Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-07-20 / 29. szám

234

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

pusztítja a földre hullt kukaczot és a földben levő bábját a mész. Azért jó a fa körbarázdáját vékony oltott mészréteggel ellátni. Ha a körbarázdát gyakran fölkapálják, a napfényre kerülő bábokat a ro varevő madarak fölfalják s az eső is elpusztítja.

A legjobb ugorkamag az, melyet az ágyak ugorkáiból gyűjtünk, a melyeket néhányszor már megszedtünk. A legelső példányok rendesen nincsenek még elég jól kifejlődve, a kései kötésből hagyottaknál meg nem lehetünk biztosak, hogy be fognak-e még éredni. Magnak mindig a legszebb példányt kell kiválasztani, és pedig a legszebbet nemcsak nagyságra, hanem alakra nézve is a legszebbet, vagyis a mely a legszabályosabban van kifejlődve, de a mely sem a gyökérhez ne legyen igen közel, sem egészen az inda végén, hanem az inda középtáján, s mindenkor csak egyetlen egyet hagyjunk egy indán a magugorkákból, mert csak ez esetben várhatjuk azt, hogy az tökéletesen kifejlődve, tökéletes magot is fog adni. Hogy a mag- ugorkát a teljes beéredésig a száron kell hagyni, magától értetődik.

MI ÚJSÁG?-- Látogatás léghajón. Lipót Szalvator királyi herczeg a minap léghajón kereste föl gróf Battyhány Lászlót köpcsenyi kastélyában. A szívélyes vendéglátás után a léghajót vasútra tették s a sokkal biztosabb vasúton ment vissza a királyi herczeg Bécsbe.

Angol tudós nálunk. Macaulay Trevelyan, nevű angol történettudós hazánkban jár. Önérzetet emelő, szívnek jóleső, hogy az európai him tudós mit mondott akkor, midőn Hatvanban az aratómunkásokat meglátta: »Mily becsületes, jóságos ar- czuk van ezeknek az embereknek. Egy országban sem olyan rokonszenvesek a munkások, mint a magyaroknál. Valamint büszkeség és méltóság ri le az arczukról. Más országok munkásainál ez nincs meg. Azok vagy túl alázatosak, vagy pökhendik.«

— A jövő év költségvetése. Az egyes minisztériumokban erősen folynak a költségvetési munkálatok. Most készítik el ugyanis az 1903. évi költségvetés összeállítása ügyében. Lukács László pénzügyminiszter szabadsága előtt a legszigorúbb takarékosságra kérte fel kollegáit, nemcsak a pénzügyi egyensúly fenntartása czéljából, hanem azért is, mert a takarékosság mérvétől függ, hogy mekkora összeget szánhat az állam az állami tisztviselők fizetés- emelésére.

— A székely nép segitése. Mikes Ármin gróf nagybirtokos szép példával jár elől, miként kell segíteni a székely nép helyzetén. Vásártartó jogának jövedelmét a községnek adományozta, a szegényeket minden szombaton megvendégeli, a községi és emberbaráti intézményeket nagy áldozatokkal támogatja, a község részére tüzifecskendőt ajándékozott s elvállalta a tűzoltóság főparancsnokságát. Székely fajszeretetének legfényesebb példája az, hogy gelencsei fűrésztelepéről elbocsátott 250— 300 olasz munkást és székelyeket alkalmazott helyettük.

— Zsiga bá’ meggyógyult. M a k k a i Zsiga bá’ ákosfalvai székelykerület képviselője, kinek már halála hírét is költötték, annyira fölépült immár betegségéből, hogy a marosvásárhelyi kórházat elhagyta s haza ment falujába, Backó-Madarasra.

— A mármarosi árvíz. Darányi földmivelés- ügyi miniszter fölhívta a hegyvidéki kirendeltség vezetőjét, hogy tegyen jelentést, mely intézkedések szükségesek az árvizsujtóttá nép gyámolitására. Már előzőleg a miniszter meghízta a vízrajzi osztályt, hogv az Iza és Yisó folvók szabályozási tervét készitse el és el van határozva az árvédelmi munkáknak államsegélyével való végrehajtására, miután az ottani érdekeltség szegénysége miatt a saját erejéből a munkálatot foganatosítani nem tudja. A vármegyei főispánnak az árvizsujtott nép érdekében való felierjesztését a maga részéről melegen támogatja s a belügyminisztert sürgős pénzsegélyre, a kereskedelmi minisztert pedig inségmunkák elrendelésére kérte föl. Ezenkívül megbízta Kazy Józsefet, a hegyvidéki kirendeltség vezetőjét, hogy az árvízzel ellepett területeket utazza be, a vetőmagszükségletet Írja össze, mert hajlandó lesz az elemi csapás miatt vetőmag nélkül maradt kisgazdáknak vetőmagot engedélyezni.

