Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-10 / 32. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 257 KIS CrAZD A. Darányi a méhészért. Az országnak egyik leghasznosabb intézménye az idén megnyitott gödöllői méhészeti mintagazdaság, melyet Darányi föld- mivelésiigyi miniszter tudvalevőleg személyesen ad át a rendeltetésének. A miniszternek különben állandó gondja, hogy a méhtenyésztési minél inkább népszerűsítse az országban. Rendeletéből a méhészeti vándortanitók előadásokat tartottak az ország különböző részein. Júliusban tartották az előadásokat a kiskunfélegyházai, papai, pozsonyi, sárospataki, nagy-enyedi, kolozsvári kerületi vándortanitók, megállapított programúi szerint, kerületeik nagyobb várossaiban és községeiben. Az előadásokon részt- velt számos érdeklődő bizonyságot lett arról, hogy népünkben meg van az érzéií a méhtenyésztéssel járó előnyük fölismerésére. A selyem tenyésztés 1902-ben. Az idei selyemgubó beváltás közel áll a bejelentéshez. Eddig l,30u.t)ü(J kgr. gubót váltanak be, előreláthatólag az idei beváltás 10—12 0/° kai kisebb lesz a múlt évinél, a mit a kedveződen időjárásnak lehet tulajdonítani. Mindazáltal nálunk aránylag jóval kedvezőbbek a viszonyok, mint Olaszországban, a hol e gu- botermelés több mint 25 százalékkal maradt a múlt évi mögött. Komáromban most állítanak fői selyem- gomboiyitó gyárat, Tolnán bővítik a gombolyitót, Szegszárdon pedig modern peteraktár építését tervezik. Nincs gyümölcsünk! Nem csak a gazdák, de a közönség körében is hallhatják a szomorú sóhajtást: »Nincs gyümölcs!« Bizony nincs! A fővárosi vásárcsarnok hivatalos újsága is panaszkodik, hogy gyümölcs annyi sem érkezik, amennyi a napi folyó szükségletet kielégíthetné. A szőlősgazdák vigasztalnak, biztafgatnak kissé. Azt mondják, hogy bőter- mésless'z a csemegeszőlőben. Bár úgy lenne! De félünk, hogy a csemegében is csalódunk. Legalább itt Szatmáron a szőlő nem sok reményt nyújt. Ám más vidékről igen kedvező hírek érkeznek. A főzelékfélék aszalásának módja. A főzelékféléket is épp úgy mint a fa gyümölcsét meglehet aszalni. Czélszerü ezt megismerni mivel igy könnyebben eltarthatok mint nyersen, és épp úgy élvezhetők mint nyersen. Az aszalás napon, vagy ke- menezében történhetik, csakhogy gyorsan történjék az. a.) A bab zöld állapotban, szálkájától megtisztítva, rézsutosan hosszúkásra lesz vágva és verőfényes napon gyorsan lesz megszáritva; minél gyorsabban szárad meg, annál jobban megtartja színét. így zacskóba rakva télire eltehető, b.) A tök zöld állapotban, mint főzéshez szokás, meg lesz tisztogva, gyalulva is napos helyen megszáritva. c.) Czukorborsó magja mikor teljesen kifejlődött, de még meg nem érett, kikobozva lesz megszáritva és zacskóba rakva száraz helyen tartjuk az elhasználásig, d.) A paszuly, spárga, sárgarépa, petrezselem, saláta kel, káposzta és pasztinák is megaszalható, csakhogy előbb meg kell párolni. A párolás úgy történik, hogy a felsze- lelt zöldség féléket egy rostába tesszük és öt perczig forróvizben tartjuk és csak ezután tesszük ki gyors megszáritásnak. Az igy megaszalt zöldségféléket száraz, szellős helyen kell tartani, mert a nedves helyen megpenészednek. A mozgás befolyása a tyúkok tolyóké- pességére. Az egyesült-államokbeli utaki baromfiki- sérleti telep tapasztalása szerint szabadban tartott tyúkok után 26 drbbal több tojást kaptak évenként, mint az elzártak után. De bebizonyosodott a kísérlet folyamán az is, hogy a mozgás sem a tolyások nagyságára, sem pedig a tyúkok súlybeli gyarapodására hátrányos befolyással nem volt, sőt