Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-10 / 32. szám
MAGYAR FÖLDM1YELŐ 25(5 OLVASÓ-KÖB.. Feledték mind. Pista volt a legszebb legény Az egész faluban, Karcsúságát, göndör haját Csodálták is sokan. Az asszonyok, szép leányok Sóhajtoztak érte, »Megérdemel egy sóhajtást Falunk szép legénye.« így szóltak ók, s hogyha Pista Végig ment az ulczán, Mindenikök hosszasan nézett A szép legény után. Egy hallgatott, nem dicsérte, Mosolygott e szép beszédre ; O hallgatott, csak ő csupán Mariskai a legszebb leány. Nagy veszélyben van szép [hazánk Mennek a legények, Az asszonyok, szép leányok Most árvák szegények. Pista elül, piros rózsa Pörge kis kalpagján, Tüzes lova ágaskodik, Ott ül azért nyalkán. Az asszonyok, szép leányok Sírva búcsút vesznek, A távozók ‘után könytelt Kendőt lebegtetnek.' Nem mutatja gyöti’ő búját, Egv csak egy s igy nem is [tudják, Hogy ó szenved csak igazán Mariska a legszebb leány. Jőnek, jőnek a vitézek Harcz zajából vissza, Más részének piros vérét A harezmező iszsza. Sápadt arczczal, sebesülten A szép Pistát hozzák, Az asszonyok, szép leányok Hej ! de megsiratják! Egyik nem sir, kis szivére Kezeit szorilja, Mit érez ez, mit érezhet"? A jó Isten tudja. Pistát a sic éje fedi A leány sereg elfeledi. Nem feledte csak egy csupán Mariska a. legszebb leány. Ereitek már a kalászok, Szól az arató dal. Az aratás szép ünnepét Fűszerezik tánczczal. Szól a zene, fiatalság Lelkesedik tőle; Ki gondolna most Pistára Ki a hideg földbe. Egy nem tánczol, egy nincs jelen Arcza liljom-halvány. Fájdalom nem -látszik többé Szop márvány homlokán. Pista sirja társat kapott, Most ássák a másik hantot. Feledték mind, egy nem [csupán Mariska a legszebb leány. llarruf'Jb Fridolin. Szerezzetek a mi újságunknak uj előfizetőket! A Tisza eredete. A Tisza eredete egy az Iza folyóval. Mind a kettő Mármarosszigeten folyik keresztül. Az odavaló nép regéje igy mondja el a Tisza és az Iza eredetét. A mikor még a világverő' Atilla uralkodott az országon: a mármarosi havasok között két vár volt. Az egyik vár Tiszát, a délezeg fiatal vitézt vallotta urának, a másiknak szép özvegyasszony, Iza volt az asszonya. Tisza egy pásztorleányba volt szerelmes, a kit ezért az özvegy nagyon irigyelt. A szegény pásztorleányt a várasszony elraboltatta, a földalatti börtönbe záratta s azután csellel, kedveskedéssel iparkodott a bánkódó ifjú szivét megnyerni. Tisza a bűvös csábításnak nem tudott ellentállani. Nemsokára elfelejtette a halottnak vélt pásztorleányt s feleségül vette lzát. A mézeshetek még jóformán el se múltak, a mikor már Iza hűtlen lett férjéhez, a kit harezba küldött s mig Tisza odajárt, e fiatal asszony a kedvesével megszökött. A havasi rém- király előtt azonban nem maradt titokban a dolog. Tisza győztesen tért vissza a harczból s már látta vára tornyát, a mikor megjelent előtte a rémkirály és elmondta neki felesége hűtlenségét s a még életben lévő szegény pásztorleány szomorú sorsát. A hős vitéznek majd a szive szakadt meg fájdalmában, de sírni nem tudott. A rémkirály megszánta őt; kősziklává változtatta s a kövek közül a fájdalom könyözöne forrás alakjában buggyant ki. A néphit azt tartja, hogy a’ máramarosi havasok között ebből a forrásból eredt a Tisza. Bünhődését azonban a hűtlen özvegy nem kerülte el. A rémkirály őt is forrásos sziklává változtatta s arra kárhoztatta, hogy az Iza vize a Tisza keblébe szakadjon. A szegény pásztorleányt meg kiszabadította börtönéből a rémkirály, s hogy méltatlan szenvedéseiért kárpótolja, Tisza és Iza várával ajándékozta meg. Árvák