Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-03 / 31. szám
246 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Hej. mert ma már a bizalom-szavazás nem tartozik azon szép magyar növény közé, melynek értéke és clisze előtt minden emberfia kalapot emel és meghajlik. Olyan időket élünk, mikor a bizalom láncza testvér és testvér közt is elszakad, ha számadásról vizsgálatról van szó! Értsük meg ezt mindnyájan! Miért félni attól a — vizsgálattól? Miért kelljen azt szükségtelennek mondani ? Mert hogy hát két évvel ezelőtt már volt vizsgálat ? Hja, két év sok mindent felkavarhat egy háztartásban is, hát még egy vármegye közigazgatásába n. Mi erősen hiszszük, hogy egy alapos vizsgálat a tisztikar egészének a legfényesebb elégtételt adná, de eszközölne egg kis egészséges szellőztetést is, melyre hogy itt- ott vármegyénkben is szükség van, tessék merni tagadni a bizalmat szavazó uraknak is. Szerezzetek a mi újságunknak nj előfizetőket! Védekezés az uzsora ellen. A Magyar Gazda-Szövetség legutóbb tartott uzsoraügyi gyűlésének jegyzőkönyvét és a tárgyalások egész anyagát felterjesztette Plósz Sándor igazságügyi miniszterhez. A fölterjesztés utal arra, hogy a Gazda Szövetség az országos állapotok megfigyelése és nagytudományu szakférfiak meg- halgatása után jutott arra a meggyőződésre, hogy gazdasági életünk egyik fontos szabályozója, a magyar uzsoratörvény sürgős kiegészítésre szorul. Az uzsoratörvény az uzsora fogalmát csak a hitelezési üg3detekre korlátozza. Rámutat a fölterjesztés a külföldi példákra, utal különösen a svájezi uzsoratörvényre, amely leginkább adhat irányt az uj magyar uzsoratörvény megalkotásánál. A Gazda-Szövetség ez állásfoglalását a társadalmi politikai szempontok is támogatják. A gyöngébbek védelméről van szó, kell, hogy ez hasson át minden szocziális venatkozásu törvényt. Emberséges feleletek (azok számára, kik a fogyasztási szövetkezeteket támadják.) Mert hogy hát most sem nyugosznak tőle. Már mint a fogyasztási, magyar boltoktól. Kigyót- békát rákiáltanak és segítségül hijják az újságok nagy sokaságát is, hogy segítsenek »tüzet kiabálni.« Persze, mert érzik, hogy az ő saját magú k h á z a ég. Mi előre is kijelentjük, hogy most az egyszer eltekintünk a közmondás tanácsától: »A milyen a mosdó, olyan (legyen) a türölköző is.« Arra a soksok durva, méltánytalan hangokra, hamis, csalafin- tos, szemenszedett hangokra emberséges feleletet adunk. Mondjuk, megkíséreljük! Am, ha most is falra borsót hajjigálunk, lássák ők, a kiknek szemei vágynak és még sem látnak. Füleik is vágynak és még sem hallanak. Kenyerüket vesztik ! Kik? Azt mondják, sirják-rijják, hogy az ások száz és száz szatócs, ügynök, korcsmái’os, kiket a szövetkezetek láthatólag megkárosítanak! Sőt kenyerüket veszik el! Hohó, atyafiak, polgártársak, csak lassabban a testtel! Azok előtt rijjatok-sirjatok igy, a kik nem gondolkoznak. Okos, megállapodott embernek ne szórjatok ilyen csalétkot. Nézzetek csak utána elsőben is, kik és mik voltak azoknak a szatócsoknak, ügynököknek legnagyobb számai? Talán rájöttök. De nekik nem tettszett ám az az állapot. Ott nem lehetett megtollasodni. Ott nehéz munkával kellett a kenyeret keresni! Hát ’iszen nincs is ebben az országban köny- nyebb kenyérkereset, biztosabb meggazdagodási mód, mint felcsapni szatócsnak, kocsmárosnak vagy vigécznek. így özönlötték el azok a százak és százak a falvakat, utszélekef, vidékeket. És igy tettek tönkre nem százakat, de ezreket és ezreket, az egész magyar népet! És mikor ennek a magyar népnek ezrei tönkrementek, kibujdostak — vájjon törődtek-e velük épen azok a jó szivii (?) emberbarátok, kürtösök, a kik ma végig harsogják az országot, hogy hát mi leszen a szatócsokkal, meg a korcsmárosokkal, ha — egy kicsit a körmeiket megnyirbálják ? No hát mi leszen ? Erre a kérdésre nálunknál okosabb nemzetek már rég és csattanósan megfeleltek. — Legyenek ők is — mondják — a társadalomnak hasznos, munkás tagjai. Vá- laszszanak olyan élethivatást, a hol az embereknek nem ártanak, de szolgálnak, hasznot hoznak. Mondottuk ugyanis fentebb, hogy okos embernek ne szórjanak olyan csalétkot, melvszerint a szövetkezeteket azért kell eltörölni, mert esetleg, száz szatócsnak, meg kocsmárosnak 2000 forint helyett csak 1000 forint jövedelmet engednek, juttatnak. Azt vagyunk ugyanis bátrak kérdezni a trombitás, siró-rivó kamaráktól és újságíróktól: 1. Vájjon a vasutak ellen miért nem kiabáltak ? Hogy merték azt a vaklut neki indítani egyes vidékeken, mikor ezzel a szegény fuvarosokat tették tönkre. Mikor annyi ember kenyerét szűkítették meg. Vagy talán ez más dolog ? Itt a szegény földet- turó emberekről van szó ? 2. Hogyan merészelnek gépeket alkalmazni az aratásnál, cséplésnél és egyáltalán mindazon téren,, a hol eddig az emberi kéz végezte munkáját? Hiszen ezzel annyi és annyi embernek munkabérét csökkentették, egész munkáját vették el? No lám, hát igy vagyon ez a szövetkezeti intézménynyel is. Látszólag bizony arról van szó, hogy sok könnyen élő, tollasodó ember spekulacziójának útja van és leszen vágva. De ebből éppen olyan,, sőt nagyobb áldása leszen a közjónak, mint a gépek czéltudatos, okos felhasználásából. Sok mun- kátlan, kétes értékű ember, uzsorára, fosztogatásra kitanult vigécz oda leszen szorítva a tisztes, becsületes munkára. Hogy elégedjenek meg azzal, a mit két kezük munkájával szereznek. Ne kívánjanak meggazdagodni a szegény ember pusztulásán, földönfutásán. Vátig láthatjuk tehát, hogy igenis hamis, csala- fintos beszéd, okoskodás az, melyszerint a szövetkezetek száz és száz embert fosztanak meg a kenyértől. Megfordítva vagyon a dolog. A szövetkeze-, tek száz és száz embert fognak megtanítani arra, hogy »ne tovább a kaptafánál!« Hogjr a barna kenyér, egyszerű élet tiszteségesebb, mint a nem egyenes utón szerzett kalács és gazdagság. Ez a mi első emberséges feleletünk. Majd jönni fog sorra a többi is. A somogymegyei szövetkezetek. A somogymegyei hitelszövetkezetek szövetsége örvendetesen fejlődik. 85 szövetkezet tartozik hozzá, melyeknek hatásköre 204 községre terjed ki. Volt 1899. év végén 9603 tagjuk. 25799 üzletrészszel — mig 1901. év végén 14427 tagot és 34647 üzletrészt mutatnak ki; az üzletrészek értéke 17 millió korona, erre 824 ezer K. be is van fizetve. A takarék- betét két év alatt 253 ezer koronáról 672 ezerre a tartalékalap 18 ezerről 48 ezerre szökött fel.
