Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-24 / 34. szám
276 MAGYAR FÖLDMIYELŐ — Az adóvégrehajtás felfüggesztetése. Ahoz a mozgaomhoz, amely az adóvégrehajtásnak a nyári hónapokban való feífiiggesztetését czélozta, mind több vármegye csatlakozik. így ma Hont és Nógrádvármegyék kérik a képviselőházat az iránt, hogy az adóvégrehajtást csak az októberi és januári évnegyedben eszközöljék, — Szerencsétlenül járt földmivelö. Csincsár György n.-mihályi parasztgazda a termést szállitotta be földjéről. A szerencsétlen ember vigyázatlanul bánt a szekeret vonó ökrökkel s igv az egyik oly erősen megdöfte, hogy sérülése folytán néhány óra alatt kiszenvedett. (Be volt-e iratkozva a Segitő- Pénztárba? Szerit.) — A lángok áldozata. Beregszászról Írják: Borza Ferenczné, a benkidi váltóőr felesége, tüzet akart rakni és hogy a fa minél előbb meggyűljön, pretroleumba mártott egy forgácsot és azt gynjtóval lángra lobbantotta. A hirtelen felcsapódó láng a ruhájába kapott és a megrémült asszony kirohanva segítségért kiabált. Közben, bár a segítségül érkezők rukáját letépték róla, oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy a munkácsi közkórházban, ahová beszállították, nagy kínok közt meghalt. — A cséplés sebesültjei. Cséplés idején rendszerint gyakoriak a batesetek. így csak hamarjában négy ily esetről olvasunk. H ugv aj községben Halász Sándor 13 éves ostoros gyereknek ostora beleakadt a fogaskerékbe. Az ostort kiakarván szaba- ditani a szerencsétlen gyermek a gépre esett. A gép elkapta és felső részét teljesen összeroncsolta, életéhez kevés a remény. Császár István napszámos is szerencsétlenüt járt Leveleken. A gép dobja baloldali karját roncsolta össze. Végzetét az okozta, hogy a dobon való munkában járatlan volt. Hasonló baleset történt Bessenyő és pócs-petri községekben is. Vájjon a szerencsétlenek be voltak-e Írva a Segítő Pénztárba ? — Tűz volt Lasztoméron és Bánócon. Mindkét helyen éjjel ütött ki és több belsőség égett le. A kár biztosítás utján meg fog térülni. — Szerencsétlenül járt násznép. Borzalmas szerencsétlenség történt Tarcsa, biharmegyei községben. Lehmann József tanító tartotta esküvőjét Mayer Paulina tanítónővel, Az esküvő után a násznép hosszú kocsisorban indult Mayer Lajosék pusztája felé. Amint az országutra értek, az első kocsiba fogott lovak, melyben a menyasszony a vőlegényével, a men3'asszony anyja és Vargács Ilona, a menyasszony rokona ültek, valamitől megijedtek és félreugrottak, magukkal rántva a kocsit egy kőrakásra, ahol az felfordult. Mayer Lajosné, a menyasszony édesanyja fejével egy kilométer- karóba ütődött s szörnyet halt A menyasszony és a többiek, kik a kocsiban ültek, kifordultak a kőrakásra, a menyasszony ruhája azonban esés közben megakadt a kocsiban s a száguldó lovak tovább ragadták 20—25 lépés távolságra, miközben oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy még azon éjjel meghalt. A vígan indult nászmenet gyászkiséretté alakult át s Mayernét már halva vitték haza, hol a menyasszony halálával a szomorúság még fokozódott. Lehmann tanító, a vőlegény és Vargács Ilona az esés közben szintén súlyos sérülést szenvedtek. — Esős esztendők. Az idén mindenki panaszkodik az esős, nedves esztendő miatt, pedig tulajdonképen nincs okunk a panaszkodásra, mert a régi följegyzések azt mondják, hogy voltak olyan esztendők is, a mikor igazán több volt az istenáldás a kelleténél s a mihez viszonyítva ez a mi kellemetlen nyarunk még valóságos szaharai szárazság. Tótkomlós békésmegyei község — Apró-hírek, nagy gőzmalma porrá égett. A tüzet vigyázatlanság okozta. — Pázmány Péter szobrát, a királytól ajándékozott tiz szobor egyikét nem sokára felállítják és pedig a főváros egyik legszeob terén — Klotild főherczegnő belvárosi palotája elé. — Nagy hidegek. Turóczmegye felső járásában oly nagy hidegek járnak, hogy egyes házakban