Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-09-07 / 36. szám
292 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Amerikában élő de »epedé - Amerikai hirek. szívvel haza igyekvő« beregmegvei Tóth Mátyás György azt kérdi a tengeren túlról: vájjon onnan beirattozhatik-e a Segitő Pénztárba Úgy is nemsokára haza jó. Ezzel a kérdéssel azt hiszszük újabb irányú intézkedésre, illetve döntésre leszen szükség. — Ujfent hetven magyar család pusztul el Krokiéban, Éjszak-Amerikában. Az éhenhalás veszedelme előtt állanak. Mocsaras vidékeken, étlen-szomjasan ott kóborolnak és sírva átkozzák a csábitót, ki őket száz- nyolczvan hold búzaföldre hurczolta ki az édes hazából. Persze az a föld a — holdban vagyon. A szerencsétlenek java része M.-Torda megyéből való. Mi lesz e szerencsétlen magyar néppel? — A, kolera Egyiptomban. Alexandriai jelentések szerint a kolera megdöbbentően terjed Egyiptomban. Magában Alexandriában 1127 személj' betegedett meg kolerában. 791-en elhaltak a borzasztó betegségben. Eddig 4787 koleraeset fordult elő. — Magyar czigánykaraván Angliában. Égj' magyarföldi czigánykaraván, mely hosszas vándorlása közben Angliába ért, onnan vissza akart térni Magyarországba. Nagynehezen összeszedték a szükséges útiköltséget és Doverben hajóra szállottak. Néhány rósz kordé és négy sovány ló volt az összes vagyonuk. Mikor azonban Calais- ben partra szálltak, a franczia csendőrség nem engedte meg a továbbutazást, mert idegen czigánynak nem szabad Francziaországba bemenni. Az egész truppot szépen visszaküldte Doverbe. Végre az angol kormány megkönyörült az éhes czigánykaravánon s kieszközölte, hogy a doveri osztrák-magyar konzul államköltségén haznszállittassa őket. Nagy tűzvész volt Triesztben. Le— AprÓ-hirek. égett a Dreher féle sörfőző. A kár két millió. Minden biztosítva volt. — Münchenben nagy szerencsétlenség történt. Égj' most épülő hid összeomlott és sok munkást maga alá temetett. — Egy angol lap leleplezi azon angol tiszteket, kik a magyar lovak vásárlásánál hallatlan sikkasztásokat, csalásokat követtek el. — Krüger nyaralója. Krüger kibércltetett egy nyaralót Losvicban. A volt elnök a telel Szan-Rcmóban fogja tölteni, aztán a jövő nyár elején beköltözködik losvici villájába. — A burbarát czár. A czár nagj' érdeklődéssel viseltetik a búr vezérek iránt és hosszasan beszéltetett magának Botha és De Welt hőslelteiről. Különösen meghatotta őt Botha fiának a háborúban tanúsított bátorsága és elismerése kifejezéséül égj' ezüst diszkardot küldött a fiatal Bothá- nak. Mit szólnak ehez az angolok? Várjuk a hátralékok beküldését! X+X. .xfx. Xt/.XÍA. W+A. xj>. ,X+X. XÜ*. .Xjx. .Xfx..X*>. Xjx. ,Xjx. .X+>*..xtx. NEVESSÜNK!!! Milyenek a városi urak ? '/á Két vidéki atyafi a városba megy s meglát a kávéház ablakán keresztül két urat, a mint kánikulában ingujjban billiárdoznak. — Néád Marczi, — szólal meg az egyik atyafi. — még kabátjuk sincsen s mégis billiárdoznak! Ilyenek a városi urak! Nagyot mondott. Nagy-Várad épülő városháza munkásai között leste el valaki a következő pár szót: Egy érdekes arczu olasz kőfaragó heveskedett az állványokon, valami csekélység hozta indulatba, de a délszaki vér nem hagyta nvugo ini s ugv fész- kelődött társai között, hogy az egyik társa rá szólt: — Addig ugrálsz itt, inig lepottyansz. — Én‘? méltatlankodott a tüzes