Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-06-29 / 26. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

207

1. Megmenti jóelőre a munkásokat az izgatok spekuláczióitól.

2. Az elüljáróság a maga működését is meg- könnyiti. Ha ugyanis a gazdák és mezei munkások jól megértik a törvényt, nem fordulnak majd elő oly bonyodalmas ügyek, melyek magának az elül- járóságnak is sok keserűséget és időrablást okoznak.

3. A jó viszonyt és egyetértést ápolják, melynek a jövendőre is kihatása leszen.

Igazán példát vehetnek az elöljárók e nemes cselekedetből, válamint édes mindnyájan, kik a munkások javát szivünkön hordozzuk.

CSALÁDI-KÖR

Minő a fa, olyan a gyümölcse.

Már mindég}7, kimondom, mi szivemet nyomja ... Hiszen arra való a száj, hogy kimondja,

A mit a szív érez, a mit jónak képzel,

S a mit minden ember megért józan észszel.

Az Isten-káromlás már 0I37 sűrűn járja:

»Kis Miska« mellette a záporok árja;

Kesereg az ég is annak hallatára —

S gyakran jégözönben tör ki - a határra.

Mi ennek az oka? vagy kiktől tanulják?

Hogy még a gyermekek is könyv nélkül tudják ... Megmondjam? —Ne mondjam? Dejsz, ha már

[feltettem,

Egy kis példa-mese hadd szóljon helyettem :

Forró nyári napon a tó partján éppen Béka-kölykök zengtek iszonyatosképen, Kuruttyoltak egyre, oly szörnyen s mód nélkül, Hogy egy éltes béka heludá ezt vétkül:

»Ugyan mit ordittok, zöld nadrágos kölykök! Szólt az öreg béka — ugyan hova bőgtök!

Ha már jó kedvvel van tele potrohátok:

Akkor, mint fülmile énekeljen szátok.«

Erre a kis békák: »Apó, mi lelt téged?

Hisz tőled tanultuk ezt a mesterségei ?«

Szóltak, — s igazuk volt, mindenki bevallja... Gyermek a káromlást a szüléktől hallja.

Beregi Sándor.

*

Ki kezdje meg ?

Arról folyt a beszéd egy társaságban, melyben csupa rokonok voltak, hogy ki kezdje meg a békülést, ha a házaslársak összeszólalkoztak' a férfi-e vagy a nő? A férfiak a nőkre, a nők meg a férfiakra hárították a kezdeményezést. Megszólal végre a nagymama, ki eddig hallgatott: »Gyermekek ! én csak annyit akarok mondani, hogy az kezdi meg mindig a kibékülést, a melyiknek a kettő,közül több esze van.«

Kire ütött ?

A kényen nevelt gyermek leginkább akkor szokott kelletlenkedni, midőn idegen jő a házhoz, jól tudván, hogy a szülő ekkor kész kívánságát teljesíteni, csakhogy lerázza nyakáról. Egy ilyen családhoz látogatott el a nagyapa, ki bizony már elszokott a gyermek rücskölésétől. Az anya csak csittitja gyermekét, az apa sem rest a fenyegetésben; de végre a nagyapa sem állhatja meg, hogy a tárgyhoz ne szóljon: »Ejnye, fiam, kire ütöttél, hogy ilyen megátalkodott vagy?«

— Az apjára, mondja az anya.

— Az anyjára ütött biz az, teszi utána az apa.

— Nem ütöttem biz én egyikre sem, dümmögi a fiú.

Iskolás-gyermekek öröme.

Mikor még iskolás-gyermekek voltunk, boldog reménységgel vártuk a szép május hónapot.

Mert akkor tartottuk meg a — majálist.

Hosszú évtizedek után is édes merengéssel gondolunk vissza ezen a gyermeki természetnek annyira megfelelő, ártatlan mulatságokra.

Csak úgy ragyogott a szemünk az örömtől, mikor kora reggel sorakoztunk, hogy annak rendje és módja szerint muzsika szó és induló közt vonuljunk a zöld erdőbe.

Mennyi öröm váltakozott a gyermeki szivekben! Hogy felbokrétáztuk, koszoruztuk virágokkal, levelekkel kalapjainkat, még válszallagot is fűztünk derekunkra. A játékok változatai, a szabadság érzete egész kiemelt bennünket a mindennapi élet köréből. És mekkora étvágyunk volt! A legegyszerűbb eledelek határtalan örömöt szereztek a gyermekseregnek.

Aztán jött idő, hosszú idő, mikor az iskolásgyermekek ez a szép mulatsága is szünetelt. Vagy csak itt-ott, hébe-korba volt és van szokásban.

Hja, talán nem is gondoltunk többé arra, hogy a gyermekkor az a korszak, mikor az ártatlan tiszta örömök és élvezetek után való érzéket legsikeresebben lehet fejleszteni. Ma már más és drágább élvezeteket kívánnak a gyermekekből lett emberek.

Nagy tehát a mi örömünk, hogy a régi, jó majálisok emlékét újra felelevenítik és értékelik azok a jó lelkek, kik a nép javát és boldogulását már az iskolás gyermekek nevelésénél nagy figyelemmel munkálják, alapozzák.

lg}7, legközelebb vettük a hirt, hogy a »Bodrogközi Jótékony Nőegyesiilet« az egész Bodrogköz iskolás-gyermekei számára rendeztek gyermek ünnepélyeket.

Elsőben a perbenyiki, lászai, és csékei iskolásgyermekek egész serege (mintegy 300) vonultak a »Nyesés« nevű erdőbe, hol gondtalan tiszta gyermeki kedélylyel töltötték a reájok nézve mindenkor emlékezetes napot. Az iskolás-gyermekek a nemes Jótékony Egylet vendégei voltak. Jó magyaros gulyás- hus, süteményt kaplak a gyerekek ebédre, uzsonára pedig tejet, kalácsot stb. Nagyon kedves jelenet volt, a mikor bekövetkezett a »ezukorka eső,« mely valóságos mozgalmat keltett a kis vendégek közt.

Értesülésünk szerint a Bodrogköz mind az 52 községében rendeztek vág}7 rendeznek ilyen gyermekünnepélyeket az évzáró vizsgálatok után. Nagyon szépen sikerültek a napokban a monyhai, damácsi és leányvári iskolások ünnepe is.

Hát csak tovább ! Vissza a régi, jó magyar szokásokkal, hadd vigyék a magyar nép gyermekei ki az életbe is a tiszta örömök és élvezetek forrását.

A nemes Nőegyesület nagyon találékony azon utak megválasztásában, melyen a magyar nép testvérkeblekre talál majd. Kend. tud.

Várjuk a hátralékok beküldését!

Hol van a földön leghamarább újév?

Kiszámították, hogy mikor Berlinben az újév vasárnap éjjel 12 órakor kezdődik,akkor Filadelfiában még csak deczem- ber 31 esti G óra van, Szan-Francziszkóban pedig még csak deczember 31 délutáni 3 óra van. Ha most már keletnek- Ázsia felé fordulunk, akkor úgy találjuk, hogy mikor Belin ben éjfél után újévre fordul az idő, akkor Kelet-India Kai - kúttá városában már újév napjának 5 órája, Szidneyben (Ausztrália) reggeli 9 óra, Uj-Szélandban pedig mái íeggeli 11 óra van. A főldtekén tehát legelőször Uj-Szélendban kívánhatnak az emberek leghamarabb egymásnak boldog uj- esztendöt.