már fütöttek. Az aratási munkát a hűvös idő nagyban hátráltatja. — Az amerikai magyaroknak készült nemzeti zászlót 17-én bocsátották útra Budapestről. — Sertészárlatot kell elrendelni az ország több részében. így legközelebb Szegeden és Szatmárhegyen. Nagy-világ. — A muszka-czár lemond ? Egy londoni újság azt a hírt szórta szét a világba, hogy á muszka-czár lemond. ‘ Megunta a sok belső harczot, mel\- országában dúl. Persze, hogy nyomban fülen fogták ez a kószahirt. Az az — úri nyelven — megczáfolták. De a népszólás azt mondja ily esetekben: »Nem zörög a falevél, ha szél nem fújja!« — Krüger apó, — a bujdosó. A népvezérek sorsa — a bujdosás. Mikor mindent feláldoznak és elérkezik a nagy leveretés, a szabadságnak, függetlenségnek gyászos temetése, akkor nekik, ha életben maradnak, nincs más sorsuk — a bujdosásnál. Így volt Rákóczy, Kossuth, és sok-sok más. így van az öreg Krüger is, a burok vezére. Elvesztette hű feleségét, gyermekeit, unokáit, hazájának függetlenségét. És neki most bujdosnia kel!. Az aggastyán még most Hollandiában tartózkodik, de a hollandiai kormány is kénytelen lesz őt az országból ki tessékelni. Mert az angol nem hagyja nyugton — Hollandiában se’. Tessék visszamenni Transzvalba, vagy üldözni fogunk, a merre_ a lábadat teszed. így beszél az anglus. Hogy hajtja le ősz fejét ezután Krüger apó, azt még tudni nemTehct. De hogy levert, elnémított hazájába vissza nem megy, az több, mint bizonyos. Krüger apó hazájálól távol lesz, de lelke még sírjából is eljárogat majd népéhez, hogy szabadságra izgassa. — A búr vezérek Angliában. Bolha, De Wett és Delarey búr tábornokok Londonba érkeztek. Még pedig — mint újságolják — pihenni, nyugodni akarnak ott a nagy küzdelem után. Az angol királytól, Edvardtól igen szives meghívást kaptak, de még nem határozták el, vajjón tesznek-e látogatást a fejedelemnél. A búr vezéreknek igen jól esett, hogy az anglus nép szívesen fogadta őket. — Francziaországban még mindig folyik a vallásüldözés. A vallásos iskolákat sorra záratják, bár a franczia népnek óriási többsége rajong ez iskolákért. A lakosság minden eszközökkel igyekszik kimutatni, hogy mikor ezen iskolákat bántalmazza az istentelen kormányzat, akkor a franczia nép ellen intéznek támadást. No de csak várjunk. Az Isten malma lassan őröl, de annál biztosabban megőrli azokat, kik ő ellene kapaszkodnak. Ezt az igazságot éppen a franczia nép tudhatja az ő történelméből. Hát az a malom egyszer csak megkezdi az őrlést, akkor aztán — a merész támadók lássák — mi leszen ‘! — Milyen a termés külföldön? Olaszországban az uralkodó szárazság a kukoricza fejlődését kissé hátráltatja ugyan, de aggodalomra nincsen ok. A rizsvetések szépek. A szőlő jól fejlődik. A déli gyümölcs kitünően fejlődik. (Bezzeg nem íesz a magyarnak ez idén gyümölcse. Majd ömlik hozzánk a talián gyümölcs.) Az ankonai cs. és kir. fökonzul jelentése szerint azonban a búzaaratás az idén igen rosszul ütött ki. A termés 8—10 százalékkal gyengébb, mint a mull évben volt. (Lesz magyar búza elég, kérjetek tőlünk.) — Romániában a búza minősége igen jó. Az árpa is szép fehérszinü. A rozstermés jó minőség mellett közepesen felülinek ígérkezik. — Apró hírek. Japánban 1871 óta 30 ezer uj népiskolát építettek, ezen iskolákban négy millió tanuló fér el. — Erős havazás hire jött Svájczból. A hűvös idő feltűnően hamar beállott, a környéket magas hó borítja. NEVESSÜNK!!! Káplár. Egészen el rontod azt a lovat Mózsi. M ó z s i. El ronthottha má engemetb kháplár or. * A czigány és a bakter-pénz. Egyik községben felszóllitották a czigányt, hogy fizessen bakter-pénzt. — Bakter-pénzt! ? — felelt a czigány. — Mi a menkübül fizessek én bakter-pénzt ? A bőgő zálogban van, a pokróczon rajta feksem, a kepeneggel takarózom, a felesigem pedig az irdeg- nek sem kell. Szatmáron, nyomatott Morvái János könyvnyomdájában. 1902!
