Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-07-27 / 30. szám
Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: BODNÁR GÁSPÁR. Előfizetési árak: Egész évre ... 4 korona (2 frt) Fél évre .... 2 » (1 » ) Negyed évre . . 1 » (50 kr) Tanulságok... A perbenyiki szövetkezeti nagy gyűlést nem szabad, nem fogjuk egyhamar feledni. Sokat érő, tanulságokban gazdag összejövetel volt az, mely nékünk* erőt ad a további kitartó munkálkodásra és irányt jelöl a jövőben való teendőkre. Jelentőségében azért is fontos volt, mert épen a Bodrogköz szövetkezeteire tekintett száz és száz ellenséges szem. Mert a közel múltban e társadalmi mozgalom vezetőjét, lelkét igyekeztek, próbálkoztak a legkör- mönszedettebb módokkal, híresztelésekkel elkedvetleníteni. Azt gondolták ugyanis, ha a vezérnek szárnyait megtéphetik — a katonasággal könnyen elbánnak. E próbatétre már megadatott a válasz kellő módon és alkalmas helyen. Ám, a perbenyiki nagy gyűlés még hatalmasabb, sőt csattanósabb felelet volt mindazok számára, kik balgatagul hitték, hogy merész, de szörnyű együgyű fecsegéseikkel a legszebb törekvéseknek útjába állhatnak. A vezér ott volt a maga helyén. Sértetlenül és mindenkinek — jó barátnak és ellenségnek tanúbizonysága szerint — sokkal nagyobb lelkesedéssel, függetlenséggel, elszántsággal és gazdag tapasztalatokkal. És köréje gyűltek a jobbak, kiknek száma immár feltartózhatlanul növekedik — és körötte nyíltan tettek tanúbizonyságot arról, hogy itt nem pillanatnyi fellángolásról van szó. Hogy itt akarat és erő fogott össze a magyar nép boldogitására vagy mondjuk ki nyíltan — megmentésére. Elismerjük, bizony szerettük volna, ha még néhány an ott voltak volna, kik a magyar nép talpra állításának munkájában úgy szólván hivatalból kell, hogy kivegyék részüket. De vigasztal a tudat, hogy ilyen vezér emberek is szép számmal jelentek meg és hogy ez a sikerült nagy gyűlés őket is meggyőzi majd arról, melyszerint a tartózkodásra immáron semmi okuk nincs. Tanulságos volt e nagy gyűlés továbbá azért is, mert fényesen bebizonyította, hogy abban a mozgalomban, hol talpra esett vezér van, hol komoly munka és főleg szakadatlan kitartás és nem puszta jelszavak vetetnek: ott csudálatos módon lehet szövet- vr-gbe, együttes működésbe hozni a legkülönbözőbb irányú erőket. A tapintatos, egyedül a nemes czélt szem előtt tartó vezetés mellett elnémul a politika és sok más bomlasztó kérdés. Ott a hit- és hon-szerelem egymás keblére borul, hogy egy közös anyáért, ezért a sokat szenvedett magyar földért hozhassa meg a minden jóravaló lélek munkásságát, áldozatkészségét. Mit szóljunk végre e nagy gyűlés tekintélyes, komoly hangjáról ? Nem ártott volna, ha mindazok, kik a szövetkezetekben csak veres posztót, ellenségeket látnak és képzelnek, megjelennek e gyűlésen. Tapasztalhatták volna, hogy ott senkit sem támadna k, senkit sem bántanak. A társadalmi munkásságnak, a jogos önvédelemnek fegyvereivel, tehát oly eszközökkel működnek a szövetkezeti emberek, mely fegyverek előtt minden tisztességes, lovagias, embernek kalapot kell emelnie. Mindezen tanulságok és még sok mások — mondjuk ismét — nekünk sokat érők, azért mi nem fogjuk ám egyhamar feledni — a -perbenyiki'nagy gyűlést. Apróságok. Az egyszerű ember feje olyan, mint a levélszekrény, mely minden levelet befogad, de egyet sem bont fel. — Sokkal kellemesebb a jókedvű és jószivü ember társaságai mint a nagyon okos emberé. — A legfényesebb ruha sokszor szívfájdalommal van kibélclve. — Tedd a felesleget a szegények kezébe; mert ez azon hely, ahol mi sem vész el.
