Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-07-20 / 29. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 233 ISMERETEK TÄEA. Egy kis földrajzi leczke. Hazánkban a vasutak fontosságával igen hamar tisztában voltak. Már a múlt (19.) század elején lehetően tervezgették a vasútépítést. Melyik voll az első vasút nálunk2 Első kísérletnek tekinthető az a vasút, mely Festet és Kőbányát összekötötte. Ez József nádor pártfogása mellett készült 1827. év tájékán. Ez az első vasút azonban csekély haszna miatt egy esztendő leforgása alatt megszűnt. Most aztán nagy szünet következett. Végre 1844. esztendőbe a helytartó-tanács a »központi vasúttársaság« terveit elfogadta. Ez engedély folytán felépült a Budapesl-Vácz közötti vasút. Hossza 34 kilométer volt. Azután következett 1847. esztendőben a Buda- pest-Szolnok közöli vasút lül km. hosszúságban. Nagy lendületet vett vasútépítésünk 1854 után. Magántársulatok alakultak ugyanis, mi által valóságos verseny fejlődött ki a vasútépítésben. Maga az állam is serénykedett és folytatta a Püspök-Ladány és Debreczen közt félben maradt vasutat. Ugyanezen irány fejlesztésére alakult a Tisza- vidéki vasút, melyet aztán számos társaság követett. Az alkotmány visszaállítása után (1867) az állam rendkívüli tevékenységet fejtett ki a vasútépítés terén, egyre-másra szerezte vissza a vasutakat egyes társaságoktól. Kissé bele is csömörlötlünk, szünet állott be ujfent. Végre 1870. esztendőben belátták, hogy csak az állami vasutak lehetnek áldására az országnak. 1876 után megkezdődött a rendszeres államosítás. Ennek daczára nagyon divatossá fejlődött a helyi érdekű vasutak építése is. Az áru díjszabás és személy jegy kérdésében eleinte nagy harczok folytak a társulatok és állam közt. Végre 1892. esztendőben minden magyar vasút elfogadta az államdijszabását, kivévén a déli vasutat. 1896. esztendőben pedig életbe lépett az úgynevezett zóna díjszabás, melyet ma már mindnyájan ismerünk. Ez intézménynek megteremtője Baross Gábor közlekedésügyi miniszter volt, ki igy egész Európában Magyarország vasutjait a legolcsóbbá tette. Mily kitérj edésüek a mi vasutjaink9 Magyar- ország összes állami vasúti hálózata az 1894. évben 10,709 kilométert tett ki. A magánkezelés alatt álló vasútvonalak hossza pedig 2433 kilometer volt, a mely hálózat ma már 15 ezer kilometer hosszúságra bővült ki. A vasutakba fektetett tőke hozzávetőleg 2000 millió koronát képvisel. Hazánk tehát minden irányban kellő vasúti összeköttetéssel rendelkezik. Sőt most már a szak- miniszter túlságosnak is mondotta ezt az összeköttetést, mert érzi az ország, hogy a vasut-fejlesztésé- vel szemben, viziutunk fejlesztésével elmaradtunk. Szép szokás. Francziaország Bretagne nevű vidékét rendkívül művelt vallásos nép lakja. Igazi keresztény gondolkozásmódja természetesen ott nyilatkozik meg legszebben, ahol másnak baján részvéttel, áldozatrakészséggel kell segíteni. Ha egy csecsemő árván marad, a falu a kisdedet magáénak tekinti és bármelyik családanya nagy megtiszteltetésnek veszi, ha a kis teremtést az ő gondjaira bízzák. Úgy is tekinti, mint saját édes gyermekét. Ha pedig az uj anya szegénysége nem engedi, hogy egymaga viselhesse gondját az árvának, akkor többen osztják meg egymás között a nevelés gondjait. Az egyik házába fogadja a kicsikét, a többi pedig, egymást felváltva, ápolja. Ennyire áthatja a bretagnei keresztény anyák lelkét a gyermekben kezdődő emberi méltóság iránt való tisztelet. Ennek magyarázata pedig az igazi keresztény felfogás, a mely mindent, a mi a gyermekre vonatkozik, a kisded Jézus tiszteletére emlékeztető szokásokkal vesz körül. így például senki sem halad el egy nő mellett, a ki kisdedét tartja karján anélkül, hogy »Isten áldjon meg téged« köszöntéssel meg ne