Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-24 / 34. szám
270 MAGYAR l'ÖLDMIYELÜ türve-szenvedve — kezükben tartják a bírói pálczát. Hogy másrészt bátorítsuk főleg azokat, kiket a jó Isten bírónak teremtett, de mégis húzódoznak, bátortalankodnak elfoglalni azokat a helyeket, hol esetleg a községek végleten kárára oda nem való emberek ülnek. Ha elismerést, királyjutalmat érdemel az a miniszter, ki az ország ügyeiben példásan, áldozatkészséggel működik: nem kevésbbé érdemli meg ezt a községi biró, ki saját falujában hivatásának jól megfelel. Mert iszen az ország legfelsőbb, legnagyobb gépezetében is csak akkor lehet eredményesen működni, ha a kis, alsó gépházakban, a községházakban érvényt tudnak szerezni a törvényeknek, felsőbb utasításoknak. Ugyanazért elsőrangú követelménye a kormányzatnak, hogy derék, józan, lelki- ismeretes, munkás bírói legyenek a mi községeinknek. Vigyázzatok! Gabona-szüret után garas van a háznál. Ezt nem csak a gazda érzi, de megszagulják különösen — a vigéczek. Különösen azok a vigéczek, kik különféle portékáikat részletfizetésre kinálgatják, adogatják. Mert hogy hát nekik az a fő dolog, hogy az üzlet megköthető legyen. Erre pedig első kellék, hogy legalább az első részletet megkaphassák. A többi nem az ő dolguk ! Gabona-szüret után pedig garas lévén a háznál, az asszony, de még a gazda is olyan könnyen lépre csalható. — Csekélység az egész. Néhány korona! Ha- vonkint félre tesz az ember pár fillért. Úgyszólván nem kerül semmibe. És ott vannak kirakva a gazda asztalán a sok szebbnél-szebb képek, selejtes fényüzési tárgyak. Olyanok, melyekre más körülmények közt gondolni se’ gondolnának. Most azonban, hogy garas van a háznál, csiklandósabb az asszony, meg a gazda is. — Látod apjok, talán sose’ lesz alkalmunk ilyet venni. — Mióta vágyódom ez, vagy az után. Az adás-vevés szerződés nyomtatott szövege egyszer csak aláiródik. Az első részletet kifizetik. A dusásan, kétszer, háromszorosan megfizetett képek, tükrök díszeivé lesznek az egyszerű háznak. De csakhamar jön a kiábrándulás! Egy részletet nem tartott be a gazda. Mert a garas hamar elfogy ám a gabona szüret után is. Az egyrészlet elmulasztása után azonnal esedékessé válik az egész összeg. Beperelik a vevőt jókora összegig Bécsben, Budapesten vagy az ország más határán. A peres összeg szaporodik a perköltségekkel. Aztán következik — a végrehajtás. A végrehajtó elviszi nem csak a díszes képeket, meg tükröket. Hanem ugyancsak beléje nyúl a gazda más birtokába is. Igv ment és megy sok-sok család tönkre. Vagy olyan ütést kap ezzel a részlet- fizetéses komédiával, hogy három aratás után se tud lábára állani. No hát azért mondjuk, figyelmeztetünk benneteket, hogy vigyázzatok! Vigyázzatok különösen most, mikor a vigéczek egész raja lepi el az országot, tudván, hogy most garas lesz vagy van a gazda markában. így van ez nem csak képekkel tükrökkel, de más nagyobb dolgokkal is. Pédául gépek, gazdasági eszközökkel. Hát erről mi már sokszor és bőven irtunk Elég most csak azt mondanunk: — Vigyázzatok! Dikszi. Kossnth Lajos ünneplése. Kossuth Lajos születésének századik évfordulójának ünneplésére készül Magyarország. Száz esztendeje leszen ugyanis, hogy hazánknak egyik legnagyobb embere született; méltó, hogy az ő emlékezetét a nemzet újra és újra szivébe vésse és megörökítse. Kossuth Lajos neve a nemzet történetével el- választhatlanul össze van forrva. Nincs a hazának egyetlen zuga, hol e név hallatára a szivek hevesebben ne dobogjanak. A száz-éves ünneplés alól tehát nem is fogja kivonni magát egyetlen igaz magyar ember sem, lett légyen egyébként bár mily politikai meggyőződése.. Nem is szabad ez ünnepbe beledobni a politika iiszkét. Kossuth nem egyeseké, nem is a pártoké. Hanem a nemzeté. Úgy kell tehát rendezni ezt az ünnepet, hogy abba ne vegyüljön semmi keserűség, semmi visszavonás. Méltóságteljes komolyság, igaz érzés, ezek legyenek az ünnep jellegei. így mutatja meg csak a nemzet, hogy érti és érzi azt a nagy kegyet, hogy Kossuthtot az Isten adta a magyarnak. Ünnepeljen tehát az egész haza. De ünnepeljen szépen, egyetértéssel és igazán. Különösen vigyázzanak az egyesületek, szövetkezetek, gazdakörök és más társadalmi összejövetelek, ne hogy izzó szenvedelem, a tulhevült politikai meggyőződés zavart csináljon. Ez nem lenne méltó a kegyelethez. De nem használna az egyesületeknek sem. Mert csak szétbomlásra vezetne ! Pedig nem erre van most szüksége a magyarnak Hanem inkább és kiválólag az összetartásra, a szoros egyesülésre. Kossuth Lajos emlékezete pedig valóban akkor lesz felemelő, értékes a nemzetre. ha az ő ünnepe erőt, kitartást nyújt a nemzetnek a további munkára, egy jobb jövendő biztosítására. Országos G-azdagyülés Pozsonyban. A gazdavilág fáradhatlan úttörői, vezérei nem pihennek tehát! Lépten-nvomon beigazolják, hogy az ő felbuzdulásuk nem szalmatűz, hirtelen elhamvadó láng vala. A magyar nép iránt való igaz szeretet, a nemzet legfőbb érdeke adták kezükbe a zászlót. Ezt a zászlót nem csak kigömbölyitették. hanem bátran hordozzák azt köröl széles e hazában. A Magyar Gazdaszövetség im újra országos gyűlésre hívja össze Pozsonyba mindazokat, kikben fentartóttá a Gondviselés még azt az erős hitet, hog}r a magyar nem- zetgazdászat felvirágzásával jobb időket lehet teremteni ebben a sokat szenvedett hazában. A pozsonyi országos gyűlésen kifejezésre akarják juttatni és pedig hangos szóval és jogos fegyverekkel a magyar gazdák azon régi kívánságát, hogy a gabonaértékesitési viszonyokat kedvezőbbé kell tenni. Mozgalmat kiván indítani a jobb árak elérése czéljából. Gabona-raktárszövetke- zeteket óhajt létesíteni és végre valahára erélyesen fellép az úgynevezett papirosbuza megszüntetése érdekében. Azt is megbeszéli és határozathozatal tárgyává teszi ez a nagygyűlés, hogy miként kell a magukra hagyott szegény kisgazdákat és földmivelőket a törvénytelenségektől és jogtalanságoktól jó tanácsokkal és kellő vezetéssel megóvni. (Erről egy másik czikkelyben külön írunk. Szerk.)