a mezőgazdasági munkáspénztárban. .Széli Kálmán mint belügyminiszter a következő rendelelet intézte a vármegye törvényhatósági, rendezett tanácsú városi és községi árvaszékekhez: Az 1900. évi XVI. törvényezikk értelmében a magyar királyi földmivelési miniszter hatósága alatt »Országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár« szervezteletl, amelynek czélja a pénztár rendes és rendkívüli tagjait, a gazdasági külső cselédeket és azok családját a törvényben megjelölt esetekben segélyezni. Ezen nagy, szocziális jelentőségű czélra való tekintettel figyelmeztetem a czimet, hogy minden rendelkezésére álló módon hasson oda, miszerint, nemre való tekintet nélkül, minden mun- kásigazolványnyal biró gazdasági munkás vagy szolgálati (cseléd-) könyvvel biró gazdasági (külső) cseléd, továbbá minden gazdasággal foglalkozó egyén, aki a belépésekor 14. életévét betöltötte és gyámhatóság alatt áll, a segélvpénztárba belépjen. Egyúttal legyen kellő felügyelettel arra, hogy a belépettek törvényes képviselői az elvállalt kötelezettségnek eleget tegyenek, hogy segélyezés esetében a kiskorúak a pénztárt igénybe is vehessék. A belépést, valamint a befizetések teljesítését a czim és gyámi évszámadások és a kiskorúak személyi állapotáról szóló jelentések vizsgálata során eszközölheti. Széli Kálmán s. k. Keresztény szövetkezetek. A keresztény szövetkezetek központjához a Gyürky Ödön által kiadott összeállítás szerint összesen 203 szövet- hezet tartozik. Nagy részben fogyasztásra alakultak, de vannak közlük hitel-, bőr-, terményáru-raktár szövetkezetek is. leginkább el vannak terjedve Zalánban (23), Somogybán (21). Fejérben (19), Gömörben (13), Győrben (12), s összesen 37 vármegvénben működnek. Legerősebb a csongrádi, 1208 taggal és 1271 üzletrészszel, a jászárokszállási ' 860 taggal és 1200 üzletrészszel, továbbá a báttaszéki 500 taggal és 558 üzletrészszel, a törökszentmiklósi pedig 829 taggal és ugyanannyi üzletrészszel. A legnagyobb rész nyereséggel dolgozik, van azonban sok, a mely egyáltalán nem küldött adatokat. Veszteségez kevés mutat ki. Adóelengedés szélviharok miatt. Minden gazdát kiválóképen érdekelhet az az elvi jelentőségű határozat, a melyet a magyar köz- igazgatási bíróság legújabban hozott. Kimondotta ugyanis, hogy a szélvihar által okozott károk elemi csapásnak minősitendők s igénynyel bírnak arra, hogy az adóelengedést kérni lehessen. Eddig az adóelengedésre az igényjogosultságot az adta meg, hogy az elemi csapás mily területre terjedt és nem lévén texative felsorolva az időjárás kártételei, a pénzügyi közegek rendesen elutasították a szélvihar következtében adóelengedésért bejelentett kártételek tudomásul vételét. Most tehát a szélvihar által okozott károk elemi csapásnak tekintetvén, a gazdákat még nem sújtja oly keményen és meg van a mód arra, hogy némileg kárpótoltassanak, ha ilyen elemi csapások is érik. A bir bizonyára örömet fog okozni a gazdák közt, a kik amúgy is ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek és alig tudnak védekezni a károk ellen, amelyeket az elemi csapások okoznak. Pinczeszövetkezetek. Az ungmegyei gazd. egyesület Ungváron tartott legutóbbi választmányi ülésén ifj. Tóth Károly kerületi szőlészeti felügyelő indítványára elhatározta, hogy az eddigi amerikai szőlővessző szaporító telepét eladja s az igy befolyt összegből az ungvári hegyen egy mintaszőlötelepet, a nagy hírnévnek örvendő Szerednye vidéken pedig egy mintapinezét fog létesíteni. Ez utóbbival egyúttal alapját óhajtja megvetni egy borértékesitő szövetkezetnek.