— Az állategészségügyi törvény módosítása. Jásznagykunszolnok vármegye az állategészségügyről szóló 1888. évi VII. törvényczikk módosítását kéri a képviselőháztól. A kérelem élénk viszhangra fog találni az egész ország gazdaközönségében és bizonyára magában a képviselőházban is. A törvény- hatóság ugyanis több ismert baj orvoslásán kívül arra kéri a törvényhozást, hogy ragályos betegség gyanúja okából lebunkózott állatok értékét az állam térítse meg. A gazdákat tudvalevőleg gyakran temérdek kár éri az által, hogy az állatorvosok rendeletére a gyanús állatokat le kell ölni. Jogos tehát az a kérelem, hogy a becslés szerint megállapított tényleges károk megtérüljenek. Az állami terhek amúgy is keservesen sújtják a gazdákat, épen azért az államnak nem szabad a méltányos kivánalom elől kitérni.

— Szomorú időjárás. Ugyan kritikus napokat érünk. Egyik perczben süt a nap, másikban szakad az eső s villámok czíkáznak a levegőben. És ez napról-napra ismétlődik majdnem az egész országban. — Pécsen felhőszakadás volt. Az utczákat melyek mélyebben feküsznek csaknem méternyi magasságban fedte a viz. — Szemperben félóráig tartó jégeső volt. Galambtojás nagyságú jegek estek. — Hidvég, Sarmaság, Gyűrtelek, Haraklány, fezigányi községek hatá, rát teljesen elverte a jég. - Nagy-Becskereken és környékén irtóztató orkán pusztított, mely négy óra hosszat tartott. Több ház tetejét elhordta s sok fát tövestül csavart ki. — Lúgoson a vihar közben délben hirtelen sötétség állott be, mire kétszeres erővel tört ki az orkán. Háztetőket, fákat szaggatott ki. — Temesvár határában a szántóföldekről a vihar elhordta a már learatott gabonát. — Siófokon és Leb- sényben teljesen tönkreverte a jég a vetést és a szőlőket. Hasonló szomorú jelentések érkeztek Zenta, Kaposvár, Zi- mony, Eszék, Breznóbánya, Beszterczebánya, Nagy-Szombat, Galgócz, Lipótvár községek illetőleg városokból. Reméljük a legjobbat!

— Adóhivatal pénz nélkül. A szabadkai adóhivatallal esett meg az a furcsa dolog, hogy elfogyott a pénz. Annál nagyobb baj volt, minthogy a szegedi ötödik honvédgyalogezred máskülönben nem tudott volna tovább menni Jakováczra az ezred- összpontositási gyakorlatokra. Elvégre akadt volna olyan gazdag ember, aki belenyúl a lajbi zsebébe és kirázza onnan a szükséges 80.000 koronát, de hát az adóhivatal nem vesz igénybe ilyen baráti szívességet. S igy történt, hogy a zombori adóhivatal küldött pénzt Szabadkára lovas csendőri fedezettel, kerek 45.000 koronát, mert ennyibe kerül az államnak az ezredöszpontositás 8 napi útja.

— Két ágyúgolyó. Sepsi-Szent-György külvárosában, Szemerján utrendezés közben árokásásnál, közvetlenül a Brassó felé vezető állami ut és az előpataki-ut kiágazásánál, két ágyúgolyót találtak a napokban. Az öt fontosok közül valók a rozsdamarta, ripacsos vasgömbök, a szabad- ságharczok idejéből. A napját is meg lehet határozni, mikor ezeket a golyókat az ágyukból kilőhették: 1849. júliusának 23-án, midőn Bem Moldva felé járt. Clam-Gallas osztrák tábornok ugyanis e napon Ilyefalváról Sepsi-Szent- Györgyre ütött, ahol azonban váratlanul Gál Sándor székelyeire talált. A lángokban álló Szemeria fölött levő magaslatról, rémes világítás mellett folytatták a székelyek a harczot s éjfélre vissza is verték az ellenséget. Ennek a csatának az emléke a most talált két ágyúgolyó, aminő több is van a községben. A sepsiszentgyörgyi kir. állam- épilészeti hivatal a két ágyúgolyót a »Székely Nemzeti Muzeum« számára őrizésbe vette.

Villámcsapás. A biharmegyei Kapnik falu görögkeleti templom tornyába a múlt héten villám ütött be s a harangot huzó Szúr Miklóst lesújtotta. A templomot nem gyújtotta fel csak a torony tetejét szakította le.