ez után is. De bár az ilyen szerencsétlenség mindenkor borzalmas, megszünteti a vele járó nyomort és enyhíti a kétségbeesést az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár humánus intézménye, melynek tág tere nyílt az elmúlt nyáron is a jótékonyság gyakorlására. Ez úttal csak 3 példái hozunk fel, mint jóakaró figyelmeztetést arravonatkozólag, hogy mily könnyen érheti halálos baleset még a legóvatosabb gazdasági munkást is, s mily jól teszi mindenki, ha ezzel számot vetve, s elkészülve minden eshetőségre, a köny- nven beállható szerencsétlenség ellen biztosítja magának az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár áldásait.

Pest megyében, Tószeg községben Olsa János gazdasági munkás önhibáján kívül beleesett a cséplőgépbe, a mely egy pillanat alatt összemorzsolta. Koch Jánost a Tolnamegyei Gvönk községben érte hasonló baleset. Kovács Sándor cséplőgéptulajdonos- nál volt alkalmazva etető gyanánt, s a mikor a dob háta mögött összetorlódott szalmát eligazította, vé-