a szabadban élő tyúkok tojásainál a kelési arány is kedvezőbben alakult. A napraforgó 'termelése. A mai rendkívül nehéz gazdasági viszonyok, az alacsony gabonaárak következtében a gazdának minden eszközt fel kell használni gazdasága jövedelmének emelésére. E ezélre nagyon előnyös az ipari növények minél szélesebb méretekben való termelése. Egy ilyen kitűnő jövedelmezőségű s hazánkban kevéssé termesztett növény a napraforgó. A napraforgó oly éghajlat alatt diszlik, a melyben a későbben érő tengerifajták is rendesen megérnek. Nagy hőséget és szárazságot jól tűr, miért ott is termelhető, a hol egyéb olajnövények nem sikerülnek. A tengerivel egyidőben József naptól Szent-György-napig vetendő el. A napraforgó mély növelést és közvetlen nyújtott erős trágyázást kíván. A trágyázást eszközölhetjük jól érett istállótrágyával, apróra tört olajpogácsa elszórását s nitrogéntartalmú műtrágyák alkalmazását a napraforgó nagyon meghálálja, Tenyészete alatt két Ízben megkapáljuk, sőt fel is töltögethetjük. Az oldalhajtásokat eltávolítjuk, hogy a virágzás ne tartson késő őszig, mert a késői virágok magvai úgy sem érnek be. Az aratással nem kell nagyon síelni, mert a magvak annál olaj- fartalmubbak, minél jobban kiértek. Az avatást oly módon eszközöljük, hogy a virágfejeket meleg időjárás mellett levagdaljuk késsel s kosarakba rakva hazahórdjuk s a magot vagy lemorzsoljuk vagy pálczikákkal kiverjük s szelelő rostán átengedve, a magtárban 5—6 cm. vastág rétegben elteregetjük. Itt 5—6 héten szorgalmasan kell lapá- tolgatni, hogy a mag át ne melegedjék vagy penészedésnek ne induljon. A napraforgómag a lovak és baromfiak kedvelt elesége, de legfontosabb elaj- nyerés szempontjából. Egy kát. holdon 12 hektoliter mag terem évenkint, a melynek súlya körülbelül 500 kg. A leveleket és finomabb más részeket a kecskék és juhok szívesen eszik, a szár tüzelőül, sövénykaróul, dohányfüző botul s hamuzsir nyerésül szolgálhat. Jövedelmezőségének bizonyitásárá fölemlítjük, hogy magyar holdanként 200—250 K. tiszta jövedelem várható utána. Gazdasági közmondások. Takarékosság a legjobb pénzforrás. A takarékosság a legjobb jövedelem. — Ne pipálj, ha dohányod nincs. — Ne költs, ha pénzed nincs. — Több nap, mint kolbász. — Lehet-e takarékoskodni? Hogy ne! Hányán megtették már!— Alkalom van takarékosságra, csak akarat kell. — Addig nyújtózkodj, a meddig a takaród ér. — Csak olyat végy, ami nélkül el nem lehetsz. — Több pénzt hordanak a korcsmába, mint a szövetkezetbe, — ezért nem boldogulunk. — Takarékosság a szegénység orvossága. — Krajczárból lesz a forint. — Takarékosság — adóságtörlesztés. Várjuk a hátralékok beküldését! A gyümölcs, mint gyógyszer. Csodálatos, mily nagy gyógykincs rejlik az érett gyümölcsben és a gyakran tapasztalt jó hatása a gyümölcsélvezetnek vezetett 'valószínűleg ahhoz a felfogáshoz, hogy a gyümölcs élvezete nagyon egészséges. A szőlő, különösen a kék-fekete szőlő, kiválóan tápláló és vértisztitó. Legközelebb áll a szőlőhöz gyógyérték tekintetében a baraczk, de ne legyen túlérett; kora reggel éhgyomorra, sokak állítása szerint, legegészségesebb. Ha reggel éh- gyomora egy jó narancsot eszünk, ez legjobb szer rossz emésztés ellen és hosszabb használat után teljesen kigyógyit bajunkból. A megfőtt alma fiatalabb gyermeknek nélkülözhetetlen. A paradicsom-alma nedve máj- és bélbajoknál nagyon hasznos. Általánosságban egészséges állapotunkban is a gyümölcs élvezete, mint egészséges és jó táplálószer, figyelembe veendő. A befőtt gyümölcsöket betegeknek is szabad élvezni és jóhatással vannak.
