Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-08-31 / 35. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ 279 Erre az uradalmi tiszttartó serkentve a mun­kásokat a további becsületes és szorgalmas mun­kára és hivatkozva az ő általuk is hangoztatott amerikai kivándorlásra örömmel tölti el lelkét az, amit a munkások maguk is elismernek, hogy ak­kor, midőn a körüliünk levő uradalmakat az ide­gen munkások elözönlik, ez uradalom az idegen munkást még nem ismeri. Ez mulatja azt, hogy a becsületes és szorgalmas munkás itt mindig meg­meglelte fáradsága és munkája jutalmát. Őket to­vábbra is erre serkentve a munkások éltetésével végzi válaszát. Ennek megtörténte után az uradalmi tisztikar a meghívott vendégekkel és aratókkal együtt levo­nult a terített asztalokhoz, hol együtt fogyasztották el az ünnepi ebédet, mely után az aratók a tiszti­kar fiatalabb tagjaival együtt zene és táncz mellett vígan töltötték el a nap hátra levő részét. (R. t.) Arató-ünnepségek tartásáról, vettünk még a következő helyekről hirt: Kengyeli uradalomban Blaskovich Elemér munkásai is szép arató ünnepséget tartottak. A sok százra menő munkás gazdag vigságban részesült. A munkások családjai is hivatalosak voltak. Igen jól esett a népnek, hogy a vidék urai is közzéjük ve­gyültek és testvéri szeretettel vettek részt az öröm­napban. A fehérmegyei Sárpentelei birtokon gróf Széchenyi Viktor is nagy örömöt szerzett az ő hűséges aratóinak. A gróf személyesen részt vett az ünnepségben. Az aratók megható szavak kíséreté­ben nyújtották át a koszorút. Az uraság megdi­csérte embereit szorgalmukért és jó munkájukért. Aztán következett a nagy áldomás. Wencheim István gróf nagy-lévárdi ura­dalmában szintén megtartották az arató-ünnepsé­get. Sírok}' uradalmi intéző vezette a népet a grófi kastélyhoz, hol szép beszéd kíséretében nyúj­tották át a koszorút. Az ünnepen jelen volt Pálffy herczegnő is. Urbán Péter nagybirtokos törökbecsei bir­tokán hasonló szép aratási ünnepet rendeztek. A Pétermajorba nagy közönség vonult ki a munkások­kal. Ott volt az aradi főispán is. Urbán földbirtokos aratóinak két kövér ökröt vágatott le és több hordó bort adományozott. Mondani se’ kell, hogy mily nagy volt a kedv és vigalom. Xayy-Géresröl (Zemplén) Írják nekünk, hogy Lindenbaum Mór gazdaságában is része volt a mun­kásoknak az aratási ünnepségben. Klein Mór kasz- nár rendezte az ünnepélyt, a szószóló kepés gazda pedig Illés József volt, ki igen elmés rigmusokban adott kifejezést a nép örömének (Illyés József uram küldje be nekünk ezeket a rigmusokat. Szerk.) A ki- rály-helmeczi banda vig zenéje mellett tánczra per­dült a község ifja, leánya és öregje. A tatai uradalom. Gróf Eszterházy uradal­mában szintén sikerült arató-ünnepséget rendeztek. Baj és Szőllős-község aratói sokáig visszaemlékez­nek e derék ünnepre. (B. K.) Szerezzetek a mi ujságiinknak nj előfizetőket! Keresztény szövetkezetek. A keresztény szövetkezetek központjához a <}yürky Ödön által kiadott összeállítás szerint össze­sen 203 szövetkezet tartozik. Nagy részben fogyasz­tásra alakultak, de vannak köztük hitel-, bőr-, ter- ményáruraktár szövetkezetek is. Leginkább el van­nak terjedve Zalában (23), Somogybán (21), Fejérben (19), Gömörben (13), Győrben (12), összesen 37 vár­megyében működnek. Legerősebb a csongrádi, 1208 taggal és 1271 üzletrészszel a jászárokszállási 860 taggal és 1200 