tisztelné. Ez a szokás, melyet mindenki megtart, már sok haragot, ellenségeskedést szüntetett meg. MAGYAR KIS GAZDA. Ménlóvásárlás. A m. kir. íöldmivelésügyi miniszter felhívja mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában három és fél évet betöltött, de a nyolcza- dik évet meg nem haladt korú ménló van és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat annak kitüntetésével, hogy a ménló mely vármegyében, mely városban, községben, vagy pusztában áll, továbbá az eladási árt is (1 koronás bélyeggel ellátott beadványban) legkésőbb folyó évi agusztus hó 10-ig a m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak jelentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mérvéhez és a bejelentők lakhelyéhez képest úgy, amint a múlt évben, ismét egyes központokon fognak bizottságilag megszemléltetni s a vételár tekintetében létre jött egyezkedés után azonnal megvásároltatni és átvétetni. 165 czentiméternél alacsonyabb mének, tekintettel a méntelepekben már meglevő anyagra, nem vásároltatnak, kivéve, ha az egyed kitűnő minősége a megszerzést kívánatossá teszi. A megvásárolt mének vételára azon m. kir. adóhivatalnál fog kifizettetni, melyet az eladó a vásárlás alkalmával kije- lölend. A szőlő harmadszori kapálása. Ezt a kapálást érés alá való kapálásnak is nevezik. Ideje akkor van, mikor már puhul a szőlő szeme. Sokan azt a kapálást fölöslegesnek tartják, pedig az öreg hiba, mert elmulasztása következtében a gaz nagyon elszaporodik és nemcsak a szőlő érését, hanem fejlődését is késlelteti. Nem kell ezt a munkát sajnálni, mely úgyis gyorsabban megy, mert a kapát nem szükséges olyan mélyre ereszteni, mint a két első kapálásnál; fáradságunk gedig a szüret alkalmával bőven meg lesz jutalmazva. Amely szőlő a harmadszori kapálást is megkapja, annak szemei nagyobbak, levesesebbek és édesebbek, miután a gaz nem árnyékolja a földet, a napsugarak szabadon érhetik és nem is fogyasztja a gaz a szőlőnek való táplálékot. Arra azonban az ojtott szőlőtőkéknél különösen ügyeljünk, hogy a gvökerket meg ne sértsük, mert a sérülés következtében az ojtott tőke rendesen elpusztul. Hogy a kapálással gyorsan haladjunk, megelőzőleg vizsgáljuk meg a tőkék kötését és javítsuk ki a netáni hibákat. Hangyák és férgek kiirtása. A lakásainkba befészkelődött hangyákat, molyokat, svábokat, rusz- nikat és büdös bogarakat legegyszerűbben úgy pusztíthatjuk el, hogy tányérkában élesztő és méz vagy megnedvesitett czukor elegyét helyezzük el. Az élesztő élvezete folytán az állatkák gyomrában beállott erjedés halálukat okozza. A borax, a liszt és a czukor egyenlő mennyiségének keveréke is igen jó hatásúnak bizonyult. Cseresznye kukacz. A cseresznye-kukacz a cseresznye-légytől származik, mely május utolsó negyedében rakja le petéit a cseresznyére s a kikelt kukacz a gyümölcs kocsánya tövének közelében fúrja be magát a gyümölcs húsába. A teljesen kifejlődött kukacz a földre hullatja magát s körülbelül két-három czentiméternyi mélyre a földbe vonul, a hol bábbá alakul át és tavaszig ott megnyugszik, a mikor aztán mint kifejlődött légy ide-oda röpköd s május végén lerakja petéit. Védekezni úgy lehet ellene a legjobben, hogy a cseresznyét nem nagyon későn, hanem inkább valamivel korábban szedi le az ember, mert ha esetleg az első szedésnél kuka- czos is a cseresznye legalább a jövő évi gyümölcs meg lesz óva tőle, mert a kukacz elpusztul,” mielőtt báb lett volna belőle. Ugyancsak meg lehet óvni a cseresznyét a kukacztól az által, hogy őszszel a fa töve körül mélyen fölássák a földet. A föld fölületes rétegeiben nyugvó bábok igy a föld mélyébe kerülnek s ott elpusztulnak. Jó, ha a fa töve körül levő körbarázdába forró diólevélfőzetet öntenek, vagy pádig egyszerűen forró vizet. Még tökéletesebben el-
