Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-09-21 / 38. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 303 Próba-háborúk. A hadgyakorlatokat legtöbben olyan játék-féléknek tekintik. Hej, pedig nem úgy van ám! Valóságos próbahá boruk azok, a hol bizony a legfőbb katona az utolsó bakáig ugyancsak szurkol, bogy ki tegyen magáért. Meg van ott mindenkinek a maga dolga. Résen kell lenni és amúgy igazán előszedni a katona virtust, mert különben az ilyen próbaháburuk alkalmával is sok áldozat esbetik el, nem ugyan halállal, de szégyenkezéssel, meg — odébb küldéssel. Ott van ugyanis a legfőbb hadui\ király ő felsége. Ott volt most is a német trónörökös. Ott voltak a külföldnek leghíresebb hadvezérei, kik szigorú katonás mértékkel mérik, vizsgálják: vájjon mit tudnak hát katonáék ? Az idén Sas vár közelében voltak a nagy hadgyakorlatok, próba-háborúk. Sasvár községe teljes díszben várta a királyt és fejedelmi vendégét, a német trónörököst. Örömzaj közt érkezett meg a király, kit a nyit- rai főispán üdvözölt. A király ő felsége kijelentette, hogy örömmel jött Nvitra vármegyébe. Majd többeket magas megszóllitással tüntetett ki a népszerű uralkodó. Nem sokára megérkezett a német trónörökös vonata is. A kupéból egy délczeg, katonás ifjú lépett ki. A német trónörökös. Az ifjú trónörökös a királyhoz sietett, megragadta a királyunk kezét és feléje hajolva megcsókolta. Aztán kétszer arczon csókolták egymást. A német trónörökösnek aztán bemutatta a felség a főherczegeket és több katonákat. Mire a trónörökös igy szólott: —- Rendkívül örülök, hogy Magyarországra jöhettem. Aztán kezdetét vették a hadgyakorlatok, melyek szept. 16-ig tartottak. A hadgyakorlaton, mint jeleztük részt vettek, mint a király ő felsége vendégei Amerikából, német, franczia, angol, olasz, orosz országból, Rómából, Jappánból, Törökországból, Egyiptomból kiküldött katonai méltóságok. A katonai gyakorlatok valóságos barczszerüek, tehát próbaháboruk voltak, melyek oly szépen sike- / riiltek, hogy mindenki eltelt velük. Olvasás után adjátok tovább-olvasásra újságunkat! Bogárné szomszédasszony jó tanácsai. — A gyermekápolásról. — Bogárné asszony, kilencz ép, egészséges gyermeket nevelt föl. Olyanok voltak a gyermekek mindig, mint a vakart halacskák: tiszták, fürgék, egészségesek. A Bogárné szomszédasszonyának is voltak gyermekei, számszerűit hatan is, de bizony azok lassankint elhaltak, ki egy-két hónapos, ki két-három éves korában. Egyetlenegy fiút tudtak akkorára fölnevelni, hogy már legény számba ment, de valami belső betegség rágódott azon is, mint a féreg és mikor már örömük lett volna benne szüleinek: akkor halt meg, 20 éves korában, ügy maradtak ketten az öreg szülők, mint a magzat nélküli galambok. Váltig mondogatta Bogárné a szomszédasszonynak régebben mig apróbb voltak a gyermekek, hogy igy meg úgy, ne bizza a cselédre a gyereket. Egyszer még össze is szólalkoztak e miatt, mert Bogárné hibáztatta a szomszédasszonyát. Bogár uram aztán azzal csitította el: — Hallgass anyjok! Nem tudod, hogy a kocza is egyik nyolcz malaczot nevel, a másik kettőt sem tud felnevelni, agyonnyomja, vagy más bajt okoz neki. Van jó nevelő, meg rósz nevelő anya állat, így az asszonyiállat sem egyforma. De Bogárné erre