üzletrészszel, továbbá a báttaszéki 500 taggal és 558 üzletrészszel, a törökszentmiklósi pedig 829 taggal és ugyanannyi üzletrészszel. Csökkentik az adót! No már erre a beszédre le a kalappal! lgv fogsz felkiáltani atyámfia, mikor a fenti sorokat olvasod, Hát bizony úgy vagyon, az újságok az adócsö- kentésről Írnak. Adó nélkül nem állhat az ország. Ebbe már csak mindenki bele törődhetik. De hogy az adót szerével-módjával igazságossá tegyék, azt szivünkből kívánjuk ám. No hát miről van itt szó ? Lukács László pénzügyminiszter két rendeletet bocsátott ki, melylyel nagy mértékben csökkenti az adóhátralék után járó késedelmi kamatot, az adó túlfizetés után pedig állami kamat fizetését rendeli el. A késedelmi kamatra vonatkozólag elrendelte a miniszter, hogy a késedelmi kamatot csak azon összeg után számítsák amit valaki az adóhátraléka törlesztésére fizetni akar. Ha valaki száz koronával tartozik, de csak húszat tud fizetni, a húsz korona, nem pedig mint eddig, az egész száz korona után fizet késedelmi kamatot. Megvan ennek a könnyeb- bitésnek már a szemmellátható eredménye, az ál­lamnak a késedelmi kamatból eredő bevétele foly­vást csökken s a pénzügyminiszter az idei költség- vetésbe is ötvenezer koronával kevesebb bevételt állított be. mint a múlt esztendőben. A másik intézkedése a pénzügyminiszternek az volt, hogy csak pár héttel ezelőtt kelt rendeletében kimondotta, hogy az állam a jogtalanul beszedett adó után, akár visszafizeti az dletőnek, akár más adójába beszámítják, öt százalék kamatot térit meg. Végső hatásában ez az eljárás szintén az adó terhét csökkenti. Ez is valami! Mert bizony az a késedelmi kamat is teher volna a szegény emberen. Aztán meg igazságos, hogy ha az állam késedelmi kama­tot szedeget: a tévedés folytán beszedett pénz után az állam is adjon interest. Mint a hogyan ezek sze­rint adni is fog. Olvasás után adjátok tovább-olvasásra újságunkat! Az ötven évnél idősebb munkások érdekében. A földművelési miniszter, mivel az ország se- gitőpénztárnak az 50 évnél idősebb munkások nem lehetnek tagjai, fölhívta a megyéket, hogy alkossa­nak szabályrendeletet községi munkásokat segítő egyesületekről. Pozsony vármegye oly szabályrende­letet alkotott, melynek értelmében minden község köteles segitő-egyesületet szervezni, fölmentést csak a legritkább esetben adhat az alispán. A segitő- egyesület jövedelmei a mezőrendőri kihágásokból eredő pénzbüntetések, a községek kőltségvetésileg megállapított hozzájárulása és adományok. A pénz­nek nemcsak kamatjait, hanem tőkéjét is igénybe lehet venni. Szép példát adott e tekintetben Bittó Béni sárosfalvi nagybirtokos, ki minden cselédjét az országos pénztárba beíratta, lelkesen indítványozta a község kébviselő-testületében a segitő-egyesület megalakítását, hiszi, hogy nem lesz olyan község, mely a fölmentést kérné, mert minden falunak, köz­ségnek vannak szegényei, kik segítségre szorulnak. Sárosfa község az egyesületet meg is alakította. Hány lay lépett uj év óta a Segítő-pénztárba ? Örömmel halljuk, hogy harminczezer taggal szapo­rodott, ez esztendőben a mi pénztárunk. De ha el­gondoljuk, hogy hány szegény munkás ember van e hazában, még mindig azt kell hajtogatnunk: »Csak további Csak tovább!« Hát te, atyámfia a ki e sorokat olvasod, hogy mikép állasz soroddal ? Beiratkoztál-e ? Biztosítod e magad és családod nyu­godalmát ? Mit felelsz ?

Next

/
Thumbnails
Contents