emberke, — ha a velenczei harangtoronyról le nem estem, hát csak itt is megállók a talpamon. — Már mint te, Velenczében? — A’hát, — mikor ott faragtam a oroszlán fejeket. — Osztán nagyon magas volt, mi ? — évőd- tek vele . . . — A bizony magas volt, olyan hogy ha leejtettem a vésőm, mire leért megrozsdásodott. * Nagyot mondott. Hazajött az atyafi a nagy útról, s tapasztalatairól mesélgetve azt mondja a többek közt: — Az igriczi határban találtam egv vastartalmú forrást. Véletlenül beleléptem, s mikor kirántottam a lábamat, mind a két czizmán patkó volt. * A kis vitéz. — Mi akarsz lenni Danika ? — kérdik a kis fiút. — Katona ! —- És milyen katona ? — Huszár! — Ez már szép és miért huszár? — Mert annak lova van és igy legkönyebben elszaladhat a hábojuból. KÖZÖS-BESZÉLGETÉSEK. Kis gazda. Azt a kölcsönt-szerző irodát nem ismerjük. Egyáltalán semmiféle iljen irodát nem ajánlunk. Z. k. Ha ön biztosan tudja, hogy a gazdakönyvtár könj'vei más faluba vándorolnak és ott el is kallódnak: becsületbeli kölelcsségének tartsa a körülményről a gazdakör könyvtárakat, illetőleg elnökét értesíteni. Nagy kárnak veheti elejét és a közjónak tesz helyes szolgálatot. Zajta. Hát ott még most sem lehetne egy kis ébresztőt fújni"? Szerencse fel! Hát adja az Isten. De mi sorsjegyekkel nem foglalkozunk. Ezt már száz és egyszer megírtuk ám. Szokond. Álmodnak, hogy egy két sor nem jő onnan. Pedig a búcsú is pénzzel jár ám a tiszteletpéldány is — jár valamivel. Nemde ? K. K. Réztelek. A nyelvek igy vannak elterjedve: Kínai nyelven 400 millió ember beszél, angolul 100 millió, németül lő millió, oroszul 67 millió, francziául és spanj'o- lul 81 millió, olaszul 30 millió, magyarul pedig 12 millió. Hogy hány ember olvas magyar újságot, azt bizony most hamarjában nem tudjuk. Olvasó-kör. Búcsú. Lauka Gusztáv Yitkán (Szatmár vm.) született 1818-ban. Tehát 84 éves volt. Olvastunk mi is arról, hogy 1839-től 1895-ig 89 ezer forintot kapott volna. De hogy a pénz jó Guszti bátyámnál nem voit állandó vendég és hogy nem is tudott vele bánni, azt szerkesztőnk Olaszországba utazván egyszer vele, szintén tapasztalta. Nagy-Tárkány. L. M. E. és P. A megfejtés megérkezett Jó is, helyes is. De a szokásos sorsolás é's megfejtők nevének közlése csak az őszi és téli időszakban járja. Ugyanezen üzenet szól a szatmári megfejtőnek is. Dunapentele. K. I». Levél ment. Szives pártfogását ez alkalommal is kérjük. Kiváncsi. K. K. —i. No csak türelem. A férjem- uraméknak szóló régi Írás még nem került meg. De ’iszen ebből még nem következik, hogjT nem kerülhet meg. Akkor aztán igazán az nevet, a ki utoljára nevet. Hü olvasó. Bokros. J. A tudósítást mindig örömmel fogadjuk. Csak azt jegyezzük jól meg : Azonnal, röviden, hűséggel és olvashatóan! Zéteny. (up. Bolj'.) A megfejtést szintén kaptuk. E tekintetben már adtunk felvilágosítást a közös-beszélgetésekben. A megfejtés egyébként helj'es. Cs. Cs. Zsadány. A pozsonyi kiállítás és nagy gyűlésre mérsékelt (50 százalékos) jegyeket kaphatnak. Erről már részletesen szólottunk. O. Előfizető. Bizony, már most kell verni a vasat a jövő esztendőre. Tessék csak lapunkat ismertetni. Az is sokat tesz, ha egyik-másik községben felemlítjük, szóba hozzuk. »Olvastátok!« No csak kérjetek? mptatvánvszámot. Ingyen küldik. Üdv. Szatmáron, nj'omatott Morvái János könyvnyomdájában. 1902.