igy vágott vissza a fürge nvelvecskéjével: — Dejszen a nyüstyit a kend eszének, az »asszonyiállatot« ne hasonlítsa kend az oktalan állathoz, mert az asszonynak eszet adott a gondviselő Isten, — aztán meg az anyjától is tanul valamit minden fehércseléd. Mikor aztán Bogárné asszonyom férjhez adta az idősebbik gyönyörű leányát, ily tanácsokkal látta el a gyermeknevelésre nézve : 1. A kisdedet esztendős koráig langyos vízben mindennap fürdessétek (hat hetes koráig naponként kétszer legyen megfürösztve.) Fürdetéskor az ajtó, ablak zárva legyen, az ajtón ne mászkáljanak. A túlságos meleg viz ép olyan káros, mint a túlságosan lehűtött. A fürdetés bárom, legtöbb öt perczig tartson, közben jól mossátok meg a gyermek minden testrészét. 2. Az anya táplálja gyermekét kilencz hónapig, akkor válaszsza el, de big eledelre már lassan-lassan előbb szoktassa. 3. Sok rendbeli nappali álom, éjszakánként lehetőleg egy izromban való altatás növeszti, erősiti a gyermeket Hogy pedig a gyerek álma nyugodt legyen, ne fáslizzátok, kötözzétek le, hogy a pólyában megmozdulni se bírjon és ha magától el nem alszik, ne ringassátok agyon. Nincs károsabb, mint a kis csecsemő túlságos ringatása. Legjobb lenne, ha a gyermekeket ringó bölcsőbe nem is tennék. 4. Az álom természetes módon jöjjön. Álmatlan gyermeket mákfőzzettel, sem más kotyvaszték- kal ne altasd, meri ezzel esak hülyét nevelsz és kiölöd gyermekedből az értelmet. Hány anya kesergi botorságát, hogy mákfőzettel altatta gyermekét. 5. A gyermek sokszor azért nyűglődő, hogy valami baja van. Leggyakoribb a székrekedés. Újszülöttnek egy-két hónapig köménymag-főzetet adunk. A köménymagot megfőzzük, megszűrjük és levébe kevés czukrot teszünk. Ebből egy kis kanálnyit adogatunk be a kicsikének. Később rebarbarát veszünk a baj ellen a gyógyszertárban. 6. Hasmenéskor keményítős vizet adunk és a gyermek basát jó melegen tartjuk. 7. Sokszor koszmó lepi be a gyermek fejét, sok anya nem meri ilyenkor fésülni gyermekét. Ez félszegség és tudatlanság. A koszmót óvatosan le kell fésülni, előbb olajjal meg-kell lágyítani. A fejlágynál pedig nagy vigyázattal kell a koszmót eltávolítani. 8. A gyermeknek czuczlit ne adj a szájába soha. Sok anya csukrot tesz vászon-csombékba és ezzel tömködi be a kicsike száját. Hány gyermek pusztult ebbe bele. Éppen úgy sok gyermek pusztult el, mert anyja kivitte a mezőre, félnapokra vigyázás nélkül hagyta és a napsugárnak kitette a gyönge apróságot. 9. Fogzás idején semmi más szert ne használj, minthogy boros vízzel mosogasd a puffadt, gyuladt inyrészeket. 10. Hat hónapos korában himlő ellen oltassuk be a gyermeket, a mig a himlő-oltás helye sebes, gyuladásos, a fürösztés elmarad. Akkor csak mosdatjuk a kis csöppséget. Ezeket a jó tanácsokat jó lesz követni minden anyának! A muszka asszony az orosz közmondásokban. Az asszony feje olyan, mint a tatár pénzeszacskója. (Üres.) - A kutya okosabb, mint az asszony — az nem ugatja meg a gazdát. — Hét ácsbárd eldolgozhat egy fán, de két rokka egy fonalon nem. — Asszonynál és részegnél könnyen áll a sirás. — Ahová nem megy az ördög, oda elküldi az asszonyt. — Egy ember őrült volt és megházasodott ; ettől megjött az esze és fölakasztotta magát. - A mezőn a ló csal meg, odahaza az